Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Óvodavezető helyettesítőjét megillető pótlékok

Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről - tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva - a fenntartó saját hatáskörben dönt?
Részlet a válaszából: […] Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Óvodavezető illetménye

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy mely jogszabályokat kell alkalmazni a pedagógusok munkaidejével, annak beosztásával kapcsolatban.Az Nkt. kimondja, hogy a köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben azt írják, hogy a közalkalmazott azonos munkakörbe tartozó többletfeladatokat lát el, melyek azonban az ő munkaköri leírásában nem szerepelnek. Feltételezzük, ez abból adódhat, hogy bár a két munkakör azonos, részben mégis vannak specifikációk.Elsőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Helyettesítési díj

Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. rögzíti, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Helyettesítési díj közszolgálati tisztviselő részére

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál tartósan távol lévő (30 napot meghaladó) közszolgálati tisztviselő helyettesítésére jár-e helyettesítési díj, ha a helyettesítést ellátó tisztviselő munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés ellátását?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 52. §-a alapján, ha a közszolgálati tisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti a helyettesítés első napjától....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s - amennyiben álláshely kerül betöltésre - a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja - megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését - az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az Ávr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja és az Áht. 9/A. §-ának (2) bekezdése értelmezését igényli. Az Ávr. értelmében a költségvetési szerv a személyi juttatásokkal minden esetben rendelkezik. Az Áht. alapján az irányítási hatáskör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával

Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő átirányítással ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. Átirányításról van szó (mely nem minősül kinevezésmódosításnak), ha a kormánytisztviselő - az államigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Helyettesítési rendszer a védőnői szolgálatnál

Kérdés: Védőnői szolgálatunk munkatársai tartósan helyettesítenek, mivel több álláshely betöltetlen. A főállásuk mellett megbízással látják el ezt a feladatot. Hogyan kell vezetniük a jelenléti ívüket?
Részlet a válaszából: […] A tartósan távol lévő közalkalmazottak helyettesítése nem oldható meg megbízási szerződéssel, mivel a költségvetési szerv nem köthet megbízási szerződést a dolgozójával a munkakörébe tartozó, annak keretében számára előírható feladat ellátására [Ávr. 51. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Tanórai helyettesítés díjazása

Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályok nem tesznek különbséget a tanórai helyettesítéseket illetően az alapján, hogy szakos vagy nem szakos helyettesítésről van szó. A szabályozás abból indul ki, hogy a helyettesítés a pedagógus kötelező óraszámán belül, illetve a teljes munkaidő keretén belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2