Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Magánszemély részére megtérítendő kártérítés

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély részére megtérítendő kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mert a kártérítés az áfa hatályán kívül esik. Az Sztv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kártérítés bizonylata

Kérdés: Egyik dolgozónk összetörte az intézményünk tulajdonában lévő, de általa használt okostelefont. A javítási költség több mint 200 000 forint. Szeretnénk megtéríttetni a javítási költséget a munkavállalóval. Kell-e számlát kiállítanunk a dolgozó részére a javításról?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiállítani. A munkáltató nem nyújt szolgáltatást a dolgozó részére. A dolgozó kárt okozott, ezt kell megtérítenie, ez kártérítésnek minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint a kártérítés nem minősül ellenértéknek. A kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkahelyi baleset során megsérült szemüveg árának megtérítése

Kérdés: Munkahelyi baleset következett be a munkahelyen munkavégzés közben. Személyi sérülés nem történt, de a munkavállaló elesett, és eltört a szemüvege. Az esetről jegyzőkönyv készült. A munkavállaló kéri megtéríteni részére a szemüvege újrakészítésének árát. Meg kell-e térítenünk azt részére? Ha igen, hogyan állapítható meg a kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...okozott kárt. Idetartozik a dolgokban bekövetkezett kár is, ha az olyan balesettel kapcsolatban következik be, amelyért a munkáltató kártérítéssel tartozik, így különösen ilyen lehet a szemüvegben okozott kár, mivel azt a munkavállalónak szükségszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az önkormányzat által a gazdasági társaságnak fizetett összeg sem kártérítésnek, sem kártalanításnak nem minősül az alábbiak alapján. Mind a kártérítésnek, mind a kártalanításnak fogalmi eleme az okozott kár - mind a két esetben kárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Leltárhiány érvényesítése és bizonylatolása

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...leltárhiány munkavállalóval történő megtéríttetése a kártérítési kötelezettség körébe tartozik. A?közalkalmazott tehát kártérítést fizet a munkáltató részére, ami az Áfa-tv. alapján nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ezért arról számlát sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron - támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján - s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni - önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől -, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést kártalanítás címén tudják számlázni. A kártalanítás a kártérítéssel ellentétben áfás ügylet. Az adó alapja a ténylegesen fizetendő összeg, amely a kérdéses esetben az inflációval növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Előirányzat-átcsoportosítás

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...közül történne átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatai közé.A bírósági ítéletek alapján megállapított kártérítési összeget a költségvetésben a dologi kiadások előirányzatai között tervezték meg. A teljesítés tekintetében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
Részlet a válaszából: […] ...el jogszerűen akkor, amikor nem adta vissza a földterületet a bérbe­adónak, ezért a bérlő jogellenes magatartással okozott kárt, ami kártérítésnek tekintendő.A kártérítés és a kártalanítás között a Ptk. alapján az a különbség jogilag, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Biztosítási önrész és társadalombiztosítási ellátás megtérítésének könyvelése

Kérdés: 1. Önkormányzati tulajdonú épület mellett álló járműre lezuhant a tetőről a hó. A biztosítási önrészt az önkormányzatnak kell megfizetnie a magánszemély felé? 2. Önkormányzati területen személyi sérülés történt (elesett a járdán). A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság társadalombiztosítási ellátás megtérítésére kötelezte az önkormányzatot. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...tétel a pénzbeni kártérítés, egyéb pénzbenijuttatások között, az 5842-es főkönyvi számlán kerül elszámolásra. Ide kellelszámolni a máshová nem sorolható támogatásokat, egyéb jogszabály vagyhatározat alapján történő, egyszeri alkalommal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.
1
2