1. cikk / 32 Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága
Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság – informatikai és technikai megfontolásokból – a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen – vásárlásösztönzési célból – a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság – a rá eső rész mértékéig – a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?
2. cikk / 32 Kaphat-e kölcsönt az önkormányzat?
3. cikk / 32 Adószámos magánszemély illetékkedvezménye
Költségvetési szervünk egyik alkalmazottja adószámos magánszemély. Alkalmazható-e az Itv. 2023. január 1-jétől hatályos 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerinti mentesség, illetve hogyan lehet meghatározni az adószámos magánszemély esetében a nettó árbevételt?
4. cikk / 32 Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás
Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?
5. cikk / 32 Szolgálati lakás fenntartása
Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
6. cikk / 32 Ellenérték vagy szokásos piaci ár?
7. cikk / 32 Kapcsolt vállalkozás adatainak bejelentése
8. cikk / 32 Dolgozónak juttatott szállás elszámolása
9. cikk / 32 Önkormányzati támogatások adózása
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
