Találati lista:
241. cikk / 290 Rövid lejáratú betét elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?
242. cikk / 290 Beszerzett kis értékű immateriális javak és tárgyi eszközök elszámolása
Kérdés: A költségvetési szerv a számviteli politikájában szabályozta, hogy a 100 000 Ft egyedi bekerülési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök egy összegben dologi kiadásként elszámolhatók. Sok esetben előfordul viszont, hogy olyan eszközöket szerzünk be, melyekről biztosan tudjuk, hogy éven túl használjuk, ám bekerülési értékük nem éri el a 100 000 Ft-ot. Könyvelhetjük-e ebben az esetben a befektetett eszközök közé? Mi ilyenkor a döntő, az, hogy éven túl használható az eszköz, vagy a már szabályozott értékhatár?
243. cikk / 290 Előlegek elszámolása
Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?
244. cikk / 290 Felújításhoz vásárolt anyagok elszámolása a megrendelő költségvetési szervezetnél
Kérdés: Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?
245. cikk / 290 Devizában kifizetett beruházások árfolyam-különbözetének elszámolása
Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?
246. cikk / 290 Saját előállítású jelmezek nyilvántartása
Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?
247. cikk / 290 Visszáru áfája
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?
248. cikk / 290 Raktár fenntartásának feltételei
Kérdés: Városunkban az intézményi ellátó szervezetnél a készletbeszerzésekhez kapcsolódó raktárat nem működtetünk. Likviditási nehézségek, illetve adminisztrációs munka és költségtöbblet miatt minden esetben csak annyi készletbeszerzés történik, amennyi adott pillanatban szükséges, és azonnal költségként kerül elszámolásra. A Költségvetési Levelek egy korábbi cikke alapján ezt az állapotot elfogadhatónak lehet minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mely törvények foglalkoznak ennek szabályozásával, illetve a raktárüzemeltetés szükségessége köthető-e költségvetési összeghez, illetve egyéb intézményi paraméterhez?
249. cikk / 290 Készletek év közbeni változásának elszámolása
Kérdés: Hogyan számoljuk el a készletek év közbeni mozgását az év végi mérleg alátámasztásához?
250. cikk / 290 Készpénzforgalom szabályozása
Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
