296 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?

Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?

Kérdés: Városunkban az intézményi ellátó szervezetnél a készletbeszerzésekhez kapcsolódó raktárat nem működtetünk. Likviditási nehézségek, illetve adminisztrációs munka és költségtöbblet miatt minden esetben csak annyi készletbeszerzés történik, amennyi adott pillanatban szükséges, és azonnal költségként kerül elszámolásra. A Költségvetési Levelek egy korábbi cikke alapján ezt az állapotot elfogadhatónak lehet minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mely törvények foglalkoznak ennek szabályozásával, illetve a raktárüzemeltetés szükségessége köthető-e költségvetési összeghez, illetve egyéb intézményi paraméterhez?

Kérdés: Hogyan számoljuk el a készletek év közbeni mozgását az év végi mérleg alátámasztásához?

Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?

Kérdés: 0-ra leíródott tehergépkocsit értékesítünk. Hogyan kell szabályosan kivezetni és a mérlegben szerepeltetni a tételt?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el az áfaváltozás miatt készleteink 2006. 01. 01-jei értékelése esetén? Iskolánk a MÁK által biztosított "Készlet" programot alkalmazza anyagkészletek rögzítésére. A 2006. 01. 01-jei áfaváltozás miatt az áfakulcsot 20 százalékra kellett módosítani a raktáron lévő készletek esetében is, mert ugyanazon anyagot a 20 százalékos áfakulccsal csak így tudtunk bevételezni. A DOS-os program nem adott lehetőséget azonos anyag kétféle áfakulcson történő nyilvántartására. A raktári készletet az iskola raktárosa sem tudta volna megkülönböztetni, illetve külön tárolni. Emiatt a készletek értéke csökkent. Ezen változást a mérlegjelentés 07. Értékelés oszlopában mutattuk ki, tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatása miatti értékváltozásként. Áfa-visszaigénylésre nem vagyunk jogosultak.

Kérdés: Intézményünk 1 db személygépkocsit üzemeltet. A gépkocsivezető menetlevelet használ. A tankolásról az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Az intézmény úgy határozott, hogy az üzemanyag-megtakarítás nem illeti meg, ill. a túlfogyasztást sem kell megtérítenie. Az analitikus könyvelésben a megtakarított, ill. túlfogyasztott üzemanyagot hogyan kell könyvelni?

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?