7 találat a megadott kamatkedvezmény tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]előzőekben meghatározott feltételekkel adja a munkáltató, akkor nem kell megállapítani és megfizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után az adót. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezése ugyanis nem korlátozza azt, hogy a munkáltató egy adóéven belül hányszor adhat adómentesen munkabérelőleget. Amennyiben tehát a munkavállaló visszafizette a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettséggel az adóévben felvett munkabérelőleget, akkor - a meghatározott feltételekkel - egy éven belül is kaphat újabb munkabérelőleget adómentesen. Természetesen a nem adómentesen nyújtott munkabérelőleget semmilyen szempontból nem kell figyelembe venni az újabb munkabérelőleg folyósításánál. Ha az előzőekben ismertetett törvényi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után a munkáltatónak kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetnie. Ebben az esetben - feltéve hogy a munkabér­előleget kamatmentesen nyújtotta a munkáltató - a kamatkedvezményt a munkavállalóval szemben fennálló követelése után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kell kiszámítania. Amennyiben az adóév utolsó napján még fennáll a munkabérelőleg miatti követelése a munkáltatónak, akkor az adót erre a napra meg kell állapítani és megfizetni. Az adóévet követően fennmaradt követelés után pedig a munkabérelőleg teljes összegének visszafizetésekor (a követelés megszűnésekor) kell megállapítani és megfizetni az adót. Ha az adóévben felvett munkabérelőleget még az adóévben visszafizeti a munkavállaló, akkor a követelés megszűnésének időpontjára kell az adókötelezettséget megállapítani[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembe venni a vevői követeléseket, valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő egyéb kötelezettségeket. Miután az önkormányzat a lakásértékesítésről szóló szerződésben, megállapodásban rögzíti a fizetési feltételeket, fel sem merül, hogy a vevőnek kölcsönt vagy hitelt nyújtana
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogszabályban meghatározott felújítására, korszerűsítésére juttatott támogatást. Amennyiben tehát a kérdéses támogatásról jogszabály (önkormányzati rendelet) rendelkezik, és az abban foglaltaknak megfelelően történik a támogatások kifizetése, akkor a támogatásban részesülő magánszemélyeknek nem keletkezik adókötelezettségük. Az a kölcsönösszeg, amelyet az önkormányzat részére vissza kell fizetni, önmagában nem támogatás, viszont az a vagyoni érték, amelyet az önkormányzat azáltal nyújt, hogy a kölcsönt kamatmentesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A bérjövedelem megszerzésének napja a követelés megszűnésének (az előleg visszafizetésének) a napja. Ebben az esetben a munkavállaló azáltal jut bevételhez, hogy a 32 napig nála lévő 20 ezer forint után nem kell kamatot fizetnie. Miután a munkáltató részéről nem történik kifizetés (a munkavállaló a kamatkedvezmény révén jut bevételhez), az adóelőleg levonásának általános szabályai nem alkalmazhatók. Azonban az Szja-tv. 48. § (18) bekezdése szerint a munkáltató az általa juttatott bevételt (a konkrét esetben a kamatkedvezményt) terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni és a rá irányadó szabályok szerint bevallani, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. A munkáltatónak a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, és ez a követelése beszámítható a munkavállalóval szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem kifizetésénél a nyilvántartott követelés csak olyan mértékig számítható be, hogy a munkavállalónak kifizetésre kerülő bérjövedelem összege elérje a hónap első napján érvényes minimálbér 50 százalékát. Amennyiben a munkavállalóval szemben fennálló követelés - az előzőekben ismertetett szabály figyelembevételével - hat hónap alatt sem rendezhető, akkor a hatodik hónapot követően fennálló követelés összege után a munkáltatót terheli az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerinti 44 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség. A kérdésből nem derül ki, hogy az előleget milyen célra fizették ki a munkavállalónak. Ha esetleg a külföldi kiküldetésére (külszolgálatára) tekintettel, az ellátmányra kapott előleget a munkavállaló, akkor a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos jövedelemszámításra vonatkozó szabályok alkalmazásával a munkaviszonyban álló magánszemélynek a költségelszámolással kapcsolatban keletkezik adóztatható jövedelme. Ez a jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így az elszámolásra vonatkozóan is a munkaviszonyból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határoz meg. Az adókötelezettséget akkor is a magyar szabályok alkalmazásával kell megállapítani, ha a jövedelemszerzés helye szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye. Az Szja-tv. 72. § (1) bekezdése szerint kamatkedvezményből származó jövedelemnek kell tekinteni a kifizető által a magánszemélynek nyújtott hitel, kölcsön alapján a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak azt a részét, amely meghaladja az adott követelés alapján a kifizetőt megillető kamat összegét. A kamatkedvezmény jövedelme utáni személyi jövedelemadó mértéke 44 százalék, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania, bevallania és a rá vonatkozó szabályok szerint megfizetnie. Ha azonban a magánszemély a kamatkedvezményben a nem önálló tevékenységére (pl. a kifizetővel fennálló munkaviszonyára, tagi jogviszonyára) tekintettel részesült, akkor a kedvezményből származó jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint válik adókötelessé. Tekintettel azonban arra, hogy külföldi székhelyű kifizetőről van szó, kérdés, hogy vajon ebben az esetben a magánszemélynek kölcsönt nyújtó cég minősülhet-e kifizetőnek. Az Art. 178. § 18. pontja határozza meg azt, hogy kit (mely szervezetet) kell kifizetőnek tekinteni. E szerint kifizetőnek minősül az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Ezt figyelembe véve a külföldi székhelyű cég nem számít kifizetőnek. A külföldről származó - az előzőek figyelembevételével -, belföldön adóköteles bevétel esetében ugyanakkor az Art. előbb ismertetett szabálya alapján kifizetőnek minősül a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó) is. A külföldi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jövedelem után is a bérjövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell a munkáltatónak a közterheket (járulékokat) megfizetnie, és a munkavállalótól az szja-t és az egyéni járulékokat levonnia. A kamatkedvezményből származó jövedelmet az adóév utolsó napján a munkáltatónak kell megállapítania, és a munkavállaló felé bérjövedelemként igazolnia. Amennyiben a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szja-előleg és az egyéni járulék[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, míg a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter (amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni). Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. [Korm. rend. 3. § (3) bek.] Az igénylővel együtt költöző családtagok közül a következőket lehet a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe venni: a) házastárs; b) élettárs; c) kiskorú gyermek (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); d) az a gyermek, aki 16. életévét még nem töltötte be (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); e) az a nagykorú gyermek, aki 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); f) az a gyermek, aki 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága, betegsége miatt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg (akkor is, ha egyébként nagykorú, valamint akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); g) az építtető, a vásárló vagy házastársa szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékában elvesztette, és az építtetővel, a vásárlóval legalább egy éve közös háztartásban élnek, bármely esetben, feltéve hogy az építtetővel, a vásárlóval az új lakásba együtt költöznek be [Korm. rendelet 7. § (1) bek., 7. § (2) bek. a) és c) pont]. A hivatkozott kormányrendelet szerint együtt lakó fiatal gyermektelen[…] részlet vége a válaszból.