Munkaruha-juttatás számlája

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként (bölcsőde) a dolgozók munkaruha-juttatásra jogosultak. A dolgozók egyenként maguk szerzik be a szabályzatban, illetve jogszabályban meghatározott munkaruhát. A számla a munkáltató nevére szól, utólagos elszámolással pénztárból történő kifizetéssel. Készpénzes számla esetén fizethet-e a dolgozó saját bankkártyájával, vagy csak készpénzzel? Mivel az intézmény pénztárából a kifizetés készpénzben történik számla ellenében.
Részlet a válaszából: […] A bankkártyával történő fizetés készpénzt helyettesítő fizetőeszköznek minősül, amelyről az eladó jogszerűen állít ki készpénzfizetési számlát. A készpénzfizetési számla akkor állítható ki, ha az ellenérték kiegyenlítése a teljesítéssel, jelen esetben a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján kétévente maximum egyszer 30.000 forintot térít a védőszemüveg, képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla alapján, valamint a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos által felírt beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. Amennyiben belső szabályzatunk nem írja elő, a juttatás kifizetéséhez a számlán és a be-utalón kívül köteles-e a munkavállaló a szemészeti szakvizsgálat eredményét igazoló dokumentumot is leadni, vagy enélkül is kifizethető az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a alapján a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg esetében is biztosítja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Személyi juttatások

Kérdés: Időközi mérlegjelentés kapcsán az alábbi hibajelzést kaptuk a MÁK-tól: A mérlegjelentés 1/A űrlap 190. „Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra” sornak nem lehet záró egyenlege, ezért azt javítani vagy indokolni szükséges. Segítségüket kérnénk, melyik jogszabályra vagy rendeletre alapozhatja a kincstár ezen állítását? Esetünkben az érintett 4211. főkönyvi számlának van egyenlege, mert annak tartalmában vannak olyan tárgyidőszakot érintő előírt kötelezettségek, melyek pénzügyi teljesítése a tárgyidőszakot követően történt meg.
Részlet a válaszából: […] ...venni, illetve annak kifizetésekor a teljesítést elszámolni. Így abban az esetben fordulhat elő, hogy maradt egyenlege hónap végén a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra főkönyvi számlának, ha nem fizetnek ki valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Évfordulós helytörténeti kiadvány elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzatnál, mert önkormányzat esetében az Áht. 7. §-a szerinti alap-, illetve vállalkozási tevékenység megosztása a költségvetési intézményekre vonatkozik, az önkormányzatra nem.2. Az egyösszegű jogdíj esetében, ha a szerzői jogdíjjal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Gépjármű-bérbeadás

Kérdés: Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? A bérbevevő egy másik államháztartáson belüli szervezet lenne.
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonosa.Figyelemmel kell lenni az Áht. 7. §-ára, amely szerint a költségvetési intézmény gazdasági tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, amennyiben az nem az alapfeladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Személyi kedvezmény visszamenőleges érvényesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója személyi kedvezményt kíván érvényesíteni visszamenőleg. Rendelkezik a kedvezmény igénybevételéhez szükséges szakorvosi igazolással. Mivel a kedvezményt korábban nem érvényesítette, szeretné azt az elévülési időn belül, 5 évre visszamenőleg érvényesíteni az szja-bevallásai önellenőrzésével. Ha a leleteken az áll, hogy a betegség a magánszemély gyerekkora óta áll fenn, de az igazolást csak 2026 januárjában kapta, akkor visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29/E. § (1)–(2) bekezdése szerint, súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Örökölt társasházi lakás értékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója és testvére egy társasházi lakást örökölt az édesanyjuktól. A társasházi panellakás szigetelése még annak értékesítése előtt megtörténik. Kérdésként merült fel, hogy ezen értéknövelő beruházási kiadást figyelembe veheti-e a magánszemély költségként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor? A szigetelés kivitelezője a számlát a társasház részére állítja ki.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 62. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ingatlan értékesítése esetén az átruházásból származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Közvetített szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás beszerzőjére áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adót.Fentiek alapján tehát az alanyi adómentes költségvetési szervnek is a K335. rovaton az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nélküli összeget kell kimutatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Korábbi években befolyt bérletidíj-bevétel visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk költségelvű bérlakását 2022. 10. 01-től 2027. 09. 30-ig bérbe adta. A bérlő részére az egyösszegű bérleti díj befizetéséről kiállításra került a számla 2022. évben. A bérlő azonban jelezte, hogy a szerződés lejárata előtt, 2026. február 28-án vissza kívánja adni a bérleményt. A lakás visszavétele megtörtént. A kifizetett bérleti díjból adódó különbözetet kiszámoltuk. Ebben az esetben a számlát a befizetett összeg és a tényleges bérlés összegének különbözetéről kell kiállítani? A visszafizetett összeget a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kellene szerepeltetni, ott azonban olyan számlát nem tudunk könyvelni, ami bevétel mínusz összegről szól. Mi lenne a helyes könyvelése ennek a kiadási tételnek?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 40. §-ának (5) bekezdése alapján a költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a finanszírozási bevételek és kiadások, valamint a visszatérítendő támogatások, kölcsönök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Gazdasági vezető végzettsége

Kérdés: A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy a Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
1
2
3
266