9 találat a megadott javítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]terhelő táppénz-hozzájárulás és a befolyt, megtérített ellátás. A megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítése pénzforgalom nélkül az intézménynél az intézményfinanszírozási bevétel teljesítésének elszámolásával történhet, az önkormányzat pedig ezzel együtt elszámolja az intézmény-finanszírozási kiadás teljesítését és a megtérített ellátás továbbadását. Javasoljuk annak ellenőrzését, hogy megtörtént-e a hiba keletkezésének időszakában az ellátás megtérítésének elszámolása a költségvetési szervnél. A 3662. főkönyvi számlán az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközökkel kapcsolatos gazdasági eseményeket kell elszámolni. A számla Tartozik oldalán az intézmény által megvásárolt utalványok, bérletek stb. szerepelnek, a könyvelés a pénztárral vagy bankszámlával szemben történik. Akkor történik a számlára Követel oldalon könyvelés, amikor az utalvány, bérlet felhasználásra, számfejtésre kerül. A kérdés alapján a felhasználás könyvelése hiányzik. Amennyiben a 3662. számlának Tartozik egyenlege van, abban az esetben a fel nem használt utalványoknak, bérleteknek fizikailag is meg kell lenni a költségvetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően nem javítható. A mérlegkészítés időpontját követően - az 54/A. §-ban felsorolt szervek által feltárt hibák javításai kivételével - a pénzügyi számvitelben az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. A hibajavítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy azok elérik-e a jelentős összegű hiba értékhatárát. A jelentős összegű hibákat az éves könyvviteli zárlatot megelőzően át kell vezetni a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, és a jelentős összegű hibákat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ezt kell megtérítenie, ez kártérítésnek minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítés áfa hatályán kívüli gazdasági esemény, amelyről nem kell Áfa-tv. szerinti számlát kiállítani, a számviteli elszámolás alapja az Szt. 166. §-a szerinti számviteli bizonylat,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A biztosító térítésének az összegét is könyvelni kell a költségvetési számvitelben a B410. Biztosító által fizetett kártérítés rovaton, a pénzügyi számvitelben pedig az egyéb eredményszemléletű bevételek között mint követelés. Majd az előírt követelést össze kell vezetni a kötelezettséggel, és ezzel egyidejűleg a költségvetési számvitelben el kell számolni a teljesítést. Az előzetes kötelezettségvállalás elszámolását a könyvelési lépések nem tartalmazzák, de amennyiben szükséges, azt is el kell számolni. Javítási költség számlája Pénzügyi számvitel Nettó T 52 - K 4213Levonható előzetesen felszámított áfa T 36412 - K 4213Le nem vonható előzetesen felszámított áfa T 36414 - K 4213Le nem vonható előzetesen felszámított áfa átvezetése T 8435 - K 36414 Költségvetési számvitel Nettó T 0022 - K 05334(2)Előzetesen felszámított áfa T 0022 - K 05351(2) Biztosító térítése Pénzügyi számvitel T 3514 - K 9244Költségvetési számvitel T 09410(2) - K 004 Összevezetés a biztosító kártérítésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetett vagy fizetendő adóként megállapított áfát levonásba helyezheti, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi törvényi feltétel fennáll.Az előzetesen felszámított adó levonása - tekintve, hogy a 37. § (1) bekezdése értelmében az ügylet a megrendelő magyarországi gazdasági célú letelepedettségének hiányában külföldön teljesül - az Áfa-tv. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított, amely rendelkezés kimondja, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne.Mindezek alapján, véleményünk szerint, amennyiben az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi további törvényi feltétel fennáll, akkor a társaságot a beadványban közölt információkra figyelemmel az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja, valamint a 121. §-ának a) pontja alapján megilleti az adólevonási jog.Álláspontunk szerint a kérdéses esetben nem azonosítható olyan ügylet, amely miatt a Megrendelő Magyarországon adóalanyként köteles lenne bejelentkezni.2. A második pontban megfogalmazottak két kérdést vetnek fel, nevezetesen, hogy- a társaság által nyújtott szolgáltatás - magában foglalva a Magyarországra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését - komplex szolgáltatásnak minősül-e,- komplex szolgáltatás esetén a szolgáltatáson belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő-e? Komplex szolgáltatásra vonatkozó kérdés Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek". A 70. § (2) bekezdése alapján a járulékos költségek abban az esetben is beletartoznak az adó alapjába, ha a járulékos díj és költség áthárítása különmegállapodáson alapul.A komplex ügyletek részét képező szolgáltatások, termékértékesítések lehetnek egymáshoz képest mellérendelt, illetve alá-fölé rendeltségi kapcsolatban. Annak megítélése során, hogy egy tevékenység fő tevékenységnek vagy melléktevékenységnek minősül, mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik ügylet az, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek. Az egyes ügyletek (tevékenységek) egymáshoz való viszonyának vizsgálata során elmondható, hogy amennyiben valamely tevékenység vállalásának és megvalósulásának következményeként valamely másik tevékenység szokásosan előfordul, azt kiegészíti, illetve elősegíti annak megvalósulását, akkor a két tevékenység egymással fő és melléktevékenység viszonyban áll. Emellett elmondható, hogy a melléktevékenység a fő tevékenység értékéhez képest jellemzően kisebb nagyságrendet képvisel az ügyletben, ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az az ügylet, amely miatt a felek szerződéses kapcsolatba léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A fő tevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott ügylet során a járulékos elemként megvalósuló szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés nem teljesült volna, ha a főügylet nem jött volna létre, valamint az a tény is jelentőséggel bír, hogy a járulékos elem elválaszthatatlan részét képezi a fő tevékenységnek, illetve segíti annak megvalósulását, vagy adott esetben annak nélkülözhetetlen elemét képezi, vagy az értékesített termék használatát olyan mértékben segíti, hogy anélkül nem is lehetne a terméket rendeltetésszerűen használni.Azt, hogy egy konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás járulékos jellegűnek tekinthető-e, az adott ügylet összes körülményei alapján kell eldönteni. Az Európai Unió Bíróságának a közösségi szinten harmonizált áfa vonatkozásában kimunkált ítélkezési gyakorlata szerint "egyes esetekben több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyet külön-külön nyújtanak, és amelyek ennek megfelelően önmagukban adókötelesnek vagy adómentesnek minősülhetnek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]banki átutalás. Ebben az esetben nem lehet adóalapra és áfára könyvelni, mert intézményük nevére nem került kiállításra áfás számla.Ha a gépjárműjavításról szóló számlát a javító cég (fővállalkozó) intézményük nevére állította ki, akkor rendelkezniük kell a számviteli elszámoláshoz az eredeti számlával. Ebben az esetben az alvállalkozó a fővállalkozó részére kiállít egy számlát a saját szolgáltatásáról, a fővállalkozó pedig intézményük részére kiállít egy számlát. A számlát adóalapra és áfára bontva kell könyvelni. A biztosító a számla értékének 90%-át megtéríti Önöknek, amit egyéb bevételként könyvelnek. A?biztosítóval szemben fennálló követelést vezetik össze a javítást végző céggel szemben fennálló kötelezettségcsökkenéssel.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beszámoló javítását rendeli el.A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák az Áhsz. 39. §-a (1a) bekezdésének a) pontja szerinti időpontig, azaz január 31-ig vagy az Áhsz. 39. §-ának (5) bekezdése alapján elrendelt hibajavítás keretében javíthatók az Áhsz. 39. §-ának (2) bekezdése szerint.Ha a Kincstár az éves költségvetési beszámolók felülvizsgálata során elrendeli a benyújtott éves költségvetési beszámoló javítását, a könyvelést - ha szükséges - a 39. § (2) bekezdése szerint kell javítani. A?felülvizsgálat során a Kincstár nem rendelhet el az Áhsz. 39. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartási számlákat érintő javításokat, azokra erre hivatkozással nem könyvelhető módosítás.Az éves költségvetési beszámoló és ezzel összefüggésben a nyilvántartási számlákat érintő hibák javítását az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztériuma) az irányító szerv kérelmére,b) a Kincstárnak az éves költségvetési beszámolók Áhsz. 35. §-a szerinti felülvizsgálata alapján megtett javaslatára,c) az Állami Számvevőszéknek az éves költségvetési beszámolók áttekintése során megfogalmazott észrevételeire, vagyd) saját hatáskörben a benyújtott éves költségvetési beszámolók vizsgálata során a mérlegfordulónapot követő évben elrendelheti."54/B. § (1) A mérlegkészítés időpontját követően - az Áhsz. 54/A. §-a szerinti irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével - a feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó tétel Áhsz.-nek megfelelő könyvelésével javítani. A feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható és nem küldhető meg újra a Kincstárnak.(2) A költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően - az Áhsz. 54/A. § szerinti irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével - nem javítható. Egyéb esetben a javítást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtásra sem.A fentieken túl szükséges vizsgálni az Áfa-tv. közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályát is. Az Áfa-tv. 15. §-a kimondja, hogy "ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is". Abban az esetben, ha az önkormányzat a hibás munkát nem az eredeti ügyletet teljesítő társasággal, hanem egy harmadik személlyel javíttatja ki, és a javítás költségét a hibásan teljesítő társasággal megtérítteti, akkor nem beszélhetünk az önkormányzat által a hibásan teljesítő társaság részére történő közvetített javítási szolgáltatás nyújtásáról. A szóban forgó esetben nem áll rendelkezésre olyan információ, amely alapján az lenne megállapítható, hogy a harmadik fél által elvégzendő javítási tevékenységet az önkormányzat a társaság javára rendelné meg, azaz az önkormányzat nem teljesít közvetített szolgáltatást a társaság részére.A fent kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy a kérdéses esetben az önkormányzat nem teljesít a társaság részére az Áfa-tv. alkalmazási hatálya alá tartozó ügyletet. A konkrét esetben a társaság által az önkormányzatnak megtérített összeg kapcsán felmerülhet az Áfa-tv. árengedményre vonatkozó szabályainak alkalmazhatósága, továbbá vizsgálni kell az ellenérték fogalmát abból a szempontból, hogy a társaság által megtérített összeg tekinthető-e kártérítésnek.Az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével". Abban az esetben, ha a felek megállapodása értelmében a társasága felmerült javítási költségeket úgy téríti meg az önkormányzat részére, hogy csökkenti az általa teljesített ügylet ellenértéket (árleszállítás), ennek következtében az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint a társaság által teljesített ügylet adóalapja utólag csökken. Ebben az esetben a 78. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt".Az Áfa-tv. a saját termék mozgatását is Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített termékbeszerzésnek minősíti. A 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy "termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál meg, vásárol, illetőleg szerez be - a 19. § értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebből a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el".A rendelkezésre álló információk alapján ugyanakkor álláspontunk szerint a terméknek a társaság által Magyarországra történő behozatala - tekintve hogy arra a garanciális kötelezettség teljesítésének gyorsabb, zökkenőmentesebb ellátása érdekében (tehát elsősorban logisztikai, adminisztrációs célból) kerül sor - sem az Áfa-tv. 21. §-ának (1) bekezdése, sem a 22. § (1) bekezdése alá nem tartozik, azaz a termék Magyarországra történő behozatala az Áfa-tv. alapján nem eredményez adóztatandó tényállást, s ebből következően a társaságot nem terheli[…] részlet vége a válaszból.