216 talált cikk a javítás kifejezésre

Kérdés: 2007-ben megállapodást kötöttünk egy őrzés-védelmi tevékenységet végző céggel, mely alapján 2008-tól különböző szolgáltatásokat veszünk igénybe több épületünk védelme érdekében. Van olyan helyiség, ahol különféle mozgásérzékelőket szerelnek fel, de van olyan is, ahol portaszolgálatot látnak el. Tekintettel arra, hogy előszerződést kötöttünk, eddig fizetésre még nem került sor, minthogy azonban 2008-tól az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások fordított adózás alá esnek, nem tudjuk, hogy a szóban forgó esetekben nekünk kell-e majd az áfát befizetni. Segítő válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés: Költségvetési szervként 2008-ban megrendeltük egy hivatali épületben a nyílászárók cseréjét. A kereskedőtől megvesszük az ablakokat, aki azok beépítését is vállalja. Vonatkozik-e erre a fordított adózás?

Kérdés: Intézményünk egy ingatlanra vonatkozó építési-felújítási tevékenységre (burkolatok cseréje) kíván szerződést kötni 2008-ban. A vállalkozó szolgáltatja az anyagot, így anyag- és munkadíj egyaránt felmerül. Hogyan kell számlázni az anyagdíjat?

Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?

Kérdés: Tudnának-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásáról egy mintát bemutatni? Mi a kötelező eleme ennek a nyilvántartásnak? Kell-e minden esetben másolatokat mellékelni?

Kérdés: A benyújtott bevallásunkat másodszor kell önellenőriznünk. Az első alkalommal az önellenőrzés a javunkra szólt, akkor nem kellett pótlékot felszámítani. Most milyen pótlékmértéket kell alkalmaznunk?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?

Kérdés: A hivatali gépjárművek magáncélú használatát kiszámlázzuk a munkatársaknak. Levonható-e ez esetben a személygépjárművekhez igénybe vett szolgáltatások, termékbeszerzések áfatartalma, tekintettel a továbbszámlázás tényére?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?