4 talált cikk a kerekítés kifejezésre címkeként hozzárendelve

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a könyvvezetés forintban történik, szabályosnak tekinthető-e az, ha az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben - a devizás tételek kivételével - tört forintértékek nyilvántartásba vételére van lehetőség, továbbá az, ha az integrált rendszerből előállított bármely bizonylat, dokumentum, nyomtatvány stb. szintén tört forintértéket tartalmaz(hat)?

Kérdés: A bérkönyvelés és a NAV-nak átutalt összegek (szja, szocho stb.) közötti kerekítési különbözetet helyesen melyik rovatra kell átvezetni a 365151-ről?

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?