Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

43 találat a megadott költségvetési szerv tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszból: […]önkormányzatok, illetve azok társulásai mint gazdasági értelemben vett önálló szervezetek alkotmányos alapjait az Alaptörvény rögzíti, így azok nem minősülnek az Áht. alapján költségvetési szerveknek.A Katv. kérdésben hivatkozott 8. § (6c) bekezdésének d) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a 40%-os mértékű adó megfizetése alól mentesülő kifizetőnek az Áht. alapján költségvetési szervnek minősülő szerv tekinthető, a Katv.-ben foglalt rendelkezés, valamint az Áht. szabályai között nincs ellentmondás.A Katv. hivatkozott rendelkezései a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5411

2. találat: Hétvégi hazautazás költségtérítése II.

Kérdés: A költségvetési szerv szabályosan jár-e el akkor, ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben leírt hétvégi hazautazáshoz igénybe vett gépjárműhasználat esetén előírja azt, hogy a gépjárműnek a hazautazó magánszemély vagy annak házastársa tulajdonában kell lennie?
Részlet a válaszból: […]kiadására a kormányt a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatalmazta fel. Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A (2) bekezdés szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.A munkavállalók költségtérítésének kormányrendeletben szabályozott formája az otthonától, életvitelszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5289

3. találat: Promóciós tárgyak értékesítése

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?
Részlet a válaszból: […]meghatározottak szerint és mértékben végezhetnek vállalkozási tevékenységet, és olyan mértékben, hogy az alapfeladataik ellátását ne veszélyeztesse. Tehát elsősorban az alapító okiratot kell megvizsgálni, hogy egyáltalán végezhetnek-e vállalkozási tevékenységet, illetve azt, hogy az adott feladat mennyiben szolgálja intézményük alapító okiratban foglalt feladatai megvalósulásának elősegítését.A kiadványok, tájékoztató füzetek, az intézményt vagy annak tevékenységét népszerűsítő, megismertető reklám és promóciós anyagok terjesztése nem vállalkozási tevékenység, azért, mert jellemzően ezeket nem értékesíteni, hanem osztogatni szokták. Valóban jelent meg olyan állásfoglalás konkrétan múzeummal kapcsolatban, hogy ha a múzeumban őrzött tárgyakról készült kiadványt, vagy a múzeumban kiállított tárgyakról készült ajándéktárgyakat, vagy a tárlat témaköréhez kapcsolódó más tárgyakat értékesítenek, akkor - mivel kapcsolódik az alapfeladathoz - nem vállalkozási tevékenység. De ennél sokkal szigorúbb állásfoglalások is jelentek meg, amelyek már önmagában az ellenértékért történő bevételszerző tevékenységet vállalkozási tevékenységnek tekintik, függetlenül attól, hogy van-e nyereségtartalma.Az Önök esetében is azt szükséges vizsgálni, hogy az értékesítendő tárgyak mennyiben kapcsolhatók az alapfeladatokhoz. Várható-e az emblémázott pólók, könyvjelzők, táska értékesítése miatt nagyobb látogatottság, az intézmény ismertségének növelése vagy az olvasás népszerűsítése.Könyvtár esetében pl. a régi, feleslegessé vált könyvek értékesítése, hogy legyen hely az új könyveknek, az alapfeladat megvalósulását szolgálja.A kérdésben közölt információk alapján véleményünk szerint a tervezett értékesítés vállalkozási tevékenységnek fog minősülni, különös tekintettel arra, hogy direkt értékesítési célra vásárolt termékeket kívánnak értékesíteni, nem pedig meglévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5288

4. találat: Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszból: […]szervezet vezetője által kiállított meghatalmazás, helyettesítési jogosultság igazolása SZMSZ-szel).Az Áht. 49. §-a értelmében a fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi. Ilyen esetben a számla tulajdonosa és a számla felett rendelkezni jogosult (lebonyolító szerv) eltérhet egymástól. Végelszámolás alatt az igazolt végelszámoló, valamint felszámolási eljárás alatt a felszámoló rendelkezhet a számla felett.Arra vonatkozóan, hogy - a fentieknek megfelelően - a számla felett a jogszabályok alapján rendelkezni jogosult bejelentő mely további személyeket jelenthet be a Kincstárnál mint számla felett rendelkezni jogosultakat, nincs tételes szabály, azonban irányadóak az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó, Áht.-ban és Ávr.-ben rögzített rendelkezések.A számla feletti rendelkezési jogosultságon a forint- és devizaszámláról való fizetési (átutalási és készpénzfelvételi) jogot, illetve a számla megszüntetésének, valamint a devizaszámlán lévő összeg lekötésének és feloldásának jogát kell érteni. Ebből következően véleményünk szerint mértékadók a kötelezettségvállalásra és utalványozásra vonatkozó államháztartási rendelkezések.Az Áht. szerint a bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - utalványozás alapján lehet. Az utalványozásra jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit a kormány rendeletben (Ávr.) határozza meg.Az Ávr. alapján jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára az Ávr. 52. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, azaz a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat.Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -a) a költségvetési szerv,b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4945

5. találat: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
Részlet a válaszból: […]feladatok ellátása.A feladatellátás részletes szabályait (módját), a munka-megosztást együttműködési vagy munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni. Fontos, hogy az együttműködés nem csorbíthatja a gazdasági szervezet gazdálkodási önállóságát és önálló jogi személyiségéből fakadó felelősségét.A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv önállóan gazdálkodik, előirányzatai felett rendelkezik. Ebből következően a döntési lehetőségeket, amelyeket a jogszabály lehetővé tesz, nem lehet elvenni az önállóan gazdálkodó költségvetési szervtől.A számviteli politikában az államháztartás szervezeteinek meg kell határoznia az alkalmazott számviteli információs rendszer szabályait, működtetésének rendjét, amely alapján össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. A számviteli politika egyik fontos célja, hogy hozzájáruljon és megalapozza az államháztartás szervezete vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, hogy megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekben a jogszabályok teret engednek a szervezeti sajátosságok érvényesítéséhez. Többek között dönteni kell a jelentős összeg meghatározásáról, alkalmaz-e csoportos értékelést az intézmény, a szakfeladatok rendje, a 6-7-es számla-osztály alkalmazása is eltérő lehet az intézmények esetében. Lehet, hogy az egyik intézménynek van saját termelésű készlete, másoknak nincs, ez az értékelési szabályzatot és a számlarendet, számlatükröt is érinti. Eltérőek a leltári körzetek, a leltárfelelősök. Különböző lehet a bizonylati rend és az alkalmazott bizonylatok köre. Az értékcsökkenési leírás szempontjából választási lehetősége volt az államháztartási szerveknek, hogy folytatják-e a 2014. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást. A bekerülési érték meghatározása kérdésében is dönteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4534
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.
Részlet a válaszból: […]meghatározott feltételek szerint történik. A 17. § (3) bekezdésének h) pontja szerint a (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni az Áfa-tv. alkalmazásában a költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását.Az Áht. 11. §-a akként rendelkezik, hogy az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. Az Áht. 11. §-ának (2)-(3) bekezdései kimondják, hogy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít. A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jog­utódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv. A szóban forgó esetben, tekintettel a Magyar Államkincstár kérdésben említett tájékoztatására is, a múzeum jogutód nélküli megszüntetésére, és nem az Áht. 11. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4017
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Költségvetési szervek gazdasági szervezetére, a gazdasági feladatok ellátásának szervezeti feltételeire vonatkozó 2015. évi változások

Kérdés: A 2015. évi jogszabályi módosítások alapján rendelkezhet-e a költségvetési szerv gazdasági szervezettel, ha munkavállalói létszáma nem éri el a 100 főt? Mikortól kell alkalmazni ezt a szabályt, és hogyan kell számítani a 100 főt, mikori dátummal kell nézni?
Részlet a válaszból: […]költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.A (4b) bekezdés szerint az irányító szerv döntése alapján e szabályt a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.Tekintettel arra, hogy a törvény éves átlagos statisztikai létszámról beszél, vélhetően a jogalkotó célja az volt, hogy e kérdést a 2014. évi átlagos statisztikai állományi létszám figyelembevételével döntsék el (a létszámot a KSH útmutatója figyelembevételével kell megállapítani).Az Ávr. 9. §-ának (5) bekezdése is megerősíti, hogy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv gazdasági feladatait az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3877
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi besorolása

Kérdés: Lehet-e önállóan gazdálkodó az a többcélú intézmény (óvoda, közösségi ház, konyha és könyvtár), amely nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel az Ávr. 10. §-ában foglaltakra figyelemmel?
Részlet a válaszból: […]vállalkozással vagy vállalkozóval elláttatni. A gazdálkodási feladatok ellátása a főkönyvi könyvelést, a beszámolókészítést, adóbevallások elkészítését stb. jelenti, nem pedig az előirányzatok feletti rendelkezési jogosítványokat.Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 10. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lehet.Az Ávr. 9. §-ának (4) bekezdése alapján gazdasági szervezettela) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik,b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet.Az idézett jogszabályi hely szerint tehát az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv is működhet saját gazdasági szervezet nélkül, de ebben az esetben az alapítónak ki kell jelölni egy másik gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési intézményt a gazdasági feladatok ellátására.A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lehet. A besorolásnak a feladatellátás megszervezése szempontjából van jelentősége. Ennek megfelelően az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti különbségtételt alapvetően a végrehajtási rendeletek tartalmazzák. A kormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv (elsősorban az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de azok közül sem mind) gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról a hozzá kijelölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3507
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Kedvezményes étkezés számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a polgármesteri hivatal gazdasági szervezeténél az önállóan működő költségvetési szerv ingyenes és kedvezményes normatív étkeztetésének számviteli elszámolása? Milyen esetben kell az 583. Önkormányzatok által folyósított főkönyvi számot alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]913. főkönyvi számon kerül elszámolásra, a másik 50%-a, a normatív része pedig a hónap végén összesített tanulói létszám és adagszám alapján önkormányzati finanszírozásként jelenik meg az önállóan működő költségvetési szerv költségvetésében. A térítésidíj-bevételből és -finanszírozásból kerül kifizetésre az önállóan működő költségvetési szerv által a tanulóknak biztosított étkeztetés, amelynek mértékét a költségvetés elfogadását megelőzően jóváhagyott tanulói étkezési térítési díjról és étkezési normáról szóló rendeletben szükséges megállapítani.Az ingyenesen étkezők teljes összege finanszírozásként kerül az önállóan működő költségvetési szervhez.Ha külső szolgáltatótól vásárolják, akkor vásárolt élelmezés kiadásai főkönyvi számlán, ha saját iskolai konyhán történik az előállítás, akkor a megfelelő ki­­adási helyen: készlet, bér stb. kiadási főkönyvi számlán kerül elszámolásra.Az 583. Önkormányzatok által folyósított ellátások főkönyvi számot csak az önkormányzatok alkalmazhatják, rászorultsági alapon nyújtott étkeztetés esetében, ha a szociális igazgatásról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3271

10. találat: Önállóan működő költségvetési szerv

Kérdés: Ha egy pedagógiai szakszolgálat önállóan működő intézmény, de gazdaságilag nem önálló, szükséges-e gazdasági vezető alkalmazása az intézményben? A szakszolgálat gazdálkodással kapcsolatos feladatait a fenntartó látja el.
Részlet a válaszból: […]személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek elő­irányzataival minden esetben önállóan rendelkezik. Az egyéb előirányzatok tekintetében a munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint és ettől függően jogosult a döntésre. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv által ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel. Az önállóan működő költségvetési szervnek feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon kell gondoskodnia, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. Gazdasági szervezettel az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezhet az Ávr. szabályai szerint. Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy vagy több, az irányítása alá tartozó, vagy más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv gazdasági, számviteli feladatait ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. A gazdasági szervezet látja el: a) a költségvetési szerv előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat, b) a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat, és c) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv a) és - ha nem szolgáltatásvásárlással történik annak ellátása - b) pont szerinti feladatait. A pedagógiai szakszolgálat nem rendelkezhet gazdasági szervezettel, ezért gazdasági vezető alkalmazására nem kerülhet sor. Az irányító szerv által jóváhagyott költségvetésben gazdasági vezetői munkakörre engedélyezett státusznak nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3220
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést