Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott illetménypótlék tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Jubileumi jutalom összege
Kérdés: Közgyűjteményi intézmény igazgatója vagyok, nyugdíjazásomkor jogosult leszek a 40 éves jubileumi jutalomra. Kérdésem, hogy annak kiszámításánál a garantált illetmény mellett figyelembe kell-e venni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, s a kettő együtt képezi-e a kiszámítás alapját?
Részlet a válaszból: […]kiszámításánál. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint a jubileumi jutalom megállapításánál a közalkalmazott ún. "alapilletményét" kell figyelembe venni, tehát az illetménykiegészítés és az illetménypótlékok figyelmen kívül maradnak. Ez a Kjt. 85/A. § h)-j) pontjaiból vezethető le. Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály "h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat; i) személyi alapbért említ, azon illetményt; j) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2710
2. találat: Rendkívüli munkavégzés pótléka közalkalmazott vezetők esetében
Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?
Részlet a válaszból: […]aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg." A törvény tehát két esetben zárja ki a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék kifizetését, egyik esetben akkor, ha a munkáltató vezetőjéről vagy helyetteséről van szó, feltéve az e feladatát önálló munkakörben, tehát kinevezett vezetőként látja el. A másik - az előzőtől független, további eset - az, ha bármely közalkalmazott (tehát nem csak vezető) olyan munkakört tölt be, amelyben a munkaideje beosztását, felhasználását maga határozza meg (szervezeti és működési szabályzat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2631
3. találat: Köztisztviselői jubileumi jutalom
Kérdés: Köztisztviselői jogviszony esetén a jubileumi jutalom összegének megállapításánál mi számít bele az összegbe? Jogszabály szerint az illetmény, de milyen illetmény? Csak az alap, vagy a pótlékok is?
Részlet a válaszból: […]jubileumi jutalom szempontjából mi számít illetménynek. A gyakorlatban kialakult egy olyan álláspont, miszerint a jubileumi jutalom megállapításához csak az alapilletmény vehető figyelembe, azonban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2629
4. találat: Közalkalmazotti illetménypótlék
Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
Részlet a válaszból: […]felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet határozza meg. A Kjt. 69. §-a szerint, ha a törvényben megállapított feltételek fennállnak, akkor a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját, a pótlékalapot a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg, az összeg 2010. évben is 20 000 forint. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a Kjt. 69-74. § rendelkezéseiben szabályozottakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlék állapítható meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Kiemelendő, hogy itt a jogszabály szövege feltételes módban szól, tehát ha a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint illetménypótlék adható, de nem kötelező, akkor annak megítélése, juttatása a munkáltató döntési, mérlegelési joga. Döntése nem támadható. Ezt az illetménypótlékot viszont a munkáltató döntése alapján módosíthatja, vagy meg is vonhatja. A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a Kjt.-ben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett még további illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §-a szerint a pedagógus-munkakörökben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2606
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Könyvtáros tanár foglalkoztatása
Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja - a könyvtár zárva tartása mellett - a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg - mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: - A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? - A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?
Részlet a válaszból: […]keretében, hanem közalkalmazotti kinevezéssel, saját munkakörben. A kinevezésében kell megjelölni, hogy a könyvtárosi munkakört és a számítástechnikai munkakört milyen arányban és milyen feladatok ellátásával látja el. Az osztályfőnöki teendők ellátásáért osztályfőnöki pótlék illeti meg a pedagógust. A könyvtárosi végzettsége alapján "F" fizetési osztályba sorolták be, de a számítástechnikai, egyetemi végzettség megszerzését követően a "H" fizetési osztályba került át, és elkezdte a tantárgy oktatását, ezért a közalkalmazott részére további képesítés megszerzéséért járó, szakmai szorzóval növelt, illetménynövekedést állapítottak meg. A Kjt. 66. §-a szerint további képesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget figyelembe lehet venni. A felsőfokú iskolai végzettség esetében a képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség. Így tehát a kérdéses esetben az "F" és "H" fizetési osztályok egy fizetési szintbe tartoznak, tehát a főiskolai végzettség alapján adható illetménynövekedés. A számítástechnikai pótlékkal kapcsolatosan a Kjt-vhr. 15. § h) bekezdése úgy rendelkezik, hogy számítástechnikai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2332
6. találat: Garantált illetményt növelő pótlék
Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettségem mérlegképes könyvelő, rendelkezem még alapfokú számítógépes végzettséggel is. Beosztásom gazdasági ügyintéző, a munkaidőm 50 százalékát számítógép előtt töltöm. Jár-e nekem a garantált illetményt növelő százalék?
Részlet a válaszból: […]használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A munkavédelmi törvény 54. § (2) bekezdése kötelezi a munkáltatót a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelésére. E törvényi helyre hivatkozik a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet 3. §-a, ami szerint a munkáltató köteles a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1823
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Közalkalmazott illetménypótléka
Kérdés: Az 1/2000. Korm. rend. alapján létszámarányosan 2 fő osztályvezető ápolót kellene foglalkoztatnunk, melyből az egyik vezető, a másik helyettes. Pótlékaikkal kapcsolatban adódik a kérdés, hogy helyes-e, ha munkahelyi pótlék címén 22 680 Ft-ot, vezetői pótlék címén 28 350 Ft-ot, összesen 51 030 Ft-ot állapítunk meg mindkét osztályvezető ápolónak külön-külön?
Részlet a válaszból: […]magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. Ennek mértékéről - a törvény által meghatározott keretek között - a miniszternek kell döntenie. Ez meg is történik a különböző végrehajtási rendeletekben. A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén különböző címeket adományozhat, melyekhez címpótlék járul. Az egészségre ártalmas munkát végző közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, míg ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt, de a munkakör betöltésének nem általános és szükségszerű előfeltétele az idegen nyelv rendszeres használata, akkor idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. A különböző illetménypótlékok - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a közalkalmazottat egymás mellett is megilletik. A törvény azonban a vezetői és a címpótlék esetében egy speciális kizáró szabályt alkalmaz. Ennek értelmében, amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár, melynek mértéke mindig magasabb a címpótlék összegénél. Az ismertetett pótlékokon felül a törvény felhatalmazást ad a miniszternek, hogy - figyelembe véve az ágazati sajátosságokat is - a törvényben foglaltakon kívül további illetménypótlékokat állapíthasson meg. Az egészségügyi ágazatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1318
8. találat: Mankópénz
Kérdés: Idősek otthona pénztárosa vagyok. Havonta kb. 20 millió Ft a pénztár forgalma. Az alapilletményen kívül jár-e részemre valamilyen pótlék?
Részlet a válaszból: […]Kjt. 75. § (1) bekezdése alapján ugyanis van arra lehetőség, hogy az ágazati miniszter a szakmai sajátosságokra tekintettel további - a hivatkozott törvényben nem szabályozott - illetménypótlékot állapíthasson meg. Ha megvizsgáljuk a konkrét ágazati rendeleteket, azt tapasztaljuk, hogy igen széles a skála a tekintetben, hogy milyen foglalkozási ágakban, milyen jogcímen kerülhet sor a törvényben meghatározottakon túl további pótlékok megállapítására. Ilyen pl. a 44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet, mely az ipari, kereskedelemi és idegenforgalmi ágazatban biztosítja a pótlék megállapításának lehetőségét, ha a közalkalmazott pénz-, illetve értékkezeléssel és -megőrzéssel összefüggő tevékenysége havonta legalább a teljes munkaidejének a felét eléri, és munkakörébe legalább havi 2,5 millió forint összegű készpénzforgalom bonyolítása tartozik. Megemlíthetjük még a 17/1993. (VI. 18.) PM rendeletet, mely a Kjt.-nek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ennek előírása szerint a kinevezése alapján értékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a pénztáros közalkalmazottat a pótlékalap 25-100 százalékának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1253
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Mankópénz
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?
Részlet a válaszból: […]a pszichiátriai betegeket, szenvedélybetegeket, fogyatékos személyeket ellátó intézményben - foglalkoztatott orvost, ápolót, gondozót. Külön megállapított pótlékra lehet példa a "címzetes magánénekes" cím használatára jogosult közalkalmazott pótléka is. A kérdésben felvetett "mankópénz" mint pénzkezelési, illetve értékkezelési pótlék jelenik meg egyes ágazati miniszteri rendeletekben. Tekintettel arra, hogy a kérdés nem tartalmazza azt a válaszadás szempontjából igen lényeges információt, hogy az adminisztrátor-pénztárost mely ágazatban, szakterületen foglalkoztatják, így az egyedi válaszadás helyett arra szorítkozhatunk, hogy bemutatunk néhány rendeletet, mely területeken állapították meg a kérdéses pótlékot. Amennyiben a kérdésben leírt pénztárosi munkakör nem tartozik egyik - általunk példaként felhozott - ágazati miniszter irányítása alá sem, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az adott területre vonatkozóan adtak-e ki hasonló tárgyú rendeletet. A 44/1997. Korm. rendelet a Kjt.-nek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkezik. Előírása szerint pénzkezelési pótlékra jogosult az a közalkalmazott, akinek a pénz-, illetve értékkezeléssel és -megőrzéssel összefüggő tevékenysége havonta legalább a teljes munkaidejének a felét eléri, és munkakörébe legalább havi 2,5 millió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik. A pótlék mértéke: a pótlékalap 10%-a. A 17/1993. PM rendelet a Kjt.-nek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ennek előírása szerint a kinevezése alapján értékkezelést, pénzkezelést végző, valamint a pénztáros közalkalmazottat a pótlékalap 25-100%-ának megfelelő értékkezelési pótlék illeti meg. A jogosultság részletes feltételeit a munkáltató határozza meg. A 2/1999. MeHVM rendelet a Kjt.-nek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szól. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 716
Kapcsolódó tárgyszavak: