Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott kártérítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Magánszemély részére megtérítendő kártérítés

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?
Részlet a válaszból: […]összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Az Sztv. 166. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5299

2. találat: Kártérítés bizonylata

Kérdés: Egyik dolgozónk összetörte az intézményünk tulajdonában lévő, de általa használt okostelefont. A javítási költség több mint 200 000 forint. Szeretnénk megtéríttetni a javítási költséget a munkavállalóval. Kell-e számlát kiállítanunk a dolgozó részére a javításról?
Részlet a válaszból: […]ezt kell megtérítenie, ez kártérítésnek minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítés áfa hatályán kívüli gazdasági esemény, amelyről nem kell Áfa-tv. szerinti számlát kiállítani, a számviteli elszámolás alapja az Szt. 166. §-a szerinti számviteli bizonylat,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5223
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkahelyi baleset során megsérült szemüveg árának megtérítése

Kérdés: Munkahelyi baleset következett be a munkahelyen munkavégzés közben. Személyi sérülés nem történt, de a munkavállaló elesett, és eltört a szemüvege. Az esetről jegyzőkönyv készült. A munkavállaló kéri megtéríteni részére a szemüvege újrakészítésének árát. Meg kell-e térítenünk azt részére? Ha igen, hogyan állapítható meg a kár összege?
Részlet a válaszból: […]munkáltatót kártérítési felelősség terheli.A munkáltató felelőssége objektív, azaz vétkesség hiányában is terheli. Ugyanakkor vannak bizonyos mentesülési feltételek az Mt. alapján.A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.A munkáltatónak továbbá nem kell megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.Kérdés, hogy a konkrét esetben ezek közül fennállt-e valamelyik. Azalatt, hogy a kár bekövetkezése a károkozás idején a munkáltató által előre látható volt-e, azt kell érteni, hogy a kár esetleges bekövetkezése a tevékenységgel szükségképpen együtt járó kockázatnak tekinthető-e (tehát nem az számít, hogy a konkrét káresetet, az ahhoz vezető körülményeket láthatta-e előre a munkáltató).A konkrét esetben kérdéses, hogy a munkavállalót terheli-e vétkes közrehatás a kár bekövetkezését illetően, nevezetesen szegett-e meg munkavédelmi, technológiai, szakmai szabályt, és ha igen, ez egyben mennyiben a munkáltató felelőssége is (a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének eleget tett-e, tűrte-e a szabálytalanságot). Ha a munkavállaló is közrehatott vétkesen, akkor kármegosztásnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4879
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszból: […]csökkenne".Föld esetében alkotórésznek számít a növedék is, tekintve, hogy a Ptk. 5:51. §-a szerint a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Ebből következően tehát, ha egy dolog egy ingatlan alkotórészévé válik, akkor - tekintettel arra, hogy az alkotórész és a fődolog tulajdonjoga fő szabály szerint nem válik el egymástól - az alkotórész is a fődolog tulajdonosának tulajdonába kerül.A XXVI. számú Polgári Elvi Döntésben foglaltak alapján a földben gyökerező fa alkotórésze a földnek, s mindaddig az is marad, amíg a földtől el nem választják. A szőlőültetvény is olyan növedék, amely utóbb vált a föld alkotórészévé, a telepített szőlő az alatta lévő földtől való elválasztással elpusztulna, illetve az elválasztással értéke számottevően csökkenne. Ebből következően a föld tulajdonjogának megszerzése nélkül a földön telepített szőlő önállóan nem forgalomképes (BH2003. 246. sz. elvi döntés).Mindezek alapján a szőlőültetvény a föld Ptk. 5:51 §-a szerinti növedékének, egyúttal a föld Ptk. 5:15 §-a szerinti alkotórészének tekintendő, önmagában véve nem tekinthető ingatlannak, s tekintve, hogy önállóan nem forgalomképes, termékértékesítés tárgyát sem képezheti.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül bármely olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termék értékesítése.A fent kifejtettek, valamint a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján, amennyiben az önkormányzat megtéríti a társaságnak azt az összeget, amellyel a termőföld piaci értéke növekedett (illetve a kialkudott összeget), akkor elmondható, hogy ez az összeg - okozott kár hiányában - nem tekinthető sem kártérítésnek, sem kártalanításnak, hanem az önkormányzat a társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékét fizeti meg, amely szolgáltatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4590
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Leltárhiány érvényesítése és bizonylatolása

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtásnak, ezért arról számlát sem lehet kiállítani.Az Mt. - közalkalmazottakra is alkalmazandó - 188. §-a alapján a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. (Büntetőeljárás esetén a bíróság vagy nyomozó hatóság jogerős határozatának közlését követő naptól számított 30 napon belül.)A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4454
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron - támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján - s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni - önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől -, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszból: […]tekinteni.A támogatásokat akkor szokták bruttó, azaz áfával növelt módon megállapítani, ha a támogatottat nem illeti meg áfalevonási jog, ami a kérdéses munkahelyteremtő beruházásoknál nem valószínű. Feltehetőleg a kérdéses esetben a TVI által jóváhagyott támogatás bruttó összegén nem az áfával növelt összeget kell érteni, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti bruttó, azaz bármely adózás (társasági adó) vagy egyéb levonás előtti összeget, amelyet a támogatási egyenérték számításához alkalmaznak.2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést kártalanítás címén tudják számlázni. A kártalanítás a kártérítéssel ellentétben áfás ügylet. Az adó alapja a ténylegesen fizetendő összeg, amely a kérdéses esetben az inflációval növelt, vagyis a teljes visszafizetendő árat jelenti.Abban az esetben, ha a fizetendő összeget bruttó (áfával növelt) módon állapítják meg, akkor a bruttó összegből kell az adóalapot és az áfát visszaszámítással meghatározni.3. A kártérítés áfa hatályán kívüli ügylet, amelyről valóban nem kell számlát kiállítani. A kártalanítás azonban áfaköteles ügylet, amelyről számlát kell kiállítani. A szerződés szerint számítandó inflációval növelt összeget és az arra számított áfát követelhetik, és a számla szerinti teljesítéskor, illetve ha a vevő nem fizet, akkor az attól számított legkésőbb 45. napon az áfát meg kell fizetni az adóhatóság felé.4. A behajthatatlan követelés áfáját nem lehet visszaigényelni, az áfafizetési kötelezettség a 3. pont szerint legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3621

7. találat: Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszból: […]módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak."A helyi önkormányzatok költségvetési szervei saját hatáskörben történő előirányzat-módosításának szabályait a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. §-ának (1)-(3) bekezdései is szabályozzák.A hivatkozott jogszabályban leírtakból az következik, hogy a kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításhoz előterjesztést kell készíteniük az átcsoportosításról, és a képviselő-testület jóváhagyása után, rendelet alapján tudják az előirányzatok közötti módosítást elvégezni. Az Önök esetében a dologi előirányzatok közül történne átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatai közé.A bírósági ítéletek alapján megállapított kártérítési összeget a költségvetésben a dologi kiadások előirányzatai között tervezték meg. A teljesítés tekintetében, ha a bírósági ítélet a volt munkáltató által kötelezően megtérítendő elmaradt járandóság, jövedelem, elmaradt munkabér, végkielégítés kifizetéséről rendelkezik a bírósági határozatban, akkor ez a kifizetés a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, és ez járulékfizetési kötelezettséggel jár, amelyet az általános szabályok szerint kell teljesíteni, és ennek számviteli elszámolása a személyi kiadások között történik.Akkor viszont, ha a bíróság a munkáltatót jogsértés és annak súlyos következményeiként bizonyos összeg megfizetésére kötelezi, akkor az nem az elmaradt jövedelmet pótolja, így az adó- és járulékmentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3567
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás, bérbeadás, hiszen a földterületet ténylegesen használta a bérlő. Hasonló ügyben a jogcím nélküli lakáshasználók esetében az adóhatóság kártérítésnek minősítette a jogcím nélküli lakáshasználó által fizetett használati díjat, mivel annak mértéke jelentősen meghaladta az egyébként fizetendő lakásbérleti díjat. A jelen esetben nincs információnk arra vonatkozóan, hogy a bíróság által megítélt összeg a haszonbérleti díjjal egyezik meg, vagy annál nagyobb összeg. Levele szerint a bíróság földhasználati díjat ítélt meg, ami szolgáltatás ellenértéke, nem kártalanítás vagy elmaradt haszon címén ítélte meg a fizetendő összeget, emiatt adójogilag is szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni az ügyletet.A földterület bérbeadása 2006-tól 2007. december 31-ig adómentes volt. A 2008. január 1-jétől hatályos Áfa-tv. alapján fő szabály szerint adómentes a földterület bérbeadása, de választható rá adókötelezettség. Ha önkormányzatuk választott adókötelezettséget az ingatlan-bérbeadásra, akkor 2008-2012. évekre áfásan kell számlázni a bérleti díjat, ha nem választott, akkor adómentesen.A 2006. és 2007. évi szabályok szerint a fizetés esedékességekor (régi Áfa-tv. 16. §), a 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint szintén a fizetés esedékességekor (Áfa-tv. 58. §) van a teljesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3312
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Biztosítási önrész és társadalombiztosítási ellátás megtérítésének könyvelése

Kérdés: 1. Önkormányzati tulajdonú épület mellett álló járműre lezuhant a tetőről a hó. A biztosítási önrészt az önkormányzatnak kell megfizetnie a magánszemély felé? 2. Önkormányzati területen személyi sérülés történt (elesett a járdán). A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság társadalombiztosítási ellátás megtérítésére kötelezte az önkormányzatot. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszból: […]kifizetendő egyszeri pénzbeni juttatás, míg második térítés a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak fizetett személyi sérülés miatti befizetésnek minősül. Könyvelése: - előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint T 497, 498 - K 58 előirányzat számlák funkcionális osztályozás szerint T 497, 498 - K 71, 741 - előző évi kötelezettségvállalás állományba vétele T 0758 - K 0991 T 0991 - K 0975 - tárgyévi kötelezettségvállalások állományba vétele T 0758 - […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2942
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszból: […]kikötött járandóság tekintetében az adóhatóság a legritkább esetben ismeri el, hogy az jövedelmet nem pótló kártérítésnek vagy nem vagyoni kártérítésnek minősülne, még akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben. Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehet dönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nem vagyoni kártérítésnek tüntették fel a megegyezésben, még nem alapozza meg azt, hogy az összeg adómentesen kerüljön kifizetésre. Ha nem dönthető el egyértelműen a körülmények alapján, hogy valóban nem vagyoni kártérítésről van szó, vagy a kártérítés nem jövedelmet pótol [ilyen nem jövedelmet pótló kártérítés a költségek fedezetére szóló, valamint a visszahelyezés mellőzése miatt, a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megítélt kártérítés], akkor a kifizetésre kerülő összeg adóköteles, méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímen elmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2920
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést