28 talált cikk a hitelesség kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes képviselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?

Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.

Kérdés: Saját gépkocsival történő hivatali kiküldetés esetén, automatából vásárolt parkolójegy elszámolható-e adómentesen a munkáltatónál (csak maga a parkolójegy, számla nem készül róla)? Szintén havi kiküldetés esetén a munkáltató adómentesen megtérítheti-e az autópálya-matricát? Tömegközlekedéssel történő munkába járás során az online vásárolt jegyet hogyan számolhatja el a munkavállaló? (Applikációval történik a vásárlás.)

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Az adóhatóság hónapok óta átfogó adóellenőrzést végez társaságunknál, több évre kiterjedően. Most kaptunk egy értesítést, hogy az egyik évet érintően jogkövetési vizsgálatot is indítanak. Jogkövetési vizsgálatot követően előfordult már, hogy a revizorok adóellenőrzést indítottak, de a mostani esettel még nem találkoztunk. Az adóellenőrzés nem foglalja magában a jogkövetési vizsgálatot?

Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?

Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?