793 cikk rendezése:
11. cikk / 793 Cégtelefon utáni adózás
Kérdés: Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?
12. cikk / 793 Erasmus plus támogatás elszámolása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?
13. cikk / 793 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
14. cikk / 793 Elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének költsége
Kérdés: Településünk néhai lakója egy másik településen hunyt el. A település jegyzője határozatban értesített bennünket, hogy köztemetéssel került eltemetésre az úr (az ottani önkormányzat nevére szól a temetés számlája). Kérik, hogy térítsük meg a másik önkormányzatnak a temetés költségeit. Valamint a mi településünk felszólítja a hozzátartozókat a kiadások megtérítésére. Milyen rovatra, milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni a kiadásunkat, amit a másik önkormányzat részére utalunk át, valamint az örökösök által számunkra megtérített összeget/bevételt mely rovatra és kormányzati funkcióra kell könyvelnünk?
15. cikk / 793 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
16. cikk / 793 Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
17. cikk / 793 Áfa levonhatósága a szakképzési centrumban
Kérdés: Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gázolajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?
18. cikk / 793 Bedolgozói munkaviszony
Kérdés: Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?
19. cikk / 793 Helyibérlet-térítés
Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?
20. cikk / 793 Parkolóbérlet vásárlása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?
