778 talált cikk a kiadások kifejezésre

Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?

Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!