Leselejtezett tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Saját főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv, szociális otthon vagyunk. A főzőkonyhán használt ipari sütő leselejtezésre került, azonban alkatrészként még hasznosítható, és ezért megvásárolnák tőlünk. Milyen szabályok szerint tudjuk ezt a tárgyi eszközt így értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Nvtv. 11. §-ának (3) bekezdése a nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges, a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.Amennyiben az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmaz erre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 142/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. A (3) bekezdés szerint a kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Művelődési központ átépítése

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
Részlet a válaszából: […] Mindkét félnek számláznia kell a saját szolgáltatását, és a könyveiben is könyvelni kell a megfelelő jogcímre. A piaci szereplő részéről számlát kell kiállítani az önkormányzati szerv részére az építési-szerelési munka értékéről, amelyet az intézmény aktiválhat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók részére a munkavégzés feltételeként adott bérlet az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerinti nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Részlet a válaszából: […] Az Áht. 6/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Háromgyermekes anyák szja-mentessége

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. A háromgyermekes anyákra vonatkozó személyijövedelemadó-mentesség vonatkozik-e rá, ha a gyermekek már felnőttek, és életvitelszerűen nem élnek együtt?
Részlet a válaszából: […] A 2025. évi XV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az Szja-tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a három gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlanátruházásából származó személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét az Szja-tv. 59–64. §-ai alapján kell meghatározni úgy, hogy az ingatlan átruházásából származó jövedelem kiszámításához a bevételből le kell vonni az átruházó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés:

Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval, aki szakmunkástanulók oktatását is végzi. Havonta érvényesít szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor úgynevezett sikerdíjat is érvényesít a szociális hozzájárulási adóból. A vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik. A tanulók után visszaigényelt összeget vállalkozói bevételnek kell tekinteni?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 17/A. §-a rendelkezik a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményéről, mely szerint a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye az adófizetésre kötelezettet terhelő adófizetési kötelezettséget csökkenti, az ott meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Ingatlanértékesítés utáni adókötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 2018. március 4-én ingatlant vásárolt. Az építtető elállást jelentett be 2018 októberében, és annak ellenére, hogy a vételár megfizetésre került, az építtető nem adta ki a tulajdon bejegyzéséhez szükséges határozatot. Ezt követően peres eljárásra került sor, melyben az elsőfokú ítélet 2022-ben emelkedett jogerőre. Eszerint a bíróság az ítéletével pótolta a magánszemély tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges tulajdonjog-bejegyzési engedélyt. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megegyezik az adásvételi szerződés aláírásának dátumával, vagyis 2018. március negyedik napjával. Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Öröklés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
…
156