2504 cikk rendezése:
2291. cikk / 2504 Kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi nyilvántartása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 16. szám 417-es kérdésére adott válaszhoz kapcsoltan a költségvetési szerv megállapíthat-e egy alsó értékhatárt, ahol sem mennyiségben, sem értékben nem tartja nyilván az eszközöket, természetesen az azonnali felhasználás tényét igazoltatja az átvevővel?
2292. cikk / 2504 Antennarendszer szerelési költségeinek elszámolása
Kérdés: Minisztériumi felügyelet alá tartozó, központi költségvetési intézményünk a UPC-nél megrendelte a földi csatornák antennáját szereléssel együtt, valamint a UPC Direct műholdas antennát szereléssel együtt, továbbá a családi csomag éves előfizetését. A számlázott tételek a következők:1. kaució,2. kártyaindítási (csatlakozási) díj (SZJ 74.84),3. előfizetési díj (SZJ 74.84),4. antennarendszer telepítése (SZJ 4531), mely tartalmazza a kültéri rész anyagszükségletét (parabola és földi antenna, szerelvények stb.), a hálózatkiépítés anyagszükségletét és a szerelési költséget.A fenti kiadásokat és a kauciót milyen főkönyvi számlaszámokon kell elszámolni?
2293. cikk / 2504 Személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, tudomásunk szerint az Szja-tv. értelmében hivatalos célú használatra saját vagy házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi vehető igénybe. Kiterjeszthető-e a közvetlen rokoni ágon, szülő/gyermek vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsira is a hivatalos célú használat? Valamint olyan esetben, amikor a kutató alkalmazásunkban áll, de érdekelt kft.-ben, bt.-ben, az autó a vállalkozás tulajdonában van, de a személygépkocsit magáncélra is használhatja?
2294. cikk / 2504 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés kifizetése és elszámolása
Kérdés: Iskolánk a vidékről bejáró, közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóinak útiköltség-hozzájárulást fizet. (MÁV – 86%; Volán, HÉV – 80% mértékben; sajátgépkocsi-használat – 3 Ft/km – útnyilvántartás alapján.) A kifizetés az intézmény nevére szóló számla alapján történik, akár havibérletről, akár eseti utazási jegyről van szó. Előfordul, hogy ez a gazdaságosabb megoldás. A bérletszelvényeket a számlák mellékleteiként a kifizetéskor – amely utólag történik – mint bizonylatot, lefűzzük. Helyesen járunk el? (Megzavart a Költségvetési Levelek 15. szám 392. kérdésére adott válaszuk.)
2295. cikk / 2504 Jubileumi jutalom részmunkaidő esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény rokkantnyugdíjas dolgozót alkalmaz portás munkakörben, napi 7 órában 2002. januártól. Jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel intézményünknél alkalmazása előtt már 29 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett?
2296. cikk / 2504 Adómentes munkaruha – étkezési támogatás
Kérdés: 1. Intézményi dolgozók (pedagógus, takarító, karbantartó, gazdasági vezető stb.) hogyan részesülhetnének adómentesen munkaruha-juttatásban?2. Három- és többgyermekes szülők gyermekének étkezési normatív támogatása (50 %) áfaköteles-e, számlát kell-e kiállítani az intézménynek vagy támogatásként kell lekönyvelni?Az 1001 Ft/fő gyermekenként járó étkezési támogatás áfaköteles-e?
2297. cikk / 2504 Terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettsége
Kérdés: Központi költségvetési intézmény milyen módon tehet eleget a terven felüli értékcsökkenés elszámolási kötelezettségének, ha rendkívüli esemény nem indokolja?
2298. cikk / 2504 A követelések behajthatatlanná minősítése
Kérdés: Milyen körre kell értelmezni az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja szerinti behajthatatlan követeléssé minősítés feltételeit:- csak a kis összegű követelések tekintetében (amelyeket nem lehet érvényesíteni...),- vagy valamennyi követelés tekintetében, amelyekre igaz az Szt-vhr. 5. §-ának 3/c pontja?A fent hivatkozott bekezdés kis összegű követelések behajthatatlanná minősítésére nézve sorol fel lehetőségeket, és nem az összes követelésre nézve. A Költségvetési Levelek 14. számában megjelent 355. válaszban írtakat én úgy értelmezem, hogy a vonatkozó jogszabályi bekezdésre hivatkozva minden követelésre (nem csak a kis összegűre) vonatkozóan mond lehetőséget, melynek alapján behajthatatlanná lehet minősíteni egy követelést.Jól értelmezem-e az említett bekezdést, mely "...a kis összegű követelések tekintetében..." mond szabályt a behajthatatlanná minősítéssel kapcsolatban?
2299. cikk / 2504 Hitel-kölcsön számviteli megközelítésben
Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?
2300. cikk / 2504 Felértékelt ingatlanok nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési szerv a 2002. évi kormányrendelet, valamint kormányhatározat értelmében felértékelte ingatlanjait. Hogyan kell könyvelni a különbözetet? Kötelező-e a felértékelésen történő nyilvántartás és a mérlegben történő kimutatás, szükséges-e az évenkénti értékelés és a különbözetek elszámolása?