3527 cikk rendezése:
3241. cikk / 3527 Versenybíró utazási költségének megtérítése
Kérdés: Versenybíró közreműködik az oktatási intézmény sportrendezvényén. Részére versenybírói díjat és utazási költségtérítést fizet az intézmény. A versenybíró főállású jogviszonya egy megyei sporthivatalban van. Amikor az oktatási intézménynél elszámol az útiköltséggel, akkor a megyei sporthivataltól származó útiszámlát ad le. A kiküldetés teljesítésének igazolását az oktatási intézmény vezetője végzi. Helyesen jár-e el a bíró, amikor a költségének elszámolásához a saját munkahelyéről kapott nyomtatványt használja? A kifizető megtagadhatja-e ennek elfogadását, és kérheti-e, hogy helyette kimutatást készítsen?
3242. cikk / 3527 Természetbeni étkeztetésre jogosultság
Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?
3243. cikk / 3527 Adómentes munkaruha – étkezési támogatás
Kérdés: 1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?
3244. cikk / 3527 Terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettsége
Kérdés: Központi költségvetési intézmény milyen módon tehet eleget a terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettségének, ha rendkívüli esemény nem indokolja?
3245. cikk / 3527 A követelések behajthatatlanná minősítése
Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
3246. cikk / 3527 Hitel-kölcsön számviteli megközelítésben
Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?
3247. cikk / 3527 Felértékelt ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?
3248. cikk / 3527 Adómentes természetbeni étkezés I.
Kérdés: Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?
3249. cikk / 3527 Adómentes természetbeni étkeztetés II.
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeink kiszolgálására konyhát működtet, ahol óvodások, diákok, pedagógusok és a többi intézmény alkalmazottai étkeznek. Belső szabályzatunk alapján dolgozóink csak a nyersanyagnorma egy részét fizetik térítési díjként. A kérdés, hogy mi a 44 százalékos természetbeni juttatás után fizetendő adó alapja: csak a nyersanyagnorma meg nem térített része, vagy az előállított étel teljes értéke, amely a nyersanyagnorma + az előállítási költség (rezsi) + áfa?
3250. cikk / 3527 Kezelési költség (díj), pályázati díj könyvelése
Kérdés: Területfejlesztési pályázatnál az igényelt támogatás 7 ezrelékét ún. pályázati díjként be kell fizetni (e nélkül a pályázatot be sem fogadják). Ez a díj egy nagyobb fejlesztési cél esetén akár több százezer forintos kiadást is jelenthet. Hova könyvelendők ezek a kiadások? Tavaly az 1-es számlaosztályba könyveltük, ahová az illető beruházás többi kiadásait is. Ám ha a pályázat nem nyer, támogatás hiányában a beruházás sem valósul meg. Ez befolyásolja-e a pályázati díj könyvelését?A pályázati támogatás kiutalását követően a Magyar Államkincstár Rt. 0,45 százalék kezelési költséget számít fel és számláz le az önkormányzatnak. Hová könyvelendő ez a kiadás, ha a folyósított támogatás, ami után a kezelési költséget számlázták pl. infrastrukturális beruházáshoz kapcsolódik?
