Intézményi gyermekétkeztetés

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
Részlet a válaszából: […] 1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak szerint közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az nem minősül adó- és járulékköteles juttatásnak.2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] A 1615/2023. Korm. határozat 6. pontjában a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok számára 2024. január 1-jére visszamenőleg biztosítsanak átlagos 32,2%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Postai közreműködői díj

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Posta partneri program keretében lehetőséget biztosít postahelyek partnerségben való üzemeltetésére, amelyben önkormányzatok is részt vehetnek. A postai közreműködői tevékenység ellátásáért havonta jutalékot fizet a Magyar Posta a partnerek számára, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] 1. A társulási szerződésben kell rögzíteni, hogy a társulásban részt vevő tagok milyen vagyoni hozzájárulást nyújtanak a társulás alapításába. Ezzel a vagyonnal a társulás megszűnésekor vagy a tag kilépésekor el kell számolni. Az 1997. évi CXXXV. törvény 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Részlegvezető besorolása

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?
Részlet a válaszából: […] A 77/1993. Korm. rendelet hatálya alá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézmények tartoznak. A "C" fizetési osztályba a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján azok sorolhatók be, akik középfokú iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenérték fejében teljesített ügyleteket adóztatja, de ellenérték fejében teljesített, adóköteles termékértékesítésként szabályozza azt az esetet is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi.Az Áfa-tv. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

TOP Plusz pályázat

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit kft.-je (kedvezményezett) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül a TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 Helyi gazdaságfejlesztés tárgyú felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, amelyet a Támogató támogatási döntés szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján a Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül.
1. Támogató: Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság.
2. Kedvezményezett: Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
3. Támogatás tárgya: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-SB1 azonosító számú, támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása.
4. A támogatás összege és intenzitása: A projektre megítélt támogatás összege 245.436.570 Ft. A projekt támogatásának intenzitása a projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
5. A támogatási előleg összege és mértéke: Az igényelhető támogatási előleg mértéke az utófinanszírozású tevékenységekre jutó támogatási összeg legfeljebb 100%-a. Az igényelhető támogatási előleg legmagasabb összege 241.436.570 Ft.
6. A projekt megvalósításának időbeli ütemezése:
A projekt kezdete: 2023. 05. 01.
A projekt fizikai és pénzügyi befejezése: 2025. 04. 30.
Az előleg lehívásakor az Irányító Hatóságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a nonprofit kft.-t 2022. 03. 04-én jegyezték be, és nincs 1 év lezárt üzleti éve, emiatt az előleglehívás nem lehetséges. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a támogatási előleg lehívásához? A Gst-tv. értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén? Amennyiben az önkormányzat vállalhatja az ügyletet, milyen szabályok mentén teheti? Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanfedezet felajánlásával le lehet hívni az előleget?
Részlet a válaszából: […] A Gst-tv. 10. §-a szabályozza a helyi önkormányzatok kezességvállalását. E szerint az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben

Kérdés:

Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?

Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy egy foglalkoztatónál ugyanazon személynek két munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) nem állhat fenn, az érintett személy egy jogviszonyban, osztott munkakörben foglalkoztatható.A jogszabályi rendelkezések az osztott munkakört nem zárják ki, fontos azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A helyi önkormányzatok esetében milyen szabály vonatkozik a külföldi kiküldetés napidíjára? A 172/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányrendelet hatálya már nem vonatkozik az önkormányzatokra, ezért nem tudom, hogy jelenleg milyen szabályok alapján lehet megállapítani a napidíj összegének felső határát.
Részlet a válaszából: […] Helyi önkormányzat esetében belső szabályzat rendelkezhet a külföldi kiküldetés esetén adható napidíjról, a külföldi kiküldetés esetére elszámolásra kiadható összegről, az elszámolás szabályairól. Ennek hiányában egyedi döntés szükséges. A döntéshozásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Önkormányzati konyha készletgazdálkodása

Kérdés:

Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXXXIX. törvény 114. §-ának (2)–(3) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozik a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
15