25 év alatti fiatal első házasok kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti-e az első házasok kedvezményét önkormányzatunk egyik alkalmazottja, a házaspár azon tagja, aki a 25. életévét még nem töltötte be, ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, és az egyikük a 2022. adóév során betölti a 25. életévét?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2022. január 1-jétől hatályos 29/F. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

25 év alatti egyéni vállalkozó adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. rendelkezései szerint, a 25 év alatti fiatal az általa a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó, az Szja-tv. 29/F. §-ának (2) bekezdésében tételesen felsorolt jogcímen megszerzett jövedelmeire veheti igénybe a kedvezményt. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.
Részlet a válaszából: […] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 9. §-ának (4) bekezdése szerint, ha jogerős bírósági döntés - vagy egyezség - alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyerme­kü­ket a saját háztartásukban, akkor 50-50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál jogosultsági időként figyelembe vehető-e a megbízási jogviszony időtartama? 10 hónapról van szó, a megbízott középiskolában gyakorlati tantárgy tanítására óraadó tanárként heti 8,5 órában volt megbízási szerződéssel foglalkoztatva. (Nevezettnek fenti időben főfoglalkozású jogviszonya nem volt.) Az elbírálásnak azért van jelentősége, mert a 10 hónap beszámításával lenne jogosult (30 éves) jubileumi jutalomra az a prémium­évek programban részt vevő munkavállalónk, akinek jogviszonya nyugdíjazás miatt most szűnik meg.
Részlet a válaszából: […]

 

A megbízási jogviszony időtartama közalkalmazottak esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál nem vehető figyelembe.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Utólag számfejtett munkabér bevallása

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak - főállásban -, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást - természetesen - így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért - tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban - nyilvánvalóan - ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki világosan, hogy az egyházi személymilyen jogviszonyban áll az oktatási intézménnyel. Ennek a járulékfizetésszempontjából lenne jelentősége. A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése nemvonatkozik arra az esetre, ha az egyházi személy az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Étkezési utalványok adómentessége

Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?
Részlet a válaszából: […] A havonta meghatározott mértékig adómentesen nyújthatójuttatás göngyölítéses elszámolására nincs mód. Ha a január hónapbanelfogyasztott meleg ételről 5 ezer forint értékű, a február hónapbanelfogyasztott meleg ételről pedig 15 ezer forint értékű számlát hoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Melegétkeztetésre vonatkozó értelmezés

Kérdés: Az Szja-tv. által adómentesen adhatónak minősített melegétel-fogyasztás összege havi 9000 Ft-ban került meghatározásra. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 9000 Ft-ot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 9000 Ft-tal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)?
Részlet a válaszából: […]

Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a munkáltató által biztosított melegétkeztetésre is alkalmazható az a jogértelmezési gyakorlat, amelyre az étkezési utalványokkal kapcsolatosan hivatkoznak a kérdésben.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Minimálbér adómentességéről

Kérdés: A minimálbér emelkedése (havi 5500 forint) után kell-e 18 százalék szja-t fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő adójóváírástovábbra is biztosítja a minimálbér adómentességét. Egymillió forint évesjövedelemig havi 2340 forint a kiegészítő adójóváírás. Az egymillió forintotmeghaladó éves jövedelem esetén a kiegészítő adójóváírás éves összegéből, a 28080...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Minimálbér adózása 2005-ben

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
Részlet a válaszából: […] 2005-ben is a kiegészítő adójóváírás biztosítja a minimálbéradómentességét. A kiegészítő adójóváírás összege (540 forintról) 1260 forintraemelkedik. Így 2005. évben a kiegészítő adójóváírás összege 15 120 forint, legfeljebbaz adóévben megszerzett bérből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Családi kedvezmény

Kérdés: Egyik dolgozónknak két kiskorú általános iskolás gyermeke van és egy harmadéves egyetemista fia. A családi pótlék megállapításakor a korábbi években nem vették figyelembe az egyetemista fiút, most már igen. Lehet-e visszamenőleg érvényesíteni az adókedvezményt, emelt összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. § (2) bekezdése alapján a magánszemély az összevont adóalapja adóját csökkentheti az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottak után, jogosultsági hónaponként meghatározott összeggel.A kedvezmény érvényesítése szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
1
2