Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

80 találat a megadott ingatlanértékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszból: […]bérlőként veszi meg az ingatlant, akkor a tulajdonosi átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak megfizetésekori teljesítési nappal kell a számlát kiállítani. Ha a birtokbaadást követő részlet-fizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.2. Ha az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja a tulajdonjogot, akkor a birtokbaadás, tulajdon-átruházás a vételár kiegyenlítése után történik meg. Ezt megelőzően fizetett vételárrészleteket az áfában előlegként kell kezelni, tehát a vételárrészlet vevő általi kiegyenlítésének napjával mint teljesítési időponttal kell az előlegszámlákat kiállítani. A végén végszámlát kell kiállítani a birtokbaadás napjával.A kivezetés dátumát mind a két esetben azonosan kell meghatározni. Az eszközt akkortól kell kimutatni a vevőnek a könyveiben, vagyis számviteli szempontból az a teljesítési időpont, amikor az eszköz a vevő birtokába kerül, azaz az önkormányzat a vevő használatára rendelkezésére bocsátotta, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5513

2. találat: Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló 5 darab belterületi építési telket kínálunk értékesítésre. Az építési telkek iránt magánszemélyek és vállalkozások egyaránt érdeklődnek. Az építési telkeket az önkormányzatnak [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján] áfásan vagy áfamentesen kell értékesítenie?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, mivel az a hivatkozott jogszabályhelyen kivételként szerepel. Az előzőekre tekintettel és egyéb különös rendelkezés hiányában az építési telek értékesítése - az Áfa-tv. általános szabályainak megfelelően - 27%-os adómérték felszámításával adóköteles.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5511
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
- kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
- kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
- 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
Részlet a válaszból: […]fogalommeghatározásból adódóan építménynek minősülnek a lakó- és nem lakóingatlanokon túl az egyéb építmények is, például a csővezetékek, elektromos berendezések, kerítés stb.Az Áfa-tv. az értelmező rendelkezései között meghatározza az építési telek fogalmát (259. § 7. pont). E szerint építési telek az olyana) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyil-vántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magán-úttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Ingatlanértékesítésnél először mindig azt kell meghatározni, hogy az értékesítendő ingatlan beépített vagy beépítetlen.Beépített ingatlannak az olyan ingatlan minősül, amelyen, illetve amelynek a tulajdoni lapján szerepel valamilyen felépítmény. A kérdésben szereplő autószerelő műhely is felépítménynek minősül. Az ingatlan minősítését az adásvétel időpontjában fennálló tényleges helyzet alapján kell megítélni. Ha pl. bontási engedély van az ingatlanra, de nem bontották le ténylegesen, akkor beépített ingatlan értékesítése történik. Ha van a földterületen építmény, de nem szerepel a tulajdoni lapon, azt rendezni kell, de ténylegesen beépített ingatlanként viselkedik az áfában. Arra vonatkozóan sem az áfatörvényben, sem a Ptk.-ban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5496
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Az önkormányzatunk meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján "kivett telephely" megjelölésű ingatlant, melynek tulajdonosa egy gazdálkodó szervezet. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, de az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétellel nem élt. Az érintett ingatlan külterületen fekszik, gazdasági ipar (GIP) besorolású, a beépíthetősége 40%-os. A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon, akkor ha az eladó élt, illetve nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével?
Részlet a válaszból: […]magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület főszabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Az építési teleknek minősítéshez a fenti fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak.Amennyiben az ingatlan beépített ingatlan, tehát azon épületek találhatók, akkor azt kell vizsgálni, hogy azok újnak minősülnek vagy réginek. Régi ingatlannak minősül az az ingatlan, amelynek a használatbavételi engedélyét vagy tudomásulvételi engedélyét 2 évnél régebben adta ki a hatóság.Ha a beépített ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de ha az eladó választott adókötelezettséget, és a vevő is áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha beépített ingatlant értékesítenek, akkor a hozzá tartozó földterület az építmény adójogi sorsát osztja, tehát ugyanazzal az áfamértékkel adózik.Az adókötelezettség megítélése szempontjából tehát nem a vevő Áfa-tv. 88. §-a szerinti választását kell vizsgálni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5453

5. találat: Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk egy helyi lakostól örökölt egy lakóingatlant, amit az önkormányzat értékesített. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak az értékesítés után?
Részlet a válaszból: […]beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Amennyiben az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) és jb) pontok szerint nem új ingatlanról van szó, akkor az értékesítés főszabály szerint mentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5426
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Lakóingatlan áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?
Részlet a válaszból: […]megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Az előzőek alapján, ha az ingatlan új, vagyis két év még nem telt el a használatbavételi engedély kiadása óta, akkor az értékesítése a vevő adójogállásától függetlenül áfás. Ha az ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de az eladó választhat az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5404
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Építési telek áfája

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."
Részlet a válaszból: […]fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. Az "új ingatlant" az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja határozza meg.Az építési telek fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja határozza meg. E szerint építési telek: az olyana) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 méter, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.A kérdéses földterületnek a fogalom minden elemének meg kell felelnie. A "kivett közterület" megjelölés önmagában nem ad elegendő információt annak megítélésére, hogy a földterület építési teleknek minősül-e. Amennyiben nem tudják egyértelműen eldönteni, hogy az előzőekben hivatkozottak szerint építési telek-e, meg kell nézni a település rendezési tervét, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5401
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Komplex szolgáltatások megítélése

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások - kulcsrakész - kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások - jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő - kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval - esetenként hónapokkal - az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások - függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében - megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]meglátásunk szerint nem azonosítható fő- és melléktevékenység.Az Art. 2. §-ában foglalt valódisági klauzula értelmében (a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye) a szerződést, ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni. Ennek megfelelően a pótmunkák fenti adójogi megítélése abban az esetben sem változik, ha a felek nem az adásvételi szerződést módosítják, hanem külön szerződésbe foglalják a pótmunkákra vonatkozó megállapodásukat, és azt vállalkozási szerződésként nevesítik. Továbbá az sem befolyásolja a fentebb kifejtetteket, hogy a felek az adásvételi szerződés megkötését követően állapodtak meg a pótmunkák elvégzésében, és az ingatlanértékesítés ellenértékétől külön számolnak el a pótmunkákról.Mindezek alapján a pótmunkák ellenértékét - mint az ingatlanértékesítés adóalapjába tartozó összeget - 5 százalékos általános forgalmi adó terheli, amennyiben az ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó, Áfa-tv.-ben meghatározott kritériumoknak. Nem változtat ezen a megítélésen, ha a konkrét esetben nem az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, hanem az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a társaság.Az Áfa-tv. a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig hatályos 50-51. pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítése 5 százalékos adómérték alá tartozik. Az Áfa-tv. 82. §-ának (3) bekezdése alapján, valamint a 3. számú melléklet 2016. január 1-jétől hatályos 50-51. pontjai szerint 5 százalékos adómérték alá tartozik a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a 86. § (1) bekezdése j) pontjának ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.Az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja meghatározza, hogy az Áfa-tv. alkalmazásában mi minősül lakóingatlannak. E rendelkezés értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5302

9. találat: Önkormányzati szociális bérlakások értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?
Részlet a válaszból: […]lakóingatlan birtokba adásakor keletkezik. A teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben.Adómentes értékesítés esetén a teljes ellenérték adóalapját be kell állítani az áfabevallás adómentes sorába. A vevő felé fennálló tartozást pedig követelésként kell nyilvántartani.Amennyiben a vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, akkor az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján valóban mentesülni lehet a számlakiállítás alól, feltéve, hogy gondoskodnak az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról. Az okiratnak meg kell felelni az Szt. 166. §-ában foglalt feltételeknek. A számviteli bizonylat tartalmi követelményeinek a szerződés is megfelel. Ha a könyvelés nem számla, hanem más bizonylat alapján történik, akkor a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatot is úgy kell a könyvekben rögzíteni, mint a számlát, vagyis elő kell írni bevételként és követelésként. A következő évre áthúzódó követelésnek a következő évben nyitó tételként meg kell jelennie a könyvekben. Ezek a szabályok függetlenek attól, hogy a könyvelés milyen programmal, illetve milyen okirat vagy bizonylat alapján történik. A számlák, bizonylatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5069
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Építési engedély módosításának hatása a lakóingatlanra vonatkozó kedvezményes adómértékre

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.
Részlet a válaszból: […]december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogya) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagyb) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.A 327. § a) pontja értelmében tehát, ha a kedvezményes adómérték alkalmazási feltételeinek egyébként megfelelő lakóingatlan értékesítésére 2019. december 31-ét követően, 2020. január 1.-2023. december 31. között kerül sor, akkor az 5 százalékos adómérték alá tartozik az ingatlan értékesítése, feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján már van végleges építési engedély. Figyelemmel az adóhatóság honlapján (www.nav.gov.hu) 2019. február 1-jén "Kiegészítés a 2019. december 31-ét követően értékesített egyes lakóingatlanok áfarendszerbeli kezeléséről szóló tájékoztatóhoz" címen megjelent tájékoztatóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4925
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést