395 talált állásfoglalás a jegyző kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk egy intézmény rezsiköltségeit az önkormányzat által továbbszámlázott költségként fizeti meg. A továbbszámlázásról megállapodást kötött a két költségvetési szerv. 2026 tavaszán feltárásra került az a hiba, hogy 2023 tavaszától nem a megállapodás szerint került továbbszámlázásra a költség, hanem magasabb arányban, ami kifizetésre is került. A számla kiállítója és a befogadója is hibázott. Hogyan tudja a két szerv a hibát javítani, illetve a számszaki hibából adódó tévesen megfizetett költség – meddig és hogyan – visszakövetelhető? Mi lehet a jogi alapja a túlfizetés visszakövetelésének?

Kérdés: Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy
c) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.
Önkormányzatunknál a 200 000 forintot el nem érő kifizetések esetében az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges, szóbeli kötelezettségvállalás elég. Ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben a kötelezettségvállalás és a pénzügyi ellenjegyzés milyen módon dokumentálható szabályszerűen?
Elegendő és szabályszerű eljárásnak minősül-e, ha a 200 000 forintot el nem érő kifizetés esetében a beérkezett számlán kerül feltüntetésre a kötelezettségvállaló, a pénzügyi ellenjegyző és a teljesítésigazoló aláírása, a megfelelő dátumokkal?
Ilyen esetben nem probléma, ha a számla kiállítása 2026. 09. 02-án megtörtént, de a pénzügyi ellenjegyzés csak 2026. 09. 03-án valósul meg? Ha nem, hogyan lehetne ezt szabályosan kezelni?
Az ASP 112-es menüpontjából szükséges kinyomtatni a Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása dokumentumát, vagy elég, ha a számlán szerepel a pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, teljesítés-igazoló aláírása dátummal?
Önkormányzatunknál a bankkártyás vásárlásokhoz belső bizonylatot alkalmazunk, megjelöljük a rovatot, ahova a számla majd könyvelésre kerül, és hogy az összeg rendelkezésre áll. A pénzügyi ellenjegyző ezen a bizonylaton aláírásával igazolja, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Ilyen esetben a kötelezettségvállalás a számlán történik, vagy ezen a bizonylaton?

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kérelmezte az öregségi korhatár betöltését követően történő továbbfoglalkoztatását, melyet a polgármesteri hivatal jegyzője jóváhagyott. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően még nem fogja kérni a tisztviselő az öregségi nyugdíját – így a helyzete különbözik a szokásos nyugdíjfolyósítás-szüneteltetéstől. November végétől fogja a tisztviselő kérni a nyugdíj megállapítását a kedvezőbb számítás miatt. Ezen tényállások ismeretében is lehet-e tovább foglalkoztatni, illetve munkajogi szempontból a közszolgálati jogviszonyban álló a továbbfoglalkoztatása alatt nyugdíjasnak minősül-e (azon időszakban, ahol már betöltötte a 65. életévet, 20 év szolgálati időt megszerezte, de nem kéri az öregségi nyugdíj megállapítását)?

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településen átmenő főútvonalon (1-es út) két kereszteződésben is gyalogos-átkelőhelyet, egyben pedig jelzőlámpás forgalomirányítást épített ki. A műszaki ellenőr augusztus elején küldte meg részünkre a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, melyből kiderül, hogy a két zebra esetében a beruházás – műszaki szempontból – május végén lezárult. Felhívtuk a beruházás műszaki ellenőrét, aki azt mondta, hogy a hatóság részéről a forgalomba helyezési eljárás még nem zárult le, ezért az aktiválással még nem késtünk el, azt csak a forgalomba helyezés után kell megtennünk. Kérjük véleményüket, hogy az aktiváláshoz melyik dátumot vegyük figyelembe? A jelzőlámpás kereszteződést a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fogja működtetni és fenntartani. Az önkormányzat azért építtette meg önerőből, hogy a lakosok biztonságos közlekedése megoldott legyen, erre a beruházásra a közútkezelőnek nem volt forrása. Az előzetes tájékoztatás szerint nem készül ennek a beruházásnak az „átadásáról” külön dokumentum, hanem a forgalomba helyezéssel egy időben átkerül a beruházás a közútkezelőhöz. Önök szerint ez elegendő lesz?

Kérdés: 1. A leltárkülönbözeti jegyzőkönyv a költségvetési szerv vezetője általi aláíratása személyi problémák miatt elmaradt. Azonban a leltárkiértékelés és különbözet (hiány-többlet) a könyvelő által elvégzésre került, illetve a beszámoló alátámasztott volt a könyvelés szempontjából. Milyen fajsúlyú ez a probléma a beszámolóra vonatkoztatva?
2. Egyes tételek esetében a leltárkülönbözet oka (leltárhiány, illetve adminisztrációs hiba) vita tárgyát képezi.
– Tartós távollét (betegség) miatt egy kollégának egy eszköze nem lett leltározva, és sajnos nem is nézte meg a bizottság, hogy megvan-e az eszköz, így a leltárfelvételi íven hiányként jelölte meg a leltározó előző évben. Tárgyévben azonban előkerült az eszköz. Ebben az esetben visszavezethető, mint fellelt eszköz? Jó volt-e a hiányként meghatározott kategória?
– Ugyanennél a kollégánál a készletek (ezek csak szerszámokat jelentettek) leltárfelvételi íve nem került kinyomtatásra, így leltározásra sem. Kiértékelésnél, ill. egyeztetésnél derült ki. Még pótleltári időszakban el lett rendelve a leltározás, de a leltározással megbízott kolléga végül nem végezte el a leltárt a fordulónap és a végső leltárkiértékelés között, mivel nem kerültek bemutatásra a készletek (távollévőnél volt) leltározásra, így leltárhiányként lettek kezelve. Nyilvántartási értékük nulla forint volt mind az eszköznek, mind a készleteknek.
– A leltározás alapelve tudásom szerint az, hogy csak az az eszköz/készlet szerepelhet a könyvekben, amelynek a létezése a leltár fordulónapján és a kiértékelési időszak között mennyiségi felvétellel vagy egyeztetéssel bizonyítható. A fenti esetekben ez nem volt biztosított, ezért kerültek hiányként rögzítésre. Helyes volt-e hiányként kezelni?
– A mezőgazdaságigép-vonófejek és a vonólap 2021. 02. 19. óta voltak a készletnyilvántartásban. Értékesítési céllal lettek átminősítve az eszközmodulból a 2021. évben a mezőgazdasági vontatóval, a Landini Vision 95 vontatóval és az MTG 533 Valtra S 323 vontatóval együtt. Nagy valószínűséggel a vonófejek és a vonólap nem kerültek kivezetésre értékesítéskor 2021. évben, csak átminősítésük történt, s így ezért maradtak benne a készletnyilvántartó rendszerben. A fellelt dokumentáció alapján csak a 2025. évi leltár során derült ki, hogy ezek nincsenek meg fizikailag, merthogy eladásra kerültek a mezőgazdasági gépekkel együtt. Ez az információ csak a leltárkiértékelést és beszámolókészítést követő időszakban derült ki. Ezek az információk a leltárkiértékelési időszakban nem álltak rendelkezésre, így emiatt mi az akkori információk alapján leltárhiányként kezeltük. Értékük nulla. Ez kezelhető adminisztrációs hibaként? Vagy leltárhiányként?
3. Kérném segítségüket abban, hogy a fentebb vázolt esetekben mi a szabályos meghatározása a leltárkülönbözeteknek.

Kérdés: A kormányhivatal ellenőrzést tartott az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődénél. A helyszíni ellenőrzés során a jegyzőkönyvbe az alábbi megállapítások kerültek:
„Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a jövedelemvizsgálathoz jövedelemnyilatkozat kitöltése szükséges, amelyben meg kell jelölni, hogy a szülő vállalja-e az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy sem. Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a vállalás nem minősül tényleges vállalásnak, az ellátás megkezdésekor nyilatkoztatni szükséges külön a szülőt az önkéntes fizetés vállalásáról.”
A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghozott végzésben az alábbi előírás került meghatározásra: „a jegyzőkönyvben foglaltak alapján gondoskodjon a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklet »Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához« dokumentum biztosításáról, továbbá a »Nyilatkozat« dokumentum biztosításáról, az önkéntes vállalásról.”
A Gyvt. 147. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsőde, minibölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra, valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozta a térítési díjakat. A bölcsődében gondozási díjat nem állapított meg, így azt 0 Ft összegben határozta meg. A gyermekétkeztetés díjának mértékét a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította. A Gyvt. szerinti ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés igénybevételét az önkormányzat biztosítja. A 328/2011. Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot az érintett szülők kitöltik. Korábbi tájékoztatások alapján a fenntartó nem kezelhet olyan adatot, amely a szülő jövedelmi viszonyaihoz kapcsolódik a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti esetben. Ilyenkor elegendő a szülő nyilatkozata, a fenntartó nem vizsgálhatja annak megalapozottságát. A 328/2011. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti nyilatkozat ez idáig nem került kitöltésre, mivel a bölcsődei szolgáltatás esetén személyi térítési díj nem került megállapításra. Véleményünk szerint az 5. melléklet szerinti nyilatkozatot akkor kell az érintettnek kitölteni és az intézményvezető részére benyújtani, ha személyi térítési díj megállapításra kerül [328/2011. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése]. A 328/2011. Korm. rendelet 5. mellékletét minden esetben szükséges a bölcsődei ellátás igénybevétele esetén kitöltetni, vagy helyesen járt el az intézmény, hogy ezt a nyilatkozatot nem kérte a szülőktől?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal kirendeltségén hatósági ügyintéző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, valamint szintén a kirendeltségen aljegyző munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő házastársak. Fennáll-e közöttük összeférhetetlenség? Amennyiben igen, hogyan lehet azt feloldani?

Kérdés: Az önkormányzat esetében kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester – összeférhetetlenség és akadályoztatása esetére – a közös hivatal jegyzőjét hatalmazta fel írásban. Ehhez szabályszerűségi ellenőrzés keretében képviselő-testületi döntést is kértek, hivatkozva az Ávr. 52. §-ának (6a) bekezdésében foglaltakra. A hivatkozott jogszabályra figyelemmel a képviselő-testület egyedi határozatot hozott szintén a jegyző kijelöléséről. Helyes az önkormányzat gyakorlata, hogy a polgármester is a jegyzőt hatalmazta fel, és a képviselő-testület is a jegyzőt jelölte ki? A jegyzőn kívül más nincs felhatalmazva a településen kötelezettségvállalásra és utalványozásra.

Kérdés:

Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt. 
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást. 
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is? 
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?

Kérdés:

A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. Milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt adóképzések? Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett vállalkozási ügyviteli ügyintéző (5 0411 09 02) végzettsége van, tekintettel arra, hogy a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szakmajegyzék a szakképzettséget a gazdálkodás és menedzsment ágazatba sorolja, valamint arra, hogy a két képzés kimeneti követelménye is nagy fokú hasonlóságot mutat?