Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] ...járás alatt a hivatali munkarend vagy beosztás szerinti munkavégzést kell érteni. Ebben az értelemben az is munkába járás, ha a körjegyző a lakóhelyéről a székhely önkormányzathoz, vagy az az eset is, ha a lakóhelyéről közvetlenül valamelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Nyugdíjas köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

Részlet a válaszából: […] ...vállalhat kötelezettséget [Ávr. 52. § (6) bekezdés], ebben az esetben az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján ellenjegyzőként kijelölhető személyként szóba jöhet az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, vagy a gazdasági vezető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Helyettesítési díj

Kérdés: 2024. július 1-jétől egy kolléganőt elküldtek a pénzügyről, és azóta ketten látjuk el a feladatot, amit ő végzett. Munkaköri leírásunkban nem szerepel. Az akkori jegyző a járó 25%-ot úgy értelmezte, hogy a helyettesített kolléga bérének 25%-a kétfelé osztva. Helyesen járt-e el? Értelmezésem szerint a helyettesítő bérének 25%-a, és nem megosztva.
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésből csak a jegyző említéséből lehet vélelmezni azt, hogy önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozik a kérdés. Válaszunkat ebből a vélelemből kiindulva adjuk meg.A Kttv. 52. §-a alapján a munkáltató egyoldalúan elrendelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás

Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv nem közhasznú szervezet, nem tartozik az Ectv. hatálya alá.Társasági adóban a támogatás a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával, amelynek tartalmaznia kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás

Kérdés:

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Részlet a válaszából: […] ...vállalt kötelezettségek esetén is be kell tartani a pénzügyi ellenjegyzés szabályait. A pénzügyi ellenjegyzés során a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szükséges szabad előirányzat – több évet érintő kötelezettségvállalás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Érvényesítési joggal rendelkező személyek

Kérdés: Az érvényesítési joggal rendelkező személyek foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék megerősítést kérni polgármesteri hivatal esetében. Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az 55. § (2) bekezdése a következőkről rendelkezik: a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy. A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló érvényesítőnek köztisztviselőnek kell-e lennie, vagy pedig lehet Mt.-könyves dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő láthatja csak el a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Önkormányzati dolgozó ügyfélkapuja

Kérdés:

Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?

Részlet a válaszából: […] ...valaminte) a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Költségvetési szervek szabályzatai

Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkotni. A személyi változások miatt a szabályzatokba nem konkrét neveket, hanem beosztásokat, pozíciókat javaslunk írni, pl. jegyző, gazdasági vezető stb., így, ha változik a pozíciót betöltő személye, amiatt nem kell módosítani a szabályzatokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Intézményi kintlévőség behajtása

Kérdés: Milyen lehetősége van az intézménynek, ha a szolgáltatási díját (pl. bölcsődei gondozási díj, étkezési díj) nem fizetik meg? Mi ennek a menete?
Részlet a válaszából: […] ...számlatartozások követelése érvényesíthető fizetési meghagyással. A fizetési meghagyásos eljárást a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál lehet indítani. Ha a kötelezett nem él ellentmondással, a követelés behajthatóvá válik. Ellentmondás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
2
3
…
34