Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nem kizárólag a szerencsétől függ, hanem például egy vetélkedőn részt vevő magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől, akkor a nyeremény a verseny díjának minősül.Az Szja-tv. 76. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Képviselő másodállásban

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg a közterheket, ilyen a munkabér, az egyéni vállalkozói jövedelem is. A kérdés szerint máshol megfizetik a képviselő után a járulékot, ezért lehetőség van arra, hogy ekhós adózást válasszon a cikkírásra.A tiszteletdíj önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Dolgozónak juttatott wellnessutalvány

Kérdés:

A dolgozó X éves jubileuma alkalmából wellnessutalványt kap (lefoglalta a szállást, és a cég kifizeti). A számla a cég nevére szól. Ebben az esetben bérként vagy reprezentációként adózik a számla értéke?

Részlet a válaszából: […] ...(minimálbér 10%-a), akkor összevonandó jövedelemként adóztatandó, a bérrel megegyező mértékű személyi jövedelemadót és járulékokat kell levonni.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Erasmus plus támogatás elszámolása II.

Kérdés:

Központi költségvetési szerv vagyunk, és az Erasmus plus mobilitási pályázaton nyertünk. Az egyéni és utazási támogatást, amit kaptak a résztvevők, a KIRA rendszerben kell-e számfejteni, és ha igen, milyen jogcímkóddal?

Részlet a válaszából: […] ...folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény, az ösztöndíj adómentes jövedelemnek minősül.Személyi jövedelemadó, járulék- vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik sem az ösztöndíjas, sem a juttató oldaláról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Támogatásból finanszírozott hivatali út

Kérdés:

Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?

Részlet a válaszából: […] ...ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás költségének megtérítése nem keletkeztet sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettséget.Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7. c) pontja: a két- és többoldalú nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Foglalkoztatottak utólagos bejelentése a NAV-hoz

Kérdés: 1992-ben jogutódlás történt cégünknél. Nemrég lekérdeztük a NAV foglalkoztatotti listáján a dolgozóink adatait, és észrevettük, hogy a 90-es években érkezett, mai napig itt lévő dolgozóink közül néhányan nem szerepelnek benne. Véleményünk szerint akkor elmaradt az átjelentés. Hogyan tudnánk ezt jelenleg helyrehozni, hogy a cégünk foglalkoztatotti listáján szerepeljenek ezek a dolgozók, mert így olyan, mintha nem is dolgoznának nálunk? A 08-as bevallás és minden adatszolgáltatás rendben volt velük ebben a bő 30 évben.
Részlet a válaszából: […] ...beadása is a jogutód kötelezettsége.Valószínűleg a T1041-es adatlap beadása maradt el a jogutódláskor.A kérdés szerint az adó- és járulékfizetési kötelezettséget teljesítették, a 08-as bevallásokon név, adószám, tajszám szerint szerepelnek a dolgozók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó bevétel és kiadás könyvelése

Kérdés: Az önkormányzatunk a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás formájában oldja meg. A szolgáltatást nyújtó az önkormányzattól bérli az ingatlant. Az önkormányzat bérleti díj szempontjából nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, egyébként általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk tovább, valamint a felmerült közüzemi költségeket is külön számlában, de áfamentesen, mert járulékos költségek. A bérleti díj bevételét a B402-es rovatra tesszük. Érdekelne a helyes eljárás, hogy a kiszámlázott közüzemi díjakat milyen bevételi rovatra, illetve, amit továbbszámlázunk bejövő számlát, melyik kiadási rovatra tesszük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerint a közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
Részlet a válaszából: […] A 285/2011. Korm. rendelet 1. §-a szerint az Szja-tv. 80. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a kormány a következőket rendeli el: 1. § Az Szja-tv. 3. számú melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Munkatársak számára szervezett játék díjazása

Kérdés: Intézményünk a munkatársak számára olyan játékot szervezett, amelynek első három helyezettjét tárgyjutalomban részesíti. Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ezen tárgynyereményekkel kapcsolatos kiadásokat a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete alapján a K1113 rovaton kell elszámolni a munkáltató által a foglalkoztatottaknak teljesített, más rovaton nem elszámolható olyan juttatásokat, amelyek után a foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Önkormányzati támogatás magánszemélynek

Kérdés:

Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.

Részlet a válaszából: […] ...kerül ellenőrzésre a cél szerinti felhasználás. Ilyen esetekben a magánszemélynek sem és az önkormányzatnak sem keletkezik adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége.Az önkormányzati támogatási cél meghatározásakor, illetve a helyi rendelet megalkotásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
71