A rehabilitációs hozzájárulási adó kerekítése

Kérdés:

A rehabilitációs hozzájárulási adó megállapításánál, illetve bevallásánál és befizetésénél a(z ezerre való) kerekítés általános szabályait kell alkalmazni, vagy felfelé kerekítéssel kell eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A kötelező foglalkoztatási szint az átlagos állományi létszám 5%-a. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Kerekítési szabályok alkalmazása

Kérdés: A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. Ez a szabály a rendeletben történő meghatározásra vonatkozik? Tehát a fenntartónak már eleve a rendeletében kerekítve kell megállapítania a díjat? Vagy ez a kerekítési előírás nem a rendeleti szabályozásra vonatkozik, hanem csak a tényleges készpénzes fizetéskor alkalmazandó, utaláskor pedig nem releváns? Iskolánknál a norma a rendeletben 400 Ft, a bruttó díj 508 Ft. A rendelet így szabályos? Vagy a normát úgy kellene meghatározni a rendeletben, hogy 510 Ft (kerekített) legyen a bruttó fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, hogy a rendeletben a kerekített összeget kell közzétenni. A rendeletben a nettó (áfa nélküli) összeget kell közzétenni, ezért a kerekítés az áfa nélküli összegre vonatkozik. A kerekítés szabályait a 2008. III. törvény 2. §-ában meghatározottak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bruttó árat úgy állapítjuk meg, hogy rászámítjuk az áfát, így a bruttó ár 622 forint lesz.A számlán 622 forint -2 forint kerekítési különbözet szerepel. A kerekítési különbözet nem képez áfaalapot, vagyis az adóalapot a nem kerekített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...XII. fejezetének P) és Q) részei szerint történik.Szükséges volt a havi zárás előtt, a könyvelési értesítő adataival megegyezően a kerekítési különbözetek elszámolása is, annak érdekében, hogy a zárást követően a könyvviteli számla egyenleget ne mutasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését,c) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Integrált pénzügyi-számviteli rendszer

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a könyvvezetés forintban történik, szabályosnak tekinthető-e az, ha az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben – a devizás tételek kivételével – tört forintértékek nyilvántartásba vételére van lehetőség, továbbá az, ha az integrált rendszerből előállított bármely bizonylat, dokumentum, nyomtatvány stb. szintén tört forintértéket tartalmaz(hat)?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatározás, hogy a könyvvezetés forintban történik, nem a kerekítési szabályokra, hanem arra utal, hogy nem valamilyen más pénznemben (pl. dollárban vagy fontban) történik a könyvvezetés. A 2008. évi III. törvény 1. §-a szerint a forintban, készpénzzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j) az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Kerekítési különbözet

Kérdés: A bérkönyvelés és a NAV-nak átutalt összegek (szja, szocho stb.) közötti kerekítési különbözetet helyesen melyik rovatra kell átvezetni a 365151-ről?
Részlet a válaszából: […]

A kerekítési különbözetet jellegétől függően vagy egyéb bevételekre, vagy egyéb ráfordításokra tudja lekönyvelni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
1
2
3