Találati lista:
11. cikk / 75 Illetménye megállapítása polgármester újraválasztása esetén
Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?
12. cikk / 75 Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak
Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
13. cikk / 75 Kiegészítő pótlék figyelembevétele a jubileumi jutalom alapjául
Kérdés: Védőnő munkakör esetén a 30 éves jubi-leumi jutalom számításánál az alapilletményen felül figyelembe kell-e venni a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. §-ának (10) bekezdésében meghatározott védőnői kiegészítő pótlék összegét, ezen paragrafus (11) bekezdésében meghatározott területi pótlékot, valamint a szakdolgozó, védőnő kiegészítő díjazása jogcímen juttatott összeget?
14. cikk / 75 Közszolgálati vezetők
Kérdés: Köztisztviselői jogviszonyban lévő köztisztviselőt az eredeti munkaköre ellátása mellett megbíztak gazdasági vezetőnek is.
Jár neki vezetői pótlék, vagy csak kinevezett gazdasági vezetőnek lehet ilyen pótlékot adni?
Jár neki vezetői pótlék, vagy csak kinevezett gazdasági vezetőnek lehet ilyen pótlékot adni?
15. cikk / 75 Egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő illetménye
Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?
16. cikk / 75 Garantált bérminimumra történő kiegészítés
Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
17. cikk / 75 Garantált bérminimum és ágazati pótlék egymáshoz való viszonya
Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjét az F/4 fizetési kategóriába kell besorolni, melynek összege nem éri el a garantált bérminimum összegét. Helyesen jártunk-e el, ha a családsegítő alapilletményét 161 000 Ft-ban állapítottuk meg, és ehhez adtuk hozzá a szociális ágazati összevont pótlék összegét?
18. cikk / 75 Garantált bérminimumra kiegészítés, pótlékok beszámíthatósága a jubileumi jutalom alapjába
Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalom összegének számításánál 2017. január 1-jétől milyen bérelemeket lehet figyelembe venni (garantált bérminimumra való kiegészítés, szociális összevont ágazati pótlék, pedagógus-bértábla szerinti pótlékok)?
19. cikk / 75 Köztisztviselői illetmény garantált bérminimumra történő kiegészítése
Kérdés: A köztisztviselői illetményem a középiskolai végzettségűekre vonatkozóan, a 13. fizetési fokozatban nem éri el a garantált bérminimumot. Ki kellene-e egészíteni a munkáltatónak a garantált bérminimumra? Ha a munkáltató eltérítené az illetményt, akkor az eltérítés a garantált bérminimumra jönne rá?
20. cikk / 75 Köztisztviselő illetményének garantált bérminimumra kiegészítése
Kérdés: Köztisztviselőnk illetményének meghatározása során alkalmazunk 15% eltérítést az alapilletménynél és 20% illetménykiegészítést. Így illetménye már az alapilletmény-eltérítéssel meghaladja a garantált bérminimumot (a besorolás szerinti nem éri el). Kell-e szerepeltetnünk az illetmény meghatározása során a garantált bérminimumra való kiegészítést, vagy nem, mert a teljes illetménye a kiegészítésekkel együtt jóval meghaladja azt?
