Találati lista:
1. cikk / 745 Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása
Kérdés: Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?
2. cikk / 745 ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája
Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
3. cikk / 745 Dolgozóknak nyújtott rehabilitációs gyógykezelés elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünk a Hévízi Rehabilitációs Intézetben biztosít kéthetes gyógykezelést néhány dolgozója részére, akik csak orvosi javaslattal vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatás díját intézményünk fizeti. Ezen díj számviteli elszámolásában kérnék segítséget, milyen rovaton kerüljön elszámolásra, és amennyiben ez személyi juttatást érint, fennáll-e adófizetési kötelezettség?
4. cikk / 745 Tanulmányi szerződés keretében nyújtott támogatások
Kérdés: Polgármesteri hivatal mint munkáltató tanulmányi szerződést kötött a köztisztviselőjével. A képzés iskolarendszerű képzés, a köztisztviselő hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel.
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
A munkáltató által nyújtott támogatás:
– a képzés önköltségének, költségtérítésének (beiratkozási, vizsga- és tandíjának) viselése,
– a tankönyvek, jegyzetek költségének viselése,
– a képzési helyre történő utazási költségek viselése.
A köztisztviselő kötelezte magát, hogy a tanulmányai alatt és azok befejezését, illetve a képzettség megszerzését követően 3 éven keresztül közszolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A beiratkozási, vizsga- és tandíjakat, a tankönyvek, jegyzetek költségét bruttósítva, munkaviszonyból származó jövedelemként számfejtettük. A köztisztviselő adóelőleg-nyilatkozata alapján személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-kedvezményt érvényesít. A képzés költségének számfejtésekor a bruttó járandóság nettó kifizetést jelent. Azért, hogy a havi illetmény kifizetésénél a kedvezményektől ne essen el, a számfejtés nettó összegét megbontottuk, a számla összegét a számla kiállítójának utaltuk, az adókedvezmény összegét pedig a köztisztviselőnek. Az utazási költséget szintén fel kell bruttósítani, vagy kiküldetési rendelvény alapján elszámolható, és nem kell jövedelemként figyelembe venni? Abban az esetben, ha a kiküldetési rendelvény alapján elszámolható az útiköltség, de a helyi utazásra szóló jegyről nincs számlája a köztisztviselőnek, az elszámolható-e?
5. cikk / 745 Főkönyvi számlák záró egyenlege
Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
6. cikk / 745 Diákok megbízása nyári munkára
Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?
7. cikk / 745 Pedagógusnormatíva-számítás
Kérdés: Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alap-illetmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.
8. cikk / 745 Tandíj megtérítésének adókötelezettsége
Kérdés: A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?
9. cikk / 745 Cafeteriajuttatás közös foglalkoztatás esetén
Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.
10. cikk / 745 Közreműködők költségtérítése
Kérdés: Igazságszolgáltatással foglalkozó költségvetési szervünk tevékenységének elősegítése érdekében közreműködőket vesz igénybe. Áfakörbe tartozó kirendelt védők, szakértők részére megállapított költségekre (pl.: útiköltség, parkolási díj, postaköltség) szükséges-e az áfát rászámolni, vagy a felmerült költségből visszaszámítandó a nettó érték? Saját gépkocsi használatakor (megtett út×NAV fogyasztási norma×NAV üzemanyagár) megállapított útiköltség-térítés esetén hogyan szükséges a költséget megállapítani? A kiszámított összeg bruttóként térítendő, és ebből számítandó vissza az áfa, vagy ez egy nettó összegként értelmezhető, és ezenfelül szükséges még áfát felszámítani? A védő, szakértő által benyújtott számlában a költséget milyen áfakulccsal szükséges feltüntetni?
