Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kiszámításánál. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint a jubileumi jutalom megállapításánál a közalkalmazott ún. "alapilletményét" kell figyelembe venni, tehát az illetménykiegészítés és az illetménypótlékok figyelmen kívül maradnak. Ez a Kjt. 85/A. § h)-j) pontjaiból vezethető le. Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály "h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat; i) személyi alapbért említ, azon illetményt; j) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg." A törvény tehát két esetben zárja ki a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék kifizetését, egyik esetben akkor, ha a munkáltató vezetőjéről vagy helyetteséről van szó, feltéve az e feladatát önálló munkakörben, tehát kinevezett vezetőként látja el. A másik - az előzőtől független, további eset - az, ha bármely közalkalmazott (tehát nem csak vezető) olyan munkakört tölt be, amelyben a munkaideje beosztását, felhasználását maga határozza meg (szervezeti és működési szabályzat,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jubileumi jutalom szempontjából mi számít illetménynek. A gyakorlatban kialakult egy olyan álláspont, miszerint a jubileumi jutalom megállapításához csak az alapilletmény vehető figyelembe, azonban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. A Kjt. 69. §-a szerint, ha a törvényben megállapított feltételek fennállnak, akkor a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját, a pótlékalapot a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg, az összeg 2010. évben is 20 000 forint. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a Kjt. 69-74. § rendelkezéseiben szabályozottakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlék állapítható meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Kiemelendő, hogy itt a jogszabály szövege feltételes módban szól, tehát ha a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint illetménypótlék adható, de nem kötelező, akkor annak megítélése, juttatása a munkáltató döntési, mérlegelési joga. Döntése nem támadható. Ezt az illetménypótlékot viszont a munkáltató döntése alapján módosíthatja, vagy meg is vonhatja. A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a Kjt.-ben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett még további illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-a szerint a pedagógus-munkakörökben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretében, hanem közalkalmazotti kinevezéssel, saját munkakörben. A kinevezésében kell megjelölni, hogy a könyvtárosi munkakört és a számítástechnikai munkakört milyen arányban és milyen feladatok ellátásával látja el. Az osztályfőnöki teendők ellátásáért osztályfőnöki pótlék illeti meg a pedagógust. A könyvtárosi végzettsége alapján "F" fizetési osztályba sorolták be, de a számítástechnikai, egyetemi végzettség megszerzését követően a "H" fizetési osztályba került át, és elkezdte a tantárgy oktatását, ezért a közalkalmazott részére további képesítés megszerzéséért járó, szakmai szorzóval növelt, illetménynövekedést állapítottak meg. A Kjt. 66. §-a szerint további képesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget figyelembe lehet venni. A felsőfokú iskolai végzettség esetében a képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség. Így tehát a kérdéses esetben az "F" és "H" fizetési osztályok egy fizetési szintbe tartoznak, tehát a főiskolai végzettség alapján adható illetménynövekedés. A számítástechnikai pótlékkal kapcsolatosan a Kjt-vhr. 15. § h) bekezdése úgy rendelkezik, hogy számítástechnikai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A munkavédelmi törvény 54. § (2) bekezdése kötelezi a munkáltatót a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelésére. E törvényi helyre hivatkozik a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet 3. §-a, ami szerint a munkáltató köteles a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. Ennek mértékéről - a törvény által meghatározott keretek között - a miniszternek kell döntenie. Ez meg is történik a különböző végrehajtási rendeletekben. A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén különböző címeket adományozhat, melyekhez címpótlék járul. Az egészségre ártalmas munkát végző közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, míg ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, de a munkakör betöltésének nem általános és szükségszerű előfeltétele az idegen nyelv rendszeres használata, akkor idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. A különböző illetménypótlékok - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a közalkalmazottat egymás mellett is megilletik. A törvény azonban a vezetői és a címpótlék esetében egy speciális kizáró szabályt alkalmaz. Ennek értelmében, amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár, melynek mértéke mindig magasabb a címpótlék összegénél. Az ismertetett pótlékokon felül a törvény felhatalmazást ad a miniszternek, hogy - figyelembe véve az ágazati sajátosságokat is - a törvényben foglaltakon kívül további illetménypótlékokat állapíthasson meg. Az egészségügyi ágazatban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kjt. 75. § (1) bekezdése alapján ugyanis van arra lehetőség, hogy az ágazati miniszter a szakmai sajátosságokra tekintettel további - a hivatkozott törvényben nem szabályozott - illetménypótlékot állapíthasson meg. Ha megvizsgáljuk a konkrét ágazati rendeleteket, azt tapasztaljuk, hogy igen széles a skála a tekintetben, hogy milyen foglalkozási ágakban, milyen jogcímen kerülhet sor a törvényben meghatározottakon túl további pótlékok megállapítására. Ilyen pl. a 44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet, mely az ipari, kereskedelemi és idegenforgalmi ágazatban biztosítja a pótlék megállapításának lehetőségét, ha a közalkalmazott pénz-, illetve értékkezeléssel és -megőrzéssel összefüggő tevékenysége havonta legalább a teljes munkaidejének a felét eléri, és munkakörébe legalább havi 2,5 millió forint összegű készpénzforgalom bonyolítása tartozik. Megemlíthetjük még a 17/1993. (VI. 18.) PM rendeletet, mely a Kjt.-nek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ennek előírása szerint a kinevezése alapján értékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a pénztáros közalkalmazottat a pótlékalap 25-100 százalékának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a pszichiátriai betegeket, szenvedélybetegeket, fogyatékos személyeket ellátó intézményben - foglalkoztatott orvost, ápolót, gondozót. Külön megállapított pótlékra lehet példa a "címzetes magánénekes" cím használatára jogosult közalkalmazott pótléka is. A kérdésben felvetett "mankópénz" mint pénzkezelési, illetve értékkezelési pótlék jelenik meg egyes ágazati miniszteri rendeletekben. Tekintettel arra, hogy a kérdés nem tartalmazza azt a válaszadás szempontjából igen lényeges információt, hogy az adminisztrátor-pénztárost mely ágazatban, szakterületen foglalkoztatják, így az egyedi válaszadás helyett arra szorítkozhatunk, hogy bemutatunk néhány rendeletet, mely területeken állapították meg a kérdéses pótlékot. Amennyiben a kérdésben leírt pénztárosi munkakör nem tartozik egyik - általunk példaként felhozott - ágazati miniszter irányítása alá sem, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az adott területre vonatkozóan adtak-e ki hasonló tárgyú rendeletet. A 44/1997. Korm. rendelet a Kjt.-nek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkezik. Előírása szerint pénzkezelési pótlékra jogosult az a közalkalmazott, akinek a pénz-, illetve értékkezeléssel és -megőrzéssel összefüggő tevékenysége havonta legalább a teljes munkaidejének a felét eléri, és munkakörébe legalább havi 2,5 millió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik. A pótlék mértéke: a pótlékalap 10%-a. A 17/1993. PM rendelet a Kjt.-nek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ennek előírása szerint a kinevezése alapján értékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a pénztáros közalkalmazottat a pótlékalap 25-100%-ának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. A jogosultság részletes feltételeit a munkáltató határozza meg. A 2/1999. MeHVM rendelet a Kjt.-nek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ebben[…] részlet vége a válaszból.