Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy mely jogszabályokat kell alkalmazni a pedagógusok munkaidejével, annak beosztásával kapcsolatban.Az Nkt. kimondja, hogy a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben azt írják, hogy a közalkalmazott azonos munkakörbe tartozó többletfeladatokat lát el, melyek azonban az ő munkaköri leírásában nem szerepelnek. Feltételezzük, ez abból adódhat, hogy bár a két munkakör azonos, részben mégis vannak specifikációk.Elsőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Helyettesítési díj

Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Helyettesítési díj közszolgálati tisztviselő részére

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál tartósan távol lévő (30 napot meghaladó) közszolgálati tisztviselő helyettesítésére jár-e helyettesítési díj, ha a helyettesítést ellátó tisztviselő munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés ellátását?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 52. §-a alapján, ha a közszolgálati tisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti a helyettesítés első napjától....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s - amennyiben álláshely kerül betöltésre - a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja - megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését - az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az Ávr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja és az Áht. 9/A. §-ának (2) bekezdése értelmezését igényli. Az Ávr. értelmében a költségvetési szerv a személyi juttatásokkal minden esetben rendelkezik. Az Áht. alapján az irányítási hatáskör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával

Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő átirányítással ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. Átirányításról van szó (mely nem minősül kinevezésmódosításnak), ha a kormánytisztviselő - az államigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Helyettesítési rendszer a védőnői szolgálatnál

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?
Részlet a válaszából: […] A tartósan távol lévő közalkalmazottak helyettesítése nem oldható meg megbízási szerződéssel, mivel a költségvetési szerv nem köthet megbízási szerződést a dolgozójával a munkakörébe tartozó, annak keretében számára előírható feladat ellátására [Ávr. 51. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Tanórai helyettesítés díjazása

Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályok nem tesznek különbséget a tanórai helyettesítéseket illetően az alapján, hogy szakos vagy nem szakos helyettesítésről van szó. A szabályozás abból indul ki, hogy a helyettesítés a pedagógus kötelező óraszámán belül, illetve a teljes munkaidő keretén belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaidőszabályok a közoktatásban IV.

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben - külön óradíj megfizetése nélkül - lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor - mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért - az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?
Részlet a válaszából: […]  A bejáró tanulók, orvosi vizsgálaton részt vevő tanulók vagyaz iskolában ebédelő tanulók felügyeletének ellátása során a pedagógus anevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásában vesz részt.Amennyiben ezt a munkaidő-beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Jubileumi jutalom összegének kiszámításához alapul szolgáló illetményelemek

Kérdés: Köztisztviselő 35 évi közszolgálati jogviszony után jogosult a Ktv. 49/E. § (2) bekezdés c) pontja alapján 4 havi illetményre. Mi képezi az illetményt? Beleszámít-e a munkakörébe nem tartozó munka után járó helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. sajnos nem ad pontos magyarázatot arra, hogy ajubileumi jutalom összegének megállapításakor mit kell érteni illetmény alatt.A Ktv. 42. § (2) bekezdés alapján az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerintmegállapított alapilletményből, valamint - az e törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
1
2