784 talált állásfoglalás a járulék kifejezésre

Kérdés: Egy magánszemélynek 2026 augusztusában megszűnt a főállása, de választott önkormányzati képviselőként továbbra is fizeti a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Szeretne ezek mellett őstermelőként is tevékenységet végezni. Az őstermelőkre vonatkozó adókedvezményt igénybe veheti-e úgy, hogy nem főállás mellett végez őstermelői tevékenységet, de a minimálbér utáni minimális járulékot a választott önkormányzati képviselői státuszból következően megfizeti?

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság az önkormányzat által kiszervezett közfeladatokat lát el, többek között közétkeztetési, valamint közterület-fenntartási és -kezelési feladatokat. A társaság a közfeladatok ellátása mellett egyéb, piaci jellegű tevékenységet is végez. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan a társaság részére havi rendszerességgel működési támogatást biztosít, amely a társaság működésével összefüggő költségek fedezetéhez járul hozzá. A közétkeztetési feladatok ellátása során a társaság az önkormányzat, illetve annak intézményei részére havonta, az elkészített és kiszolgált ételadagok alapján számlázza a szolgáltatást. Az egységárak meghatározása önköltségszámítás alapján történik, amelynek során a közétkeztetés teljes költsége – többek között a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bére és járulékai, az alapanyagköltség, valamint az egyéb közvetlen és közvetett költségek – figyelembevételre kerül. A közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók teljes bérköltségének fedezetét ugyanakkor az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja a társaság részére.
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?

Kérdés: Költségvetési szervünk alvállalkozója egyéni vállalkozó átalányadózó, és GYES mellett végzi a tevékenységét a vállalkozásában. Felmerül járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk háromféle támogatást nyújt magánszemélyek részére:
1. a sport területén kimagasló eredményt elérő, a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, 12–34. év közötti sportolók részére,
2. a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező, a 4–11. évfolyamra járó általános vagy középiskolai tanulók részére (kiemelkedő tanulmányi átlag és kiemelkedő művészeti vagy sportversenyen elért helyezésért), valamint
3. a kerület 12–34. év közötti ifjú tehetségei részére (szellemi és tudományos élet területén kimagasló eredmény elismerésére).
Az egyes támogatási formákat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. Az önkormányzat pályázatot ír ki a támogatásokra. Az 1. és 3. esetben havonta (12 hónapon keresztül) kerül számfejtésre és kifizetésre a támogatás összege, a 2. esetben évi kétszeri kiutalással (összesen 10 hónapra), számfejtés nélkül kapják meg a támogatás összegét a tanulók. Valamennyi támogatás esetében a támogatott magánszemélynek saját nevére és lakcímre szóló számlával kell elszámolni a folyósított támogatással a folyósítási időszak végén (10–12 hónapot követően). A belső ellenőrzés álláspontja szerint valamennyi támogatás esetében a kifizetett támogatási összeget önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni. A fenti támogatások önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek? Kell számfejteni a fenti támogatásokat, ha a támogatott magánszemélyek a folyósítási időszak (10–12 hónap) végén a 100% támogatással saját névre és lakcímre szóló számlákkal számolnak el az önkormányzat felé?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a értelmében: „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.” Az Szja-tv 1. mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes bevételnek minősül „a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz”. Ebben az értelemben szemészeti szakvizsgálatként elfogadható-e egy optometrista által kiállított szakvélemény, miszerint a dolgozónak a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegre van szüksége, vagy csak szemész szakorvos véleményével biztosíthatjuk a dolgozó részére az adómentes juttatást?

Kérdés: A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?

Kérdés: Egyik nemzetiségi önkormányzat elnöke bankkártyával vásárolt, és már több mint 30 napja nem hozta be a számlát elszámolásra. A banki terheléseket utólagos elszámolásra adott előlegként tartjuk nyilván. Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján értelmezésünk szerint a terhelés napjától az elszámolás napjáig az elnöknek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az elnök a nemzetiségi önkormányzattól nem vesz fel tiszteletdíjat, és nincs más jövedelme. Hogyan kell eljárnunk ebben az esetben? A jövedelem után kinek kell az adóhatóság részére megfizetnie az adót? A nemzetiségi önkormányzatnak csak támogatásból származó bevétele van. Ha a nemzetiségi önkormányzatnak kell az adót a NAV részére megfizetnie, azt előírhatja-e az elnökkel szembeni követelésként? Véleményünk szerint ez a kiadás a támogatás terhére nem számolható el, mivel nem kapcsolódik a nemzetiségi önkormányzat semmilyen programjához vagy rendezvényéhez.

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat egy épületében több bérlő a bérleti díjat és a közüzemi díjnak egy részét megállapodás alapján megfizeti. A közvetített szolgáltatások (áram-, víz-, gáz-, internetdíj) továbbszámlázása a bérbeadás mint főszolgáltatás miatt 27%-os áfakulccsal kerülnek kiszámlázásra. Az áfa hatályán kívüli és az 5%-os tételeket egyaránt 27%-kal hárítjuk át. Az áram- és a vízszámlákban átalányt fizetünk meg a szolgáltatóknak, és ezt számlázzuk tovább. Amennyiben túlfizetésünk keletkezik a szolgáltatónál az áramdíj tekintetében, akkor a bérbevevő következő havi fizetendő közüzemi díját csökkentjük. Ebben az esetben is az áfa hatályán kívüli összegre is fel kell számítanunk a 27%-os áfát, és így kell csökkentenünk a vevő befizetendő összegét? Amennyiben nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján továbbszámlázni, akkor hogyan számlázzuk az áfa hatályán kívüli, mentes vagy 5%-os tételeket?