388 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat esetében kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester – összeférhetetlenség és akadályoztatása esetére – a közös hivatal jegyzőjét hatalmazta fel írásban. Ehhez szabályszerűségi ellenőrzés keretében képviselő-testületi döntést is kértek, hivatkozva az Ávr. 52. §-ának (6a) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott jogszabályra figyelemmel a képviselő-testület egyedi határozatot hozott szintén a jegyző kijelöléséről. Helyes az önkormányzat gyakorlata, hogy a polgármester is a jegyzőt hatalmazta fel, és a képviselő-testület is a jegyzőt jelölte ki? A jegyzőn kívül más nincs felhatalmazva a településen kötelezettségvállalásra és utalványozásra.

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt.
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást.
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is?
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. Milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt adóképzések? Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett vállalkozási ügyviteli ügyintéző (5 0411 09 02) végzettsége van, tekintettel arra, hogy a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szakmajegyzék a szakképzettséget a gazdálkodás és menedzsment ágazatba sorolja, valamint arra, hogy a két képzés kimeneti követelménye is nagy fokú hasonlóságot mutat?

Kérdés: Egy, az önkormányzatunk tulajdonában lévő ingatlan egy viharos időjárás alkalmával összedőlt. A tervezést és kivitelezést is külső vállalkozók végezték. A vizsgálat során mind tervezési, mind kivitelezési hibát megállapítottak. Az önkormányzat újjá szeretné építeni az épületrészt. Ehhez a tervező és a kivitelező vállalva a felelősségét, kártérítés fejében elkészíti a terveket, a kivitelező pedig vállalja az újjáépítést. Továbbá az önkormányzat is biztosít hozzá valamennyi forrást. Hogyan és mi alapján fogja az önkormányzat a beruházás értékét nyilvántartásba venni, ha tényleges pénzmozgás nem lesz? Kell-e számlázni, vagy elegendő egy együttműködési megállapodás a felek között? Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a fenti vagyonnövekményt?

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: Önkormányzati közfoglalkoztatott dolgozó esetében a Magyar Államkincstár kiutalt bizonyos összeget azzal a tárggyal, hogy korábban a dolgozó bérét letiltás terhelte, de több került letiltásra, ezért visszautalja az önkormányzatnak, hogy fizessük ki a foglalkoztatott részére. Sajnos a dolgozó már ekkorra elhunyt, hagyatéki eljárás nem indult, mert nem volt vagyona, így jelenleg az önkormányzat pénztárában van, és függő tételként került könyvelésre a visszautalt összeg. Meddig kell ezt a pénzösszeget őrizni, mi lesz ennek a további sorsa és könyvelési tétele?

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?

Kérdés: Önkormányzatunk haszonbérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérleti díj megfizetése nem történt meg határidőben, ezért fizetési meghagyást kértünk. Az eljárás során a közjegyző részletfizetést engedélyezett az adósnak 23 havi törlesztőrészletben. A késedelmi kamat megállapítása a jogosult feladata. A késedelmi kamat megállapítása során a kamat alapja a számlában szereplő teljes bérleti díj összege lesz mindaddig, amíg a teljes tartozás rendezésre nem kerül, vagy a részletfizetésekkel csökkentett tőke összegét kell figyelembe venni az egyes kamatszámítási időszakokban?

Kérdés:

Az önkormányzati hivatal jegyzője mint I. fokú állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szabott ki. Az állatvédelmi bírságot melyik számlára kell megfizettetni, illetve a gazdasági eseménynek mi a könyvelési tétele?