Találati lista:
1. cikk / 817 Sorsjegy-értékesítés
Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
2. cikk / 817 Szociális otthon lakóinak kiszámlázott gyógyszerek
Kérdés: Bentlakásos szociális otthon vagyunk. Az ellátottjaink részére felírt gyógyszereket, illetve pelenkát a gyógyszertár és a szállító az intézmény nevére számlázza ki hó végén, részletezve, hogy melyik ellátott milyen gyógyszert, illetve mennyi pelenkát kapott az adott hónapban. Az intézmény az ellátottak gyógyszer- és pelenkaköltségeit tartalmazó számlát bruttó összegben könyveli a K311-es rovatra (nem osztjuk szét alapra és áfára). A mellékelt részletező alapján kiszámlázzuk alanyi adómentesen az ellátottaknak a havi fizetnivalót. Az ellátott által kifizetett számla összegét szintén a K311-re könyveljük, csak ellentétesen, azaz negatív kiadásként. Megfelelő-e ez az eljárás, ha pedig nem megfelelő, akkor pontosan hogyan kellene eljárni, hova és milyen módon kellene könyvelni a gyógyszert és pelenkát tartalmazó szállítói számlákat, illetve a vevői számlákat és az abból érkező bevételeket?
3. cikk / 817 Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
4. cikk / 817 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?
5. cikk / 817 Örökölt ingatlan értékesítése utáni adókötelezettség
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?
6. cikk / 817 Támogatott tevékenységek kiadásainak könyvelése
Kérdés: Önkormányzati társulásunk kedvezményezettként részt vesz a Versenyképes Járások Programban. Támogatott tevékenységek között van közbiztonsági fejlesztés, egészségügyi fejlesztés és ifjúsági programszervezés. A megvalósítás kiadásainak könyvelése során milyen kormányzati funkciót lenne célszerű használni?
7. cikk / 817 Szűrőbusz szolgáltatási költsége
Kérdés: Önkormányzati hivatalunk a település lakói számára szűrőbusz által nyújtott szolgáltatást rendelt (közel 50-féle átfogó szűrővizsgálatot biztosítottunk ingyenesen). A szolgáltatási költséget milyen COFOG-ra szükséges könyvelni?
8. cikk / 817 Pedagógusnormatíva-számítás
Kérdés: Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alap-illetmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.
9. cikk / 817 Szociális intézmény által szervezett elláto tti kirándulás
Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Az ellátottak egy része a bentlakásos, másik részük nappali ellátás keretében látogatja az intézményt. Az ellátottak a részükre szervezett kiránduláson vettek részt, ahol ebédet kaptak, illetve az intézmény finanszírozta a múzeumi belépőjegyek és a busz költségét is. Hogyan kell helyesen elszámolni a kirándulással összefüggő költségeket? Keletkezik-e egyéb adófizetési kötelezettség?
10. cikk / 817 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
