90 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: Intézményünknél beázás, csőtörés történt. A káreseményt jelentettük a biztosítónak, a kártérítés összegének átutalása megtörtént. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek. Ezeket a tételeket felújításként vagy karbantartásként kellene könyvelnünk? Az egyik tétel a sószoba bontása, majd helyreállítása. A másik számlán szerepel: festési munkálatok, térburkolat bontása, majd helyreállítása, tűzivízvezeték javítása, csőszerelés, gyermekbútorzat helyreállítása.

Kérdés: Önkormányzati intézményünk a család- és gyermekjóléti feladatainak ellátása keretében pszichológust alkalmaz megbízási szerződés keretében meghatározott havi óraszámban. A szolgáltatás iránt nagy az igény. A szolgáltatást igénybe vevők javarészt általános iskolás korú gyermekek, akik az iskola jelzése alapján kerülnek a pszichológushoz. A pszichológust az intézmény fizeti saját költségvetéséből, az ellátottak számára ingyenes a szolgáltatás. Sajnos több esetben előfordult már, hogy a szülők a megbeszélt időpontra nem viszik el a gyermeküket a tanácsadásra, és ezt előzetesen nem is jelzik. Emiatt több óra kihasználatlan marad, mert hirtelen nem tud mást behívni a megüresedett időpontra a szakember. A pszichológus azonban ezeket az órákat is leszámlázza az intézmény részére, mivel nem az ő hibájából történt a "lyukasóra". Az intézmény kérhet-e a szülőktől "kártérítést" azokban az esetekben, amikor a megbeszélt időpont előtt minimum 24 órával nem jelzik előre az ellátottak, hogy az időpont nem megfelelő, mert betegség vagy bármi más elfoglaltság közbejött?! Véleményünk szerint a pszichológus óradíjának (12.000 Ft) 50%-a körüli összeg megfizetésére vonatkozó kötelezés talán megszüntetné ezt a rossz gyakorlatot. Ez szabályos lenne? Milyen jogcímen és milyen dokumentumban kellene szabályozni?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk közbeszerzési eljárás eredményeképpen 2022. szeptember 1-jén flottakezelési szerződést kötött egy magyar flottakezelő céggel (flottakezelő). A szerződés szerint a flottakezelő flottakezelési szolgáltatást nyújt társaságunk részére oly módon, hogy a flottakezelő a tulajdonában álló – a szerződés tárgyát képező – személygépjárműveket hosszú távú bérleti konstrukció keretében bocsátja társaságunk rendelkezésére. A flottakezelő olyan komplex szolgáltatáscsomagot nyújt részünkre, amelyben a személygépjárművek bérbeadása mellett a flottakezelés ugyan-olyan hangsúlyos elem. A flottakezelés keretében a flottakezelő különösen az alábbiak szerinti költségek érvényesítésére jogosult társaságunkkal szemben a bérleti alapdíjon (finanszírozási díjon) felül: casco biztosítás díja, az adminisztráció díja, gépjárművet terhelő adók, csereautó díja, a 24 órás segélyszolgálat díja, szervizátalány, havi nyolc darab "hozom-viszem" szolgáltatás díja. A flottakezelő a személygépjárművekre az általa kiválasztott biztosítónál teljes körű casco biztosítást köt, mely biztosítás díja a flottakezelési szolgáltatási díj részét képezi, a casco biztosítás önrésze pedig a szerződés szerint minden gépjárműre és cseregépjárműre egységesen 12%, de minimum 60.000 forint (üvegkár esetében maximum 10% önrész). A szerződés szerint az önrészt a bérleti díj nem tartalmazza, és az önrész társaságunkat terheli. Az önrész az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába tartozik, vagy az Áfa-tv. 259. § 6. pontja alapján kártérítésként az áfa hatályán kívüli tételként kell megítélni?

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Intézményünk több kártérítési perben érintett. Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy a könyveinkben szerepeltetni szükséges a folyamatban lévő peres eljárások pertárgyértékének összegét. A jogerős ítélet alapján kifizetett összeget végleges kötelezettségvállalásként kezeljük, de a még le nem zárult perek értékét nem tartjuk nyilván, mivel az intézményünk szempontjából még el nem ismert kötelezettség. Szükséges-e a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor – véleményünk szerint – a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Költségvetési szervként (tankerület) működünk, intézményeink az önkormányzatoktól vagyonkezelésbe átvett intézmények. Az őszi viharkárok alkalmával egyik intézményünk ingatlanja olyan jelentős károsodást szenvedett, hogy használhatatlanná vált. A felújítás nagyobb részét az önkormányzat végezte, a számla is az önkormányzat nevére szól. A kisebb hányadát tankerületünk költségvetéséből sikerült megoldani. Az ingatlanra a biztosítást a tankerület fizeti. A biztosító a teljes összeget tankerületünk számlájára utalta. Milyen módon tudjuk továbbadni az önkormányzatnak az őt megillető részt?

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?