Éves szabadság meghatározása

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...2005. évi költségvetésitörvény rendezi a nem állami fenntartású intézmények állami normatívhozzájárulásának és támogatásainak kérdését. E rendelkezések között találunkutalást ezen intézmények alkalmazottaira vonatkozóan, mely szerint: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 8. §-ának (3) bekezdése is módosult. Az újraszabályozáskövetkeztében az "átvett pénzeszköz" fogalom tartalma változott. Aköltségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása lehet– támogatás,– támogatás értékű bevétel,– saját bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] A jogutódlásról szóló 2001/23/EK irányelv harmonizációjamiatt vált szükségessé a Kjt. 25/A-B. §-ainak 2003. évi beiktatása, melyekvégső soron a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének újabb esetét határozzákmeg. A munkáltató személyében bekövetkező változás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Szociális Gondozási Központ tevékenysége

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása során mindenekelőttszükséges megjegyezni, hogy amennyiben az Áfa-tv. kivételt nem tesz, áfakötelesminden ellenérték ellenében végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.Így tehát kétségtelenül adófizetési kötelezettség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Munkabérelőleg visszafizetésének adókötelezettsége

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56-os számában megjelent 1267-es válaszban a munkabérelőleggel kapcsolatos kérdésem lényegére nem kaptam választ. Nevezetesen arra, hogy mit kell tenni akkor, amikor pl. 200 000 Ft-os illetményelőleget vesz fel dolgozónk 4 havi visszafizetési kötelezettséggel októberben? A felvétel pillanatában adóköteles bevétele lesz a dolgozónak, vagy csak az év végén visszafizetetlen összeg adóköteles, vagy a 7. § (1) bek. c) pont szerint kell bevételnek tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének c) pontja alapján sem a munkabérelőlegcímén kifizetett összegből, sem az ilyen címen felvett összegből az adóév végénmég fennálló tartozás (visszafizetetlen összeg) nem számít bele az adóalapba,így nem is adóköteles.Előzőek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Egyes, a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmak meghatározása

Kérdés: Az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve, és a számviteli törvény 23. § (2) bekezdésére tekintettel, kérem, definiálják a következő fogalmakat: kezelésbe vett, használatba vett, üzemeltetésre átadott vagyontárgyak.
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötéskor kellmeghatározni és pontosan rögzíteni a szerződésben, például mi tartozik ahasználat tárgyába.Amennyiben a költségvetési szervnél rendszeresen és gyakranfordulnak elő ezek a tevékenységek, az intézményi számviteli politikában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Kedvezményes menetjegyek elszámolása

Kérdés: Gyakorta visszatérő probléma a hivatalos kiküldetések után az utazási költség elszámolása. A gondot főként az okozza, hogy az elszámolásnál elegendő-e a hivatalos menetjegy csatolása, vagy a menetjegy mellé még csatolni kell-e a MÁV vagy Volán által kiállított számlát is. Intézményünk áfamentes költségvetési szerv. Az elszámolásoknál mi is azt a legáltalánosabb gyakorlatot folytattuk, hogy vagy számlát, vagy menetjegyet követeltünk meg, tehát párhuzamosan mindkettőt nem. A tegnapi nap folyamán hivatalos kiküldetés céljából elővételben 50%-os vasúti jegyet akartunk vásárolni, számla kérése mellett. Meglepetésünkre tájékoztattak bennünket, hogy ez évtől hivatalos kiküldetés céljára 50%-os menetjegyet nem tudnak kiszolgálni, számlát intézmény nevére csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén tudnak kiállítani. Szerettük volna megtudni, hogy mikor és hol jelent meg a jogszabály, de erre felvilágosítást nem tudtak adni, a pénztáros belső szabályzatra tudott csak hivatkozni. Telefonon megkerestük a MÁV Menetkedvezményi Ügyek Ügyfélszolgálatát is, ahol természetesen tudtak ezen intézkedésről, de a jogforrást ott sem tudták megjelölni. Korrekt, udvarias módon közölték, hogy közlönyt még ők sem láttak, de ez nem a MÁV intézkedése, hanem ezt valamelyik adózási jogszabály decemberi módosítása írta elő. Végül megkérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy ezentúl hivatalos célra csak teljes árú menetjegyet kell vásárolnunk, a válasz igen volt. A közalkalmazottak és köztisztviselők az 50%-os kedvezményt csak magánjellegű utazásaikra használhatják fel. Problémánk az, hogy korábban volt még olyan belső szabályozás is, hogy hivatalos célra csak akkor volt elszámolható teljes árú menetjegy, ha a kiküldetést teljesítő nem volt jogosult még a közalkalmazotti igazolvány kiváltására. Szeretnénk tudni, hogy ténylegesen jogos-e, hogy hivatalos célra ténylegesen nem használható az 50%-os vasúti kedvezmény, illetve ezen rendelkezést hol találhatjuk meg?
Részlet a válaszából: […] Az adótörvények nem szabályozzák (és korábban semszabályozták) azt a kérdést, hogy a kedvezményes utazásra jogosító (MÁV-,Volán-) igazolványok milyen jellegű utazásokhoz használhatók fel.Tudomásunk szerint egyébként az 50%-os menetjegyről iskiállítja a MÁV a számlát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Áfakulcsváltozás hatása a napilapok, újságok, folyóiratok előfizetése esetén

Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megítéléséhez azadókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló 2005. éviCXIX. törvénynek az Áfa-tv. módosításának hatálybaléptetésére vonatkozó 182.§-ának (11) bekezdéséből kell kiindulni. A kérdés eldöntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Reprezentáció

Kérdés: Mennyiben érinti a költségvetési intézményeket a reprezentációra vonatkozó ez évi módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...reprezentációnak ameghatározott része mentesül az adókötelezettség alól. A mentesített összegtekintetében a költségvetési intézményekre is az általános szabály vonatkozik,így ezen intézményeket is érinti a módosítás. A módosító rendelkezés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Gyógyszerár-támogatás áfájának elszámolása

Kérdés: Az OEP-től szerződés alapján kapott, gyógyszerek árához nyújtott, adóalapot képező támogatásoknak van-e áfatartalma, keletkezik-e adófizetési kötelezettség a támogatottnál? Mivel a támogatás nem az OEP megrendelésének ellenértéke, nem történik az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítés, szolgáltatásnyújtás.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő mértékben. Ezt az adórészt sem a gyógyszert megvásárló"beteg" felé, sem az OEP felé nem háríthatja át az adóalany, csak aköltségvetés felé kell rendezni. A "beteg" felé csak az általa fizetendőösszeghez tartozó adóalaprészre eső áfát lehet áthárítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
1
202
203
204
251