Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott helyi önkormányzatok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Társulás átalakítása

Kérdés: Mik a társulás átalakításának - megszűnés, jogutód nélküli megszűnés - főbb szempontjai? Lehetséges-e ez pályázat miatti elidegenítési tilalom és terhelési tilalom esetén?
Részlet a válaszból: […]átalakulásáról is.Az elidegenítési tilalom és a terhelési tilalom viszont nem jelenti egyértelműen azt, hogy a társulást ne lehetne megszüntetni. A társulás megszűnése esetén a vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt rendelkezésére bocsátotta, tehát a vagyon az eredeti tulajdonosokra száll vissza. A megszüntetésről szóló döntést követően szükséges az érintettekkel történő egyeztetés és a szerződések módosítása az elidegenítési és terhelési tilalom feloldására.   Ezekre engedélyt kell kérni a pályázat k iírójától.Előfordul, hogy a megszűnésre vonatkozó döntéskor, a kötelezettségek számbavétele esetén a megkötött szerződések alapján nincs mód a kötelezettség címzettjének megváltoztatására. Ebben az esetben a társulás megszüntetése a felhasznált összegek, előlegek, megelőlegezett kifizetések visszafizetését teszik szükségessé és kötelezővé. Ezért a visszafizetési kötelezettségért a társult önkormányzatoknak kell helyt­állniuk.A jogutód nélküli megszűnés esetében a megszüntetés időpontjában fennálló jogokat és kötelezettségeket, ide értve a vagyonkezelői jogokat is az alapító szervek, azaz a társult önkormányzatok képviselő-testületei gyakorolják és teljesítik. A társulás megszüntetéséről akkor érdemes dönteni, ha biztosítani tudják a társulás által vállalt kötelezettségek teljesítését.A társult tagok a társulási megállapodás felülvizsgálatával és módosításával jogi személyiségű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3562
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Költségvetési koncepció

Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
Részlet a válaszból: […]képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.A két jogszabályi hely valóban nem igazodik időben egymáshoz megfelelően, hiszen háromnegyed éves adatokról csak október 31-ét követően, a novemberi hónap közepén, a havi és a negyedéves zárást követően lehet a gazdasági helyzetről beszámolni. Az október 30-i időpont a költségvetési koncepció időpontjának meghatározására optimális időpontnak tekinthető, de a jogalkotó figyelmét elkerülte a háromnegyed éves mérlegjelentés, pénzforgalmi jelentés és havi zárási határidők későbbi leadási határideje, amely szintén azt támasztják alá, hogy az október 31-i időpont a valós,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3538
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség - a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszból: […]egységgel. Tehát önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén sem kötelező önmagában ezen rendelkezés alapján az elkülönült gazdasági szervezet. Ennek ellenére meggondolandó - a további előírásokat és "az életet" figyelembe véve -, hogy érdemes-e egy polgármesteri hivatalt/körjegyzőséget saját gazdasági szervezet nélkül működtetni. Az Ámr. kimondja, hogy amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy, az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni az e rendeletben foglalt feladatok ellátására. Az Ámr. alapján a gazdasági szervezet ellátja a) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait. Ezek közül az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása történhet a) az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével, b) jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy, b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa írásban kijelölt személy jogosult. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv előző a), b) pontban nem említett pénzügyi-gazdasági feladatait (pl. könyvvezetés, beszámolás) a kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete látja el, vagy a költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl. [Ezen személy(ek) jogai, feladatai tekintetében az Ámr. 17. §-ában foglaltak megfelelően alkalmazandók.] Az Ámr. 17. § (1) bekezdése szerint e rendelet alkalmazásában gazdasági szervezet a költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. Ebből a definícióból - véleményem szerint - az következik, hogy az elkülönült gazdasági szervezeti egységgel rendelkező költségvetési szervnél szükséges gazdasági vezető alkalmazása. Az Ámr. 18/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a rendelet alkalmazásában gazdasági vezető a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy. A gazdasági vezető a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását, c)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2474
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: 13. havi illetmény III.

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
Részlet a válaszból: […]hogy a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszáma, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Továbbá a 2005. évi költségvetési törvény rendelkezései között is találunk utalást ezen intézmények alkalmazottaira vonatkozóan, mely szerint: a normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. Ezen előírásból az a következtetés vonható le, hogy a munkáltatónak, aki az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében foglalkoztatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1343

5. találat: Többcélú kistérségi társulások

Kérdés: Egy kistérségi többcélú társulásnál alkalmazásban álló dolgozók munkaszerződéssel vannak felvéve, a környező társulásoknál viszont a dolgozók köztisztviselők. Hová helyezik a jelenleg hatályos jogszabályok ezen társulásokat, illetve milyen kilátás van a jövőre nézve?
Részlet a válaszból: […]társulásoknak: - az egyik esetben a társulás előkészíti, szakmailag, jogilag megalapozza a döntést, tervezetet készít az egyedi hatósági ügy elbírálására, ám magát a döntést a jegyző hozza meg; - a másik társulási formában az előkészítés és a döntés is a társulásban történik, a döntést hozó a hatósági jogkör gyakorlása során a kiadmányozási joggal a társulási megállapodásban megbízott települési önkormányzat jegyzője. Megállapítható tehát, hogy a hatósági igazgatási társulás egy- vagy többfajta, de mindenképpen hatósági ügycsoportba tartozó ügyeket intéz, s a Ktv. hivatkozott rendelkezése alapján a társulás alkalmazottjainak jogviszonya a Ktv. hatálya alá tartozik. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény rendelkezései alapján a kistérséget alkotó települési önkormányzatok egyes közszolgálati funkciók optimálisabb ellátása érdekében többcélú kistérségi társulást hozhatnak létre. Egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1336

6. találat: Gondozási díj elszámolása

Kérdés: A Városi Gyámhivatal egy kiskorú lakosunk állami gondozásba vételét rendelte el. A határozatban előírja a szülőknek, hogy havonta a helyi önkormányzat számlájára 10 000 forint gondozási díjat kötelesek befizetni, mely összeg 60 százalékának átutalásáról a jegyző köteles gondoskodni. A 60 százalék tehát a gyermekotthon számlájára kerül, kié a 40 százalék? Az ügyletek könyvelési tételei hogyan alakulnak?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat hozzájárulása, ezeket kiegészíti az igénylő által fizetendő térítési díj és gondozási díj. A gondozási díjat a 149/1997. Korm. rendelet 117. § (1) bekezdése alapján a gyámhivatal határozatban állapítja meg, és erről értesíti az önkormányzat jegyzőjét is. A gondozási díjat a fizetésre kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat számlájára kell befizetni. A kormányrendelet 117. § (2) bekezdése szerint a befizetett gondozási díj 60 százalékát negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális intézmény részére a negyedévet követő hónap 15. napjáig. Az előzőekből egyértelműen megállapítható, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 861

7. találat: Önkormányzati beszámoló tartalma

Kérdés: Kérdésként merült fel az egyik önkormányzatunknál, hogy a költségvetés készítésénél az intézményi garnitúrában nem szerepel a 40-es, önkormányzati lakásgazdálkodás bevételei és kiadásai űrlap, a "B" garnitúrában lehet eredeti előirányzatot tervezni. A beszámoló esetében már mindkettőben szerepelhet adat. A kitöltési útmutató szerint, ha a lakóingatlanhoz kapcsolódó feladatok ellátását az önkormányzat költségvetési szervére, vagy teljes hatáskörrel gazdálkodó szervezetre bízta, akkor gondoskodnia kell arról, hogy saját beszámolójában az adatok megjelenjenek. Milyen módon tud gondoskodni az önkormányzat arról, hogy a saját beszámolójában szerepeljen, vagy elég, ha ez kitűnik a pénzügyi körzetes összesítésben?
Részlet a válaszból: […]hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza." A szabályozás értelmében az önkormányzat beszámolója nemcsak a saját hivatali szervezetének
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 636
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Önkormányzati szolgáltatások áfája

Kérdés: Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?
Részlet a válaszból: […]azon múlik, hogy az önkormányzat a támogatást konkrét célra, illetve konkrét beszerzésre, illetve általában intézményfinanszírozásként kapja. Az utóbbi esetben a támogatás nem minősül ellenértéknek, így adóalapot nem képez. A beszerzések levonható adójának megállapítása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat adóköteles tevékenység mellett tárgyi adómentes - azaz adólevonásra nem jogosító - tevékenységet is végezhet. Ha a konkrét beszerzést az önkormányzat nem tudja tételesen elkülöníteni, akkor a levonható adót az arányosítás szabályai szerint meg kell állapítania. 2004. január 1-jétől a támogatások áfarendszerbeli megítélése megváltozott. Így, amennyiben a támogatásra nem vonatkoznak a 2003. évi XCI. tv. 211. § (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott átmeneti rendelkezések, akkor az Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében azok ellenértéknek nem minősülő, az Áfa-tv. 22. § (1)-(2) bekezdései szerint adóalapot nem befolyásoló államháztartási támogatások - amennyiben azok nem kizárólag valamely adóköteles tevékenységhez vagy konkrét beszerzéshez kapcsolódnak - az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel egy tekintet alá esnek. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen államháztartási támogatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 583

9. találat: Szakmai fejlesztési feladatok köre

Kérdés: A költségvetési törvény figyelembevételével a 2003-as évben taneszköz-előirányzatunk van. Ezt a taneszköz-normatívát fel lehet-e használni a már meglévő padok, székek felújítására?
Részlet a válaszból: […]Szakmai fejlesztési feladatok pontja a következőket rögzíti: "A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő informatikai berendezések, felszerelések korszerűsítésére, fejlesztésére és működtetésével összefüggő berendezésekre, továbbá taneszközök és felszelések beszerzésére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 570
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása

Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?
Részlet a válaszból: […]..." A bevételek elkülönített kezeléséről rendelkezik még az Lhb-tv. 62. §-ának (1) és (2) bekezdése. Ugyanezen törvény 62. § további bekezdései, illetve 62/A §-ának előírásai szabályozzák az elkülönített pénzeszközök felhasználását. "(3) Az önkormányzat az (1) és (2) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületek (lakóépület részeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: felújítás), továbbá új lakás építésére, valamint állampolgár tulajdonában álló lakásra - ideértve az államosított lakást is - 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján létrejött lakásbérlet (a továbbiakban együtt: kényszerbérlet) felszámolására használhatja fel. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra az önkormányzatokra, amelyek e törvény alapján rendeletalkotásra nem kötelesek. (5) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja a) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 546
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést