29 cikk rendezése:
11. cikk / 29 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés:
Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?
12. cikk / 29 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?
13. cikk / 29 25 év alatti fiatalok adókedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?
14. cikk / 29 25 év alatti fiatal első házasok kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti-e az első házasok kedvezményét önkormányzatunk egyik alkalmazottja, a házaspár azon tagja, aki a 25. életévét még nem töltötte be, ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, és az egyikük a 2022. adóév során betölti a 25. életévét?
15. cikk / 29 25 év alatti egyéni vállalkozó adókedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?
16. cikk / 29 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.
17. cikk / 29 Közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál jogosultsági időként figyelembe vehető-e a megbízási jogviszony időtartama? 10 hónapról van szó, a megbízott középiskolában gyakorlati tantárgy tanítására óraadó tanárként heti 8,5 órában volt megbízási szerződéssel foglalkoztatva. (Nevezettnek fenti időben főfoglalkozású jogviszonya nem volt.) Az elbírálásnak azért van jelentősége, mert a 10 hónap beszámításával lenne jogosult (30 éves) jubileumi jutalomra az a prémiumévek programban részt vevő munkavállalónk, akinek jogviszonya nyugdíjazás miatt most szűnik meg.
18. cikk / 29 Utólag számfejtett munkabér bevallása
Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
19. cikk / 29 Étkezési utalványok adómentessége
Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?
20. cikk / 29 Melegétkeztetésre vonatkozó értelmezés
Kérdés: Az Szja-tv. által adómentesen adhatónak minősített melegétel-fogyasztás összege havi 9000 Ft-ban került meghatározásra. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 9000 Ft-ot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 9000 Ft-tal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)?
