Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

54 találat a megadott ingatlanok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság - amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat - a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított adó sem.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja határozza meg. E szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az adólevonási jog keletkezésével kapcsolatban az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adólevonási jog akkor keletkezik - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik. A törvény tehát az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez köti.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóingatlannal kapcsolatos, a 124. §-ban rögzített levonási tilalmak fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének napján kell vizsgálni, s ebből következően elmondható, hogy amennyiben a beszerzésre vonatkozó adólevonási jog keletkezésekor azok az ingatlanok, amelyeknek az átalakításához, felújításához szükséges terméket beszerezték, szolgáltatást igénybe vették, lakóingatlannak minősültek, úgy adólevonási jog az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint a 124. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem gyakorolható.Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor egy adóalany adóköteles gazdasági tevékenység megkezdése, folytatása érdekében egy lakóingatlan átalakításához, átépítéséhez, felújításához szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást úgy, hogy a lakóingatlan vagy annak egy része az átalakítása, átépítése, felújítása következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan--nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5464
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Patakmeder-rendezés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-os pályázati támogatásból patakmeder-rendezést végzett. A patak-meder az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona, melyre éves 1500 forint bérleti díjat fizetünk. A felújítás elszámolását, illetve aktiválását az önkormányzat könyveiben hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszból: […]kimutatni.Fentiek alapján tehát az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó többek között a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.Az Áhsz. 11. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét.Amennyiben tehát a patakmeder-rendezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5440
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Talajvédelmi terv díjának elszámolása

Kérdés: Az önkormányzatnak belterületbe vonással kapcsolatban talajvédelmi tervet kell készítenie. Hová kell elszámolni a talajvédelmi terv díját?
Részlet a válaszból: […]ingatlanok bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke az eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, illetve üzembe helyezési munkáknak a K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése vagy a K71. Ingatlanok felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.Tekintettel arra, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5409
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Követelés fejében átvett eszköz

Kérdés: Az önkormányzat vásárolt követelése a felszámolási eljárásban egy ingatlan átvételével lett kiegyenlítve. Milyen értéken kell az ingatlant az önkormányzatnak lekönyvelnie?
Részlet a válaszból: […]Az ingatlan bekerülési értéke jelen esetben tehát a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. A követelés fejében átvett ingatlan számviteli elszámolását a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Fejezet, Növekedések rész, M) Követelés fejében átvett immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolása cím 1-2. pontja szerint kell elvégezni. Az ingatlan vagyon felosztási javaslat szerinti értéke és a vásárolt követelés könyv szerinti értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5408
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Önkormányzati ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant vásárolna, melynek tulajdoni lapján "kivett beépítetlen terület" megnevezés szerepel. Az ingatlan olyan övezetben fekszik, ahol az adásvétel időpontjában önkormányzati rendeletünk szerint változtatási tilalom van életben, vagyis az ingatlan nem beépíthető.
1. A fentiek tükrében adásvételkor áfafizetési kötelezettség felmerül?
2. Ha a későbbiek folyamán (az adásvételt követően valamikor) feloldásra kerül a változtatási tilalom, akkor keletkezik-e utólag önkormányzatunknak áfafizetési kötelezettsége?
Önkormányzatunk áfaalany!
Részlet a válaszból: […]közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület fő szabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Ahhoz, hogy építési teleknek minősüljön az ingatlan, a fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak. A birtokbaadáskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5376
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Önkormányzati ingatlanok használata

Kérdés: Önkormányzatunk intézményei (óvoda, bölcsőde, gyermekétkeztetési intézmény) az önkormányzat tulajdonában levő épületekben működnek, az épületek az önkormányzat könyveiben vannak nyilvántartva, az önkormányzat mérlegében szerepelnek. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése módosította a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 28.1. sorát, mely szerint "Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője". Ez 2020. március 1-jétől hatályos. Ez azt jelenti, hogy az intézmények elhelyezését szolgáló ingatlanokra vagyonkezelési szerződést kell kötni, azokat ki kell vezetni az önkormányzat könyveiből, és fel kell venni az intézmények könyveibe mint vagyonkezelt ingatlant? Jól gondolom, hogy mindezt március 1-jei határidővel kellett volna elvégezni?
Részlet a válaszból: […]módosítást követően, mint azt megelőzően. Ez nem egy kötelező előírás arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat köteles az intézménynek vagyonkezelésbe adni az általa használt ingatlant, hanem kitöltési útmutató az ingatlanadatlap 28.1. sorához.A Mötv. 109. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél lévő vagyon használatának módját, jogcímét az önkormányzatnak a vagyonrendeletében szükséges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5371
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Bérleti díj mellett kiszámlázott szolgáltatás áfája

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?
Részlet a válaszból: […]szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy e díjakat nem foglalták bele a bérleti díjba, és azokat a bérbevevő a bérleti díjtól elkülönítve fizeti meg.Az EU-B C 42/14. sz. ügy bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások tekintetében az alábbiak szerint döntött. Ha a bérbeadó maga nem jogosult a többi bérbeadó, a szolgáltatásnyújtók, illetve a bérbeadáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások használati feltételeinek szabad és független megválasztására, a szóban forgó szolgáltatások általában elválaszthatatlanok a bérbeadástól, és azokat is úgy lehet tekinteni, mint amelyek egy egészet, egyúttal ez utóbbival egyetlen egységes szolgáltatást képeznek. Ez különösen érvényes abban az esetben, ha a bérbeadó, aki egy többlakásos társasház egy részének tulajdonosa, köteles a tulajdonosközösség egésze által kijelölt szolgáltatásnyújtók szolgáltatásainak igénybevételére, illetve az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó közös költség rá eső hányadának megfizetésére, amit később áthárít a bérlőre.A kapcsolódó járulékos költségek beépülnek az alapügylet adóalapjába, annak áfamértékével adókötelesek. Tehát a bérlő részére kiszámlázott víz, villany, gáz, szemétszállítás, közös költség 27%-os áfamértékkel számlázandó, mivel a bérbeadásra áfakötelezettséget választottak. Ha a bérlőre távhődíjat is kiszámláznak, az is 27%-os áfamértéket visel, függetlenül attól, hogy a bérbeadó 5%-os áfamértékű számlát kapott a távhőszolgáltatótól. Az Európai Bíróság több döntésében is kimondta, hogy a kapcsolódó járulékos szolgáltatások és a fő szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, hogy elválaszthatatlanok legyenek, egymás nélkül ne tudjanak megvalósulni, vagy egységes szolgáltatásként jelenjenek meg, egyben vehető igénybe, egy egység-áron. Az eszközök kölcsönzése, bérbeadása 27%-os áfamértéket visel, e tekintetben nincs választási lehetőség. Az azonban, hogy az eszközhasználat a bérbeadási szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás-e, vagy külön szolgáltatás, a szerződési feltételektől függ. Amennyiben a bérlő megválaszthatja, hogy külön díjért igényli az eszközöket, vagy hozhatja a saját eszközeit, akkor külön szolgáltatásnak tekintendő, de ebben az esetben is 27%-os áfával kell számlázni.Amennyiben a terembe beépített hangosító-, vetítőberendezések vannak, és a bérlő azért azt a termet bérli ki, mert abban ezek a berendezések benne vannak, és a terembérleti díj árában benne foglaltatik az eszközök használata, akkor a terembérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5245
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszból: […]az áfaelszámolás különbözősége miatt pénzügyileg rendezendő követelés marad az önkormányzatnál, illetve kötelezettség a kft.-nél. A válaszban az értékesített eszközök könyv szerinti értékének kivezetésére nem tértünk ki. Önkormányzat Értékesítés elszámolása (egyenes áfa) Költségvetési számvitel Nettó érték T 0952(2) - K 004Fizetendő áfa T 09406(2) - K 004 Pénzügyi számvitel Nettó érték T 3515 - K 9244Fizetendő áfa T 3514 - K 36422 Ingatlanbeszerzés (fordított áfa) Kötelezettségvállalás könyvelése költségvetési számvitel Nettó érték T 0021 - K 0562(2) Kft. által kiállított számla Költségvetési számvitel Nettó érték T 0562(2) - K 0021T 0022 - K 0562(2) Fordított áfa elszámolása pénzügyi számvitelben Fizetendő levonható fordított áfa T 36412 - K 36422Fizetendő nem levonható fordított áfa T 36414 - K 36422Nem levonható áfa átvezetése T 8435 - K 36414 Pénzügyi számvitel Nettó érték T 151 - K 4216 Összevezetés Pénzügyi számvitelben T 4216 - K 3515Költségvetési számvitelben a teljesítés elszámolása T 005 - K 0952(3)T 0562(3) - K 003 Fennmaradt követelés pénzügyi teljesítése Költségvetési számvitel T 005 - K 09406(3)Pénzügyi számvitel T 32/33 - K 3514 Ha nem történik pénzügyi rendezés, és a követelést elengedik Pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5196
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Idegen ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Egy önkormányzat idegen helyrajzi számú ingatlanon végzett felújítást (magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan) pályázat keretében, melyet köteles könyveiben nyilvántartani. A kérdésünk arra irányul, hogy az Áhsz. alapján milyen főkönyvi számot kell alkalmazni úgy, hogy az ingatlanvagyon-kataszterrel való egyezőség is fennálljon?
Részlet a válaszból: […]között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Ennek megfelelően tehát a bérelt ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást a 12. Ingatlanok számlacsoportban kell szerepeltetni. A 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban az önkormányzat tulajdonában lévő önálló ingatlanokat kell szerepeltetni. A jogszabály előírja, hogy mit kell önálló ingatlannak tekinteni, és kimondja, hogy nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5153
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében adókötelezettséget választott az elmúlt években. 2017-ben az egyik bérlőnk jelentős felújítást hajtott végre az ingatlanon, amit beszámítottunk a bérleti díjba. A felújítás befejezésekor kiszámláztunk részére 24 havi bérleti díjat áfásan. A számlázott időszak 2019. 07. hónapban járt le. 2019. január 1-jétől - mivel lejárt az 5 év - adómentességet választottunk az ingatlan-bérbeadásra. A bérlő a számla áfatartalmát levonásba helyezte. Kell-e a számlát módosítanunk?
Részlet a válaszból: […]szerinti adómentes számlázásra a bérleti díj esetében. Ez a választásuk a 2019. január 1-je utáni teljesítési időpontú számlákra vonatkozik. A korábban kiállított számlákat nem kell módosítani, akkor sem, ha a számlázott időszak átnyúlik 2019. január 1-je utánra. A bérlő jogosan élt az adólevonási joggal az önkormányzatuk által kiállított számla alapján.Ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy önkormányzatuk - az adóköteles ingatlan-bérbeadás okán - feltehetően levonta a bérlő által számlázott felújítás áfáját. Ingatlanok esetében a beruházás üzembe helyezésétől számított 240 hónapig biztosítani kell az adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5038
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 54 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést