Szolgálati lakás fenntartása

Kérdés: Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Igen, vonatkozik, az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja, a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. E rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Eltartási szerződés adózása

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadózásban abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, például az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - a Szja-tv. alapelveinek figyelembevételével -, csak törvény állapíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Ingyenesen nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv. Reprográfiai szolgáltatások kapcsán merült fel a kérdés. Milyen esetekben nyújthatnánk ingyenes szolgáltatást áfafizetési kötelezettség nélkül, illetve milyen esetekben áll fenn áfafizetési kötelezettség? Utóbbi esetben számla kiállítása szükséges?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy az említett ingyenességet úgy értelmezzük, hogy ahhoz valóban nem kapcsolódik semminemű díjigény. A reprográfiai szolgáltatás nyújtásának speciális körülményei nem ismertek (a termék átadására sor kerül-e pl.), ezért válaszunk csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely--szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A turizmusfejlesztési hozzájárulás tárgya az Áfa-tv. 3. számú melléklet II. részének 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása. Ez a törvényhely határozza meg, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke jelenleg 5%. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Éven túli kötelezettségvállalás

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vállalhat-e éven túli kötelezettséget (telefonvásárlás részletre 2 éves futamidőre), ha támogatásokból fedezi a működését, és saját bevétele nincs? Támogatásait költségvetési évre lebontva kapja. Amennyiben lehet a készüléket részletre vásárolni, hogyan szerepeltetjük a könyveinkben, mikor kerül bevételezésre az eszköz? A készülék teljes értékét az idei évi szabad előirányzat nem fedezi.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 46. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű, vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Közüzemi számlák továbbszámlázása

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekétkeztetési feladat ellátása

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt - akár több adagot is -, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Erdőfenntartással kapcsolatos feladatok

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában erdő-terület is található. Eddig az erdőfenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság végezte. Ez magában foglalta a telepítéssel, valamint a kivágott fa értékesítésével kapcsolatos feladatokat is. A jövő évtől ez az alapfeladat átkerül az önkormányzat egyik költségvetési szervéhez. A feladatot átvevő költségvetési szerv esetében a fa értékesítése már vállalkozási tevékenységnek minősül-e, illetve lehetőség van-e arra, hogy az értékesítést az önkormányzat végezze, míg a költségvetési szerv esetében csak a fenntartással járó feladatok kiadásai jelennek meg?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. szerint az önkormányzatok önként vállalt és kötelező feladataikat elláttathatják általuk alapított intézménnyel. Az intézmény feladatkörét alapító okiratban kell meghatározni.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
1
2
3
135