749 talált cikk a járulék kifejezésre

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?