43 talált állásfoglalás a kártalanítás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?

Kérdés: Önkormányzatunk 8-8 millió Ft értékben (telek és épület együtt) vásárolt ingatlanokat abból a célból, hogy azokat elbontja, a helyükre pedig közösségi teret létesít. A bontás költségeit felhalmozási vagy működési kiadásként könyveljük-e le? Az épület elbontásából adódó ingatlan értékét mekkora mértékben és hogyan vezessük ki a nyilvántartásunkból?

Kérdés: A bekerülési értéknek részét képezi-e a szállítási költség, ha
– az eszköz azonnal üzembe helyezésre kerül,
– nem kerül azonnal üzembe helyezésre,
– a szállítási költség az eszköz számláján szerepel,
– külön számlán szerepel,
– a szállító nem azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?

Kérdés: A 2014. január 1. után beszerzett 200 ezer Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékébe bele kell számítani az állományba vételig felmerült összes költséget (például a szállítási költséget)?

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?

Kérdés: A kataszteri nyilvántartásban milyen értéken kell az ingatlanokat nyilvántartani? Tartalmaznia kell az általános forgalmi adót vagy nem?