Bedolgozói munkaviszony

Kérdés:

Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?

Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmaznia a tárgyévben, tehát a 10% vélelmezett költséghányadot nem alkalmazhatja.A bedolgozó nevére számlázott kiadásokra (pl. rezsi) fizetett költségtérítés viszont olyan bevétel, amellyel szemben az Szja-tv. 3. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Helyibérlet-térítés

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...helyi bérlet a feladatellátás feltétele, akkor a bérletet a helyi önkormányzat nevére szóló számlával kell megvásárolni, és a dologi kiadások között javasoljuk elszámolni. Amennyiben nem igazolható, hogy a helyi bérlet a képviselő feladatellátásának feltétele, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Parkolóbérlet vásárlása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?
Részlet a válaszából: […] Magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést:– útnyilvántartás vagy– kiküldetési rendelvény alapján.Amennyiben a hivatali utakat sem kiküldetési rendelvénnyel, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Utazási költségtérítés

Kérdés:

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Részlet a válaszából: […] ...mint nem önálló tevékenység bevételével szemben az Szja-tv. 3. számú mellékletének I/25. pontjában költségként elszámolható kiadások számolhatók el, így a polgármesteri tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 57. §-a szerint a teljesítésigazolás alkalmával ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás

Kérdés:

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Részlet a válaszából: […] A tárgyévet követő évek előirányzatait érintő kötelezettségeket az Áht. 36. §-ának (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti évenkénti összegekhez szükséges viszonyítani (azokat nem haladhatják meg).A több évre vállalt kötelezettségek esetén is be kell tartani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény túlfizetése

Kérdés:

Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!

Részlet a válaszából: […] ...téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdésének a) pontja szerint – visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is.Az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása I.

Kérdés: A Kult-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról. Az önkormányzatok esetében, amennyiben a fenti törvényben meghatározott alapfeladatokat (könyvtári feladatok, közművelődési feladatok) nem önálló intézményként, hanem az önkormányzat szervezeti egységeként (a bevételeket és kiadásokat a megfelelő COFOG-on elszámolva) látják el, helyes volt-e az önkormányzat helyi könyvtárában dolgozó, segédkönyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott jogviszonyának átalakítása munkaviszonnyá, aki egyébként közművelődési feladatokat is ellát (OKJ 54 34502 közművelődési és közönségkapcsolati szakember képesítéssel is rendelkezik)? Az önkormányzat könyvtára nem nyilvános könyvtárként működik, hanem a megyei könyvtár szolgáltatásának igénybevételével tesz eleget a települési könyvtári ellátási feladatainak.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése a törvény személyi hatályát úgy határozza meg, hogy az kiterjed – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Részlet a válaszából: […] ...díjakra, jutalékokra – ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is – fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Betegszállítás biztosítása

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában működő idősek nappali ellátását biztosító szociális intézményhez rengeteg igény érkezik a hozzátartozóktól arra vonatkozóan, hogy az intézmény segítsen a településen élő idős családtagjaiknak a közeli városban lévő rendelőintézetbe történő beszállításában, vagy a kórházi kezelésekre történő bejutásban segítsen. Indokaik között az szerepel, hogy az idősek az egészségi állapotuk miatt önállóan nem tudnak tömegközlekedéssel bejutni a városba, a hozzátartozók pedig nem tudják megoldani általában idő és/vagy gépkocsi hiányában. Ezek az idős emberek nem ellátottjai az intézménynek. A jelenlegi intézményi SzMSz és házirend szerint, amennyiben ilyen igény az intézmény nappali ellátását igénybe vevő ellátottjai részéről jelentkezik, azt a megszabott térítési díj megfizetése ellenében az intézmény teljesíti. Az intézmény végezheti-e az alaptevékenységének keretein belül (nem vállalkozási tevékenységként) ezt a „betegszállítási” feladatot? A feladatot nem haszonszerzési céllal végezné, csak a ténylegesen felmerülő kiadásokat (üzemanyag, amortizáció és a sofőr óradíja) téríttetné meg az igénybe vevőkkel.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
79