3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Intézményünk a szakmai minimumfeltételben előírt iskolai végzettségű ápolókkal rendelkezik, akik saját költségükön főiskolát végeznek. Ugyanakkor a diploma megszerzése után is ugyanabban a munkakörben tudjuk őket tovább foglalkoztatni. Kötelesek vagyunk-e az iskola elvégzése után magasabb kategóriába sorolni, ha a szakmai feltételek szerint a felnőttszakápoló-végzettség is elegendő?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!

Kérdés: Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 28. számában megjelent 719. kérdéshez és az arra adott válaszhoz lenne további kérdésem. Egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél bizonyos beosztásban dolgozó köztisztviselőknek (igazgató, közúti ellenőr stb.) 10 000 Ft értékhatárig nem kell a mobiltelefon-használati díjat megfizetni. A tényleges használat és a 10 000 Ft közötti különbséget a munkavállaló részére kiállított számla alapján kell megfizetni. A mobiltelefont használó dolgozó a hívásokról tételes kimutatást nem vezet, és a szolgáltató által megküldött számla sem részletes. (Általános forgalmi adó szempontjából az intézmény áfakörön kívüli.) A 10 000 Ft értékhatárig keletkezett és a munkavállaló által meg nem fizetett mobiltelefon-költség bérjövedelem, természetbeni juttatás, vagy mentes a személyi jövedelemadó alól?

Kérdés: Reprezentációnak vagy természetbeni juttatásnak minősülnek-e az alábbiak: – Önkormányzat állami ünnepen (augusztus 20.) vendégül látja a külföldi testvérközség küldötteit. A rendezvényen részt vesznek az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is. – Költségvetési intézmény fennállásának nevezetes évfordulója alkalmából vendégül látja a dolgozókat, az önkormányzat polgármesterét, képviselő-testületi tagokat, más község intézményvezetőit. – Az önkormányzat nyugdíjasnap alkalmából vendégül látja a község nyugdíjasait, ahol az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is részt vesznek, mint kiszolgálószemélyzet. Amennyiben a fentiek reprezentációnak minősülnek, milyen módon igazoljuk a résztvevők azonosságát?

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?

Kérdés: Szakképző intézményünkben munka- és erőgépeket (pl. traktor) használnak oktatási célra. Helyesen járunk-e el, ha a számlák alapján kifizetjük a fogyasztást, vagy alkalmaznunk kellene ezekre a gépekre, járművekre is a 60/1992. Korm. rendelet előírásait?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonát képező gépkocsi üzemanyag-elszámolását hogyan kell elvégezni? Milyen egységár alapján, ha csak önkormányzati ügyintézésre van használva?

Kérdés: Általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom 6 éve. 2003 júniusában a volt igazgató nyerte el a pályázatot újabb 5 évre, és úgy gondolta, hogy engem is csak 5 évre nevez ki gazdasági vezetőnek. Helyesen járt-e el? Kinevezhetett volna határozatlan időre is? A későbbiekben ebből nem lesz-e hátrányom?

Kérdés: A 193/2003. Korm. rendelet II. fejezet 2. § n) bekezdése szerint: "Amennyiben a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, ez a személy belső ellenőrzési vezetőnek minősül." Egy fővárosi kerület belső ellenőre vagyok, a fentiek alapján jár-e nekem vezetői pótlék?