216 talált cikk a javítás kifejezésre

Kérdés: A hivatal egyik gépjárműve baleset következtében totálkáros lett. A gépkocsi javításra került, így nem értékesítettük, illetve nem került selejtezésre. A biztosító térítéskor az önrészesedés összegét levonta, és ezt az összeget térítette meg számunkra. Az önrész bizonyos százalékát a balesetet előidéző dolgozóval megtéríttetjük. Ebben az esetben milyen ERA-kódokon és milyen összegben kell elszámolni a könyvelésben a gazdasági eseményt? A tárgyieszköz-nyilvántartásban a jelenleg teljesen leírt eszközön kell-e valamilyen változást könyvelni?

Kérdés: 2025. december 2-án kifizetésre került egy 30% előleget tartalmazó számla, azonban a számlán tévesen voltak a dátumok feltüntetve (előre kiállította a partner a számlát), 2025. november 24. volt a teljesítés és a kiállítás dátuma, a fizetési határidő pedig 2025. december 08. volt. Most javíttatni szeretnénk vele a kézi számláját, és ebben szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy ennek mi a szabályos módja, mik legyenek a helyes dátumok a bizonylaton (a teljesítés napja az előleg beérkezésének napja, a kelte szintén az kellene, hogy legyen, illetve a fizetési határidő mi legyen a bizonylaton előleg esetén)! Olvastuk, hogy kézi számla esetében, amennyiben nem módosítja az adót vagy adóalapot (adó alól mentes szolgáltatásról szól a számla), úgy az is elfogadott, hogy a rossz adat áthúzásra kerül, és fölé kell írni a helyes adatokat, mivel azonban már lezárt gazdasági évről van szó, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez az eljárási mód használható.

Kérdés: Önkormányzatunk 2 db traffibox telepítését valósította meg. A beruházással kapcsolatos kiadásokat mely kormányzati funkción indokolt elszámolni?

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?

Kérdés: Egy átalányadózó egyéni vállalkozó 953106 Gépjárműmosás tevékenységet végez, más tevékenysége nincs, csak ezzel kapcsolatban számláz. Hány százalékos költséghányadot kell alkalmaznia?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik adóalanya 2025 decemberében tévesen a parkolási bankszámlaszámra utalta az ifakötelezettséget. Könyvelőnk jóhiszeműen B411 rovaton bevételezte a tételt. Az adóalany az évet követően 2026 márciusában jelezte, hogy tévedés történt részéről, és kérte, hogy a befizetett összeget vezessük át az ifabevételi bankszámlára. Mi az átvezetés helyes könyvelése? Szükséges-e szerepeltetnünk a tavalyi bevételt idén a B355 rovaton (tekintettel arra, hogy ez tavaly nem történt meg)?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„Az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.”
Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy egy költségvetési intézmény esetében „az adóévben elszámolt éves összes bevétel” alatt a B4 Működési bevétel, a B1-B7 Költségvetési bevétel vagy a B1-B8 Bevételek összesen értendő?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?

Kérdés: Központi költségvetési szerv által beszerzett számítógéphez tartozik billentyűzet és egér is, amelyek a számlán külön nem voltak feltüntetve, így a konkrét értékük sem ismert, a nyilvántartásban a számítógép tartozékaiként szerepeltetjük. A billentyűzet lecserélésre kerül (egy másik típusra), mert a használónak nem felel meg. Hogyan kell nyilvántartani a leszerelt, de még használható billentyűzetet a „leszerelést” követően? Nyilvántartásba kell venni önállóan kis értékű eszközként (ha igen, milyen értékkel), függetlenül attól, hogy másik gépnél azonnal vagy csak később (előre nem ismert időpontban) kerül-e használatbavételre? A cserével a géphez került billentyűzet, ha eddig önállóan nyilvántartott – használatba nem vett – kis értékű eszköz volt (külön került korábban beszerzésre kvázi „tartalékként”, éven túli használatú, bár önállóan nem használható), továbbra is önállóan kell nyilvántartani, vagy mi a teendő?

Kérdés: Amennyiben felfedezzük, hogy egy befektetett eszköz (immateriális javak) dologi kiadások között lett rosszul elszámolva már lezárt évben (2023), mi a teendő? Milyen korrekciós könyvelési tételt kell alkalmazni?