9 találat a megadott ingyenes étkeztetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem jelenti azt, hogy a vásárolt ételt terhelő adó csak olyan nagyságrendben lenne levonható, mint amennyi a kedvezményes térítési díjra jutó adóösszeg. Így előfordulhat, hogy összességében kevesebb fizetendő adó keletkezik a kedvezményes térítési díjak miatt, mint amennyi levonható adó képződik a vásárolt étkezést terhelő adóból, mivel a főzőkonyha a főiskola felé feltehetően teljes áron számlázza ki az ételadagokat. Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben 100%-os térítésidíj-kedvezményre jogosult gyerekek is vannak az étkezők között, akkor az "ingyenesség" okán, ezen gyermekek részére beszerzett ételadagokat terhelő adó nem vonható le az Áfa-tv. 120. §-a és 123. §-a értelmében. Amennyiben levonására valamilyen okból mégis sor került, akkor az ingyenes (100%-os kedvezményes) étkeztetés után áfafizetési kötelezettség keletkezik, az Áfa-tv. 14. §-a alapján. Ebben az esetekben az adó alapját az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell meghatározni, amely szerint abban az esetben, ha az ingyenesen nyújtott szolgáltatás után az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a fizetendő adó meghatározásánál az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az adóalap megállapítása és így az ingyenes étkeztetés adóztatása és a térítési díj ellenében nyújtott étkeztetés adóztatása azonos elvi alapokon kell, hogy történjen, azaz lényeges, hogy az ingyenesen étkezők után ne keletkezzen több fizetendő adó, mint amennyi a teljes összegű térítési díjat fizető étkezők után felmerül. Mivel a Gyt. 148. §[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetése alóli mentesülés (és az adólevonási jog) visszamenőleges hatállyal került megállapításra a 2008. májusi módosító törvény 33. § (3) bekezdésével, de ebben a körben is csak 2008. december 31. napjáig volt rá lehetőség. Tehát 2009. január 1-jével kezdődően keletkező adófizetési kötelezettség megállapítása során az ingyenes étkeztetéssel kapcsolatban már adófizetési kötelezettség keletkezésével is számolni kell (feltételesen), a következők szerint. Amennyiben az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódóan adólevonással nem élt az adóalany, akár azért, mert tételes elkülönítés alkalmazásával, akár azért, mert az arányosítás megfelelő módszerével a le nem vonható adót el tudta különíteni, és nem vonta le, akkor értelemszerűen adófizetési kötelezettség sem keletkezik az ingyenes étkeztetés után. Amennyiben az elkülönítés nem volt megoldható, vagy az adóalany a beszerzés időpontjában nem tudta, hogy az adott beszerzés az ingyenes étkeztetéshez fog kapcsolódni, és ezért az adót levonta, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik a 100%-os kedvezménnyel érintett, ingyenes étkeztetés után. A szakmai egyeztetések során kialakult álláspont szerint helyes az az elgondolás, hogy a térítés ellenében nyújtott étkeztetés után fizetendő adó alapját és az ingyenesen nyújtott étkeztetés után fizetendő áfa alapját azonos elvi alapokon kelljen meghatározni az érintetteknek. Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés f), h), i) pontjaiban említett körbe tartozó étkeztetési szolgáltatások keretében a térítési díj fejében étkezőknél a térítési díj alapja - az egyéb normatív kedvezmények figyelembevétele nélkül - a gyermekintézményekben a Gyvtv. 148. § (3) bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátása (a Gyvtv. alkalmazása szempontjából gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja, vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének az egy ellátottra jutó napi összege. A szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásoknál pedig, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Annak érdekében, hogy az ingyenes (100%-os normatív kedvezménnyel érintett) étkezők után se keletkezzen több fizetendő adó, mint a teljes összegű térítési díjat fizető étkezők után, az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapként az ingyenes étkezők esetében az intézményi térítési díj alapját képező kiadást kell számításba venni. Vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összegét, a gyermekvédelmi törvény alapján meghatározandó térítési díjnál, illetőleg az ingyenes étkeztetési szolgáltatással kapcsolatban felmerült szolgáltatási önköltség és az étkeztetéshez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás különbözetét, a szociális törvény alapján meghatározandó (adóköteles körbe tartozó) térítési díjnál. Az 1. kérdésben említett, a Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjain alapuló 50%-os kedvezménnyel érintett, és ennek megfelelően csökkentett ellenértékért biztosított étkeztetés nem tekinthető ingyenes étkeztetésnek. Az 50% kedvezményrész után, mint "ingyenes szolgáltatás" után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a nyújtónak, csak az ellenértékként meghatározott, 50%-os térítési díj után van áfafizetési kötelezettsége. Az előzőekben említett jogszabályhely alapján 50%-os normatív kedvezménnyel nyújtott étkeztetés esetében az 50%-kal csökkentett intézményi térítési díj minősül ellenértéknek, és képezi a fizetendő áfa alapját ezen étkeztetési szolgáltatást nyújtó adóalanynál, az áfatörvény 65. §-a alapján. Az 50%-os normatív kedvezmény biztosításának ellentételezésére adott támogatás (melyet jellemzően az intézményfinanszírozás keretében adják) ez esetben nem minősül az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak. Előfordulhat olyan eset is, amelyben az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelő, előzőekben említett 50%-os normatív támogatáson felül további támogatást is nyújt, egyedileg meghatározottan, az egyes gyerekek étkezési térítési díjának csökkentésére. Ilyen esetben a normatív kedvezményen felüli rész az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, amely az áfa alapját képezi. Abban az esetben például, ha az 50%-os normatív támogatáson felül az önkormányzat a maradék fizetendő 50% térítési díjat is teljes egészében, egyedileg meghatározottan, további támogatásként téríti meg az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aránytalanul alacsony, akkor a munkáltatónak a költségvetés felé nem a dolgozó által térített díj áfáját, hanem a forgalmi érték alapján számított áfát kell bevallania és befizetnie. Amennyiben nem az Szja-tv. alapján biztosított adómentes juttatásról van szó, hanem szociális rászorultság alapján nyújtott egyedi támogatásról, akkor ez árat befolyásoló támogatásnak minősül, ami után a juttató félnek áfát kell fizetnie, a támogatást igénybe vevő dolgozó azonban csak a csökkentett térítési díjat és annak áfáját fizeti. Ha törvény által kötelezően előírt ingyenes étkeztetésről van szó, az nem képez adóalapot. Amennyiben a dolgozó a hozzájárulással csökkentett térítési díjat és a díj áfáját is megfizeti, akkor a díj könyvelése T 341 vagy K 91122 3521 az áfa könyvelése T 341 vagy K 91923 3521 Ugyanígy kell elszámolni a szociális rászorultság alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ingyenesség miatt még részben sem élhet az adólevonás jogával.) Az arányosítás képletének számítása során az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatást a törvény 33. § (6) bekezdése alapján az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel kell egy tekintet alá venni, azaz csak a nevezőben szerepelhet annak forgalmi értéke. Természetesen az ingyenesen étkeztetett személyek esetén a forgalmi értékre jutó áfát nem kell megfizetni, az ingyenesen nyújtott szolgáltatás "büntetése", hogy az arra jutó áfa nem vonható le. A forgalmi értékre számított áfára akkor kell az étkeztetést biztosító intézménynek a fizetendő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]főkönyvi számla) kell bevételként elszámolni. Abban az esetben, ha ezt az ellátott részére kifizetik, akkor az 58. Ellátottak pénzbeni juttatásai főkönyvi számlán kell kiadásként elszámolni. Ha a kifizetés nem történik meg, és az érintett ellátottaktól
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségvetési támogatás. A támogatást az általános előírások szerint kell a pénzügyi teljesítéskor bevételként elszámolni. A kérdésre analóg módon alkalmazható részletesebb választ
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]zárófordulata szerint levonható az adó (és további áfafizetéssel sem kell e körben számolni), ha a terméket vagy szolgáltatást részben a 9. § (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatáshoz használja az adóalany. A 9. § (3) bekezdés szerint nem minősül szolgáltatásnyújtásnak - így nem áfaköteles -, ha az adott ingyenes szolgáltatásnyújtásra törvény vagy kormányrendelet alapján kerül sor. Ez utóbbi rendelkezés nemcsak egyéb adóalanyokra (kft., kht. stb.), hanem költségvetési szervekre, egyházi intézményekre is vonatkozik, azaz ha költségvetési szerv, egyházi intézmény ingyenes szolgáltatást törvény vagy kormányrendelet alapján végez, és az a "részben" fordulat szerint tevékenységében csak mellékkörülményként merül fel, ezen ingyenes tevékenység nem esik a 33. § (6) bekezdésének hatálya alá, tehát nem azonos a tárgyi mentes tevékenységgel. Minthogy a törvény vagy kormányrendelet alapján végzett ingyenes tevékenység a 33. § (1) bekezdés a) pontjának zárófordulata szerint eleve nem minősül adóalanyiságon kívüli tevékenységnek (ha az a szervnél csak mellékkörülményként merül fel), a 33. § (6) bekezdés alkalmazására nem kerül sor. Következésképpen a törvény vagy kormányrendelet alapján ingyenesen végzett tevékenység nem minősül e szervek tekintetében tárgyi mentesnek, így a szóban forgó, részben ingyenesen nyújtott tevékenység adója teljes összegben levonható (arányosításra nincs szükség), és további áfafizetéssel sem kell számolni az ingyenes tevékenység tekintetében. Egyes törvények előírják, hogy bizonyos jogosultat ingyenes ellátásban kell részesíteni (pl. aki nem rendelkezik jövedelemmel). Mivel az ingyenes étkeztetés e körben törvény rendelkezésén alapul, ha ezen ingyenes étkeztetés csak mellékkörülményként merül fel, az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfatartalma teljes összegben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató arra, hogy az adómentes értékhatárig ingyenes étkezésről gondoskodjon a dolgozói számára. Más kérdés persze, ha a munkavállalóval kötött megállapodásban (munkaszerződésben) vagy a kollektív szerződésben a munkáltató ilyen kötelezettséget vállalt. Ez utóbbi eset viszont nem adózási, hanem munkajogi kérdés. A konkrét esetben a természetben nyújtott étkezés (önköltségen számított, áfával növelt) értéke vélhetően meghaladta az adómentesen nyújtható kedvezmény értékhatárát. Ezért a dolgozóknak a munkáltató által adott kedvezmény és az étkezés tényleges értéke közötti különbözetet térítési díj formájában be kellett fizetniük. (Ellenkező esetben a munkáltatót terhelte volna a 44 százalékos szja a dolgozók által meg nem térített juttatás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységében az csak mellékkörülményként merül fel, ezen ingyenes tevékenység nem esik az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésének hatálya alá, tehát nem esik azonos megítélés alá a tárgyi mentes tevékenységgel. Következésképpen a törvény vagy kormányrendelet alapján ingyenesen nyújtott tevékenységgel összefüggésben felmerült adó teljes összegben levonható (arányosításra e tekintetben nincsen szükség), és további áfafizetéssel sem kell számolni az ingyenes tevékenység tekintetében. A Szoc-tv. 114. § (3) bekezdése előírja, hogy ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Mivel az ingyenes étkeztetés e körben törvény rendelkezésén alapul, ha ezen ingyenes étkeztetés csak mellékkörülményként merül fel, az étkeztetéshez kapcsolódó beszerzések áfatartalma teljes összegben levonható, míg áfafizetéssel nem kell az ingyenes étkezők tekintetében számolni az Áfa-tv. 9. § (3) bekezdés szerint. Amennyiben a szolgáltatás ellenértékét harmadik személy (például önkormányzat) fizeti meg (konkrétan egyedi igénybejelentés alapján, egyediesített szolgáltatásokhoz és nemcsak általánosságban intézményfinanszírozásként utalva a pénzt), úgy az az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése szerint ellenértéket képez a szolgáltatásnyújtónál, amelyhez áfakötelezettség társul, és megteremti a hozzá kapcsolódó áfalevonási jogot is. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy az adólevonási tilalom alól akkor mentesül a költségvetési szerv, ha az adott terméket részben használja törvény vagy kormányrendelet alapján nyújtott ingyenes szolgáltatáshoz. E "részben" fordulat kizárja, hogy az a költségvetési szerv, amelyik tevékenységét jogszabály alapján kizárólag ingyenesen látja el, például hajléktalankonyhát üzemeltet, e tevékenysége körében az adólevonással éljen. Ugyanis a jogszabályon alapuló ingyenességhez kapcsolódó adólevonás csak akkor áll fenn, ha az adóalany tevékenysége túlnyomó részében bevétel elérésére irányul, és csupán elenyésző összegű az olyan ingyenes tevékenysége, amelyhez adóáthárítás nem[…] részlet vége a válaszból.