839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: A kórház 2024. évi teljesítésű beérkezett villamosenergia-számlákat nem könyvelte 2024. évre, és nem szerepeltette az intézmény 2024. évi éves költségvetési beszámolójában. A számlákat az intézmény megkapta, de azok módosítása kérdéses volt az éves beszámoló készítésekor, mivel nem volt tisztázott, hogy ezen számlák kötelezettje a KEF vagy az intézmény. 2025. évben a kérdés rendezésre került, még az intézményt terhelte az áramdíj-kötelezettség. Jól könyvelt az intézmény, amikor a számlákat 2025. évben a 84355 Egyéb dologi ráfordítások között számolta el az előző évi áramdíj költségét?

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója eladta a lakását. Az ingatlan értékesítése során, az ingatlan bevételének megállapításánál 1/2 arányú tulajdoni hányad esetén ugyanúgy az 1/2 arányt kell figyelembe venni az eladási árból, és ennek függvényében az élettárs nevére szóló számlák mint csökkentő tételek is 50%-ban számolhatóak el? Elszámolható-e költségként az az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke a szerződésben szereplő hányadban, a visszafizetett hitel, valamint jelzálogjoggal bejegyzett, adott önkormányzattól kapott lakáshoz jutási támogatás, mely visszafizetésre került?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: Amennyiben felfedezzük, hogy egy befektetett eszköz (immateriális javak) dologi kiadások között lett rosszul elszámolva már lezárt évben (2023), mi a teendő? Milyen korrekciós könyvelési tételt kell alkalmazni?

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!

Kérdés: Önkormányzatunknál jelenleg a K312 rovatot alábontjuk a könnyebb egyeztetés és az analitikus nyilvántartások csökkentése érdekében. Tiltja-e valami azt, hogy a rovatot alábontsuk?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 383. számában megjelent 6927. számú kérdés kapcsán szeretnénk megerősítést kapni, hogy abban az esetben továbbra is a K355-re kell könyvelni az elmaradt munkabér utáni kamatot, amennyiben a KIRA-ban ez a K123 rovaton került rögzítésre, járulék alapjául szolgáló jogcímen?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális rendelete alapján a karácsonyi ünnepekre élelmiszercsomagot biztosít a lakosság számára. Mi a helyes könyvelési tétele ennek a kiadásnak? Az élelmiszerről szóló számlát az önkormányzat a 107060 egyéb szociális pénzbeli és természetbeni támogatások COFOG-ra könyveli. A számlát kiadásként a 48-as rovatra bizonylattal vagy számlaként felrögzítve a dologi kiadásokon belül, üzemeltetési anyag és áfa megbontásban kell rögzíteni a könyvekben?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?