3380 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati hivatal tulajdonában van egy lágyhibrid Suzuki gépjármű. A 60/1992. Korm. rendelet alapján a gépjárművet nem tudjuk az 1/a melléklet szerint besorolni, ezért az alapnorma-átalányt kell alkalmaznunk. Az átalány szerinti fogyasztást a gépjármű a használat során folyamatosan átlépi. Mivel az 1/a mellékletbe nem sorolható az autó, ezért nem alkalmazhatunk korrekciós tényezőket. A gépjárműszervizt több alkalommal megkerestük, de szakértői véleményt nem, csak tájékoztató adatot kaptunk. Helyesen járunk el, ha műszaki szakértő állásfoglalását kérjük?

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?

Kérdés: A település zártkerti részén nincs kiépítve a közműves ivóvízhálózat, azonban néhány zártkerti ingatlantulajdonos (magánszemélyek) részéről felmerült az igény annak kiépítésére. A tulajdonosok összefogtak, a gerincvezeték kiépítését megterveztették, a kezdeményező személy vízjogi engedélyt kapott. A kivitelezésre kapott árajánlat alapján a beruházás bruttó 5 millió forint. A megvalósítást követően a hálózat a magyar állam tulajdonába és a közszolgáltató cég kezelésébe kerül. A tulajdonosok az önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a hálózat megépítéséhez. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A 13. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatok közül ellátja a víziközmű-szolgáltatást, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Önkormányzatunk esetében ez nem áll fenn, mivel az önkormányzat a fel-adatot és a feladatellátást szolgáló vagyont átadta az államnak. Tehát az önkormányzat számára ez nem kötelező feladat, csak mint önként vállalt feladat jelentkezhet. Az is megoldás lehetne, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a magánszemélyek befizetik az önkormányzatnak a vállalt önerőt, és a megvalósult beruházást az önkormányzat átadja az államnak? A kérdés az, hogy amennyiben segíteni akarunk, milyen formában tehetjük ezt meg? Az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletünk (R.) alapján van lehetőség természetes személyek támogatására kérelem alapján. Ilyen esetben támogatási megállapodást kötünk, a támogatott elszámolási kötelezettséggel tartozik. Azonban felmerült, hogy egy esetleges támogató döntés esetén precedenst teremtünk, és az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem tudna támogatni minden jövőbeni kérelmezőt, aki ivóvízhálózatot kíván kiépíteni. Az önkormányzati támogatással épült ivóvízhálózat miatt a magántulajdonban lévő ingatlanok értéke növekszik, a beruházás pedig állami tulajdonba kerül. Megtehetjük-e azt, hogy most adunk támogatást, egy későbbi kérelmezőnek pedig nem adunk? Kell-e rendeletben szabályozni a feltételeket, vagy elegendő a R. általános szabályozása? Magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzat támogatása esetén?

Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: Intézményünk főzőkonyhával rendelkezik. Az alapanyagokat éves szinten kb. nettó nyolc-millió forint értékben szerezzük be. Mindezt nem egy szállítótól, hanem friss alapanyagokat (pékáru, zöldségek) külön-külön beszállítóktól, a tárolható alapanyagokat pedig jellemzően 1 beszállítótól. Az egy beszállítótól beszerzett árukra kell-e árajánlatot kérni, ha igen, akkor ezt milyen módon, hiszen sokféle termékről van szó, illetve hogyan célszerű ezt szabályozni a beszerzési szabályzatunkban?

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) a fenntartó (képviselő-testület) döntése alapján saját költségvetése terhére tervez nem lakás céljára szolgáló ingatlant vásárolni, amit majd a fenntartó döntésének megfelelően bérbeadás céljára fog hasznosítani. A megvásárolt ingatlan szerepelhető-e az intézmény mérlegében, a földhivatalnál bejegyezhető-e mint tulajdonos?
Amennyiben az intézmény a nem lakás céljára szolgáló bérbeadásra adókötelezettséget választott, akkor levonható-e az ingatlanvásárlás során fizetendő fordított áfa? A bérbeadási tevékenységet végezheti-e alaptevékenysége keretén belül, vagy csak vállalkozási tevékenységként?