330 talált cikk a jegyző kifejezésre

Községünk önkormányzata közterület-felügyelőt kíván alkalmazni a Ktft. alapján. A jogszabály 1. §-a szerint a jogállása köztisztviselő. Az 1. § (2) bekezdése alapján van-e arra mód, hogy a közterület-felügyelő ne a Közös Hivatal köztisztviselő jogállású alkalmazottja legyen, hanem az önkormányzat köztisztviselő jogállású alkalmazottja? Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása és a közterület-felügyelő irányítása is polgármesteri hatáskör lenne. 

Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Önkormányzatunk bérbe adja a tulajdonában lévő ingatlant magánszemélynek, lakhatás céljából. A bérleti szerződés szerint a bérlő kötelessége, hogy a közüzemi szolgáltatókkal szerződjön. A bérlő felmondta a szerződést, és kiköltözött a lakásból, azonban a fogyasztásmérők átírása még nem történt meg, így a volt bérlő nevére érkeznek a közüzemi számlák, amit ő nem akar már megfizetni. Milyen módon tudjuk könyvelni a volt bérlő helyett az önkormányzat által kifizetett, de a bérlő nevére szóló közüzemi számlákat?

Nemzetiségi önkormányzat elnöke jelentős összeget vett fel az önkormányzat pénztárából elszámolásra. Az összeg egy rendezvény készpénzes kiadásait finanszírozta volna. A felvett készpénzt még aznap elhagyta, melyet a rendőrségre is bejelentett. Az elszámolásra kiadott pénz elszámolási határideje 30 nap, de az utolsó napon sincs meg az összeg, a rendezvény sem kerül így megrendezésre. Mi a teendő ebben az esetben? Az előleget vissza kell venni, jegyzőkönyvezni a hiányt, és egyéb kiadásra könyvelni? A rendőrségi feljelentést természetesen a jegyzőkönyv felvételét követően megtettük hűtlen kezelés miatt. A felvett és elvesztett összeg működési támogatásból származik. A működési támogatással hogyan számol el az önkormányzat?

Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni? 
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?