Összes cikk:
1. cikk / 51 Csoportos személyszállítás céges járművel
Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal - 3 és 6 személyesek - az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
2. cikk / 51 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
3. cikk / 51 Alkalmi munkavállaló bérlete
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?
4. cikk / 51 Munkába járás és hazautazás költségtérítése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk állandó lakcíme - lakóhelye, melyet nem szándékozik véglegesen elhagyni - Békéscsabán van. Tartózkodási helye - ahonnan saját gépkocsival jár be a munkahelyére hétfőtől péntekig - Kalocsán van. Munkahelye pedig Akasztón található. Pénteken Kalocsáról megy a dolgozó Akasztóra és vissza Kalocsára (munkába járás). Péntek este vagy szombaton utazik minden héten Kalocsáról Békéscsabára (hazautazás). Szombaton vagy vasárnap utazik Békéscsabáról Kalocsára vissza (hazautazás). Hétfőn pedig Kalocsáról Akasztóra és vissza (munkába járás).
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?
5. cikk / 51 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: A közigazgatási határon kívül lakók esetén munkába járás költségtérítése címén 15 Ft/km a dolgozó kérésére különösebb indoklás nélkül fizethető, vagy csak a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában nevesített esetekben? A Költségvetési Levelek 297. számában az 5289. és az 5285. válaszuk szerint: "a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan." Ugyanakkor a 4989. alapján arra lehet következtetni, hogy a 15 Ft csak a kormányrendeletben nevesített esetekben adható.
6. cikk / 51 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
7. cikk / 51 Hétvégi hazautazás költségtérítése I.
Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozója hétvégi hazautazáskor elszámolható személygépkocsi--költségeinél kinek a tulajdonában kell lennie az autónak ahhoz, hogy a munkáltatónál tudja érvényesíteni a hazautazás költségét (milyen dokumentummal kell igazolni a fentieket)?
8. cikk / 51 Hétvégi hazautazás költségtérítése II.
Kérdés: A költségvetési szerv szabályosan jár-e el akkor, ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben leírt hétvégi hazautazáshoz igénybe vett gépjárműhasználat esetén előírja azt, hogy a gépjárműnek a hazautazó magánszemély vagy annak házastársa tulajdonában kell lennie?
9. cikk / 51 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen - a vonatkozó kormányrendelet szerint - 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra - elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve - lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
10. cikk / 51 Költségtérítés hétvégi hazautazásra
Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?
