Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a alapján, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Ez a közvetített szolgáltatás, vagyis az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Készletmozgás könyvelése raktárral nem rendelkező szerv esetén

Kérdés: Raktárral nem rendelkező költségvetési szervnél a beszerzett, működéshez szükséges anyagok (irodaszer, tisztítószer, informatikai és egyéb anyagok) azonnal kiosztásra, illetve felhasználásra kerülnek. Fenti eljárásrend a gazdasági szervezet ügyrendjében, az értékelési szabályzatban és az anyag- és eszközgazdálkodási szabályzatban is rögzítésre került. A beszerzést tartalmazó számlán „felhasználásra kiadva” bélyegző használatával tüntetjük fel az azonnali felhasználás tényét. Hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint év végén az utolsó anyagbeszerzések számláin szereplő tételeket – belső használatú leltárív alapján (tételes bevételi bizonylatok használata nélkül) – december 31-ével rögzítjük a könyveinkben a 2. számlaosztály megfelelő számláin, amit a következő év végén visszavezetünk, és az új készletleltár alapján ismét felrögzítjük az aktuális összegben. Év közben készletmozgást nem könyvelünk. Helyes a kialakult eljárásrend? A 2. számlaosztály használata hogyan szabályos raktárral nem rendelkező intézmény esetén? Szükséges egyáltalán a 2. számlaosztály használata? Milyen jogszabály írja elő?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 12. § (4) bekezdés: A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Cégtelefon utáni adózás

Kérdés: Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 202. §-ának (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés a) pontjában említett felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő:a) a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;b) a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásárlási okiratot kétséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Díjbekérő/előlegszámla/végszámla kiállítása

Kérdés: Költségvetési szervünk informatikai terméket vásárolt, amelyre az értékesítő díjbekérőt állított ki. A díjbekérő alapján az ellenérték átutalásra került. Az átutalást követően kaptunk egy díjbekérő alapján kiállított számlát. A számla sora a megvásárolt terméket tartalmazza értékkel, de nem kerül feltüntetésre a már kifizetett díjbekérő összege negatív előjellel. Hogyan kell pontosan eljárni a díjbekérő/előlegszámla/végszámla kiállítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint: „termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Cafeteriajuttatás

Kérdés: Főállású polgármester cafeteriajuttatásának összege megegyezik az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők részére megállapított kerettel, vagy részére a képviselő-testületnek kell megállapítani a keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] A polgármester a tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban láthatja el [Mötv. 64. § (1) bekezdés]; a főállású polgármester sajátos foglalkoztatási jogviszonyba (de nem közszolgálati jogviszonyba) kerül a képviselő-testülettel [Kttv. 225/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Gépkocsijavítási költségek elszámolása

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. melléklete szerint a K334. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások rovaton kell elszámolni – az informatikai eszközök kivételével – a tárgyi eszközök, készletek idegen kivitelezővel végeztetett karbantartásáért és kisjavításáért fizetett vételárat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

El nem ismert követelés kivezetése

Kérdés: Központi költségvetési szerv részéről 2021. 09. 14-én kiállításra került összesen 50 800 Ft értékben két számla, melyeket a partnerek visszaküldtek azzal az indoklással, hogy kárenyhítés körében végzett tevékenységgel összefüggésben felmerült költség került feléjük kiszámlázásra, ezért azt nem ismerik el. Nem történt meg a számlák 2021. évben történő sztornózása, illetve – az azóta eltelt időszaki beszámolók készítésekor – azok kivezetése sem, vagyis követelésként jelenleg is szerepelnek a könyvekben. 2025. évben hogyan lehet a számlákat szabályosan kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 6. pontja alapján követelés az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Önkormányzati szálláshely díjából adott kedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk szálláshellyel rendelkezik. Az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél dolgozóknak az önkormányzat kedvezményt szeretne biztosítani a szálláshely díjából. Az így biztosított kedvezmény milyen jellegű juttatásnak minősül? Emiatt keletkezik-e adófizetési kötelezettsége:
– az önkormányzatnak?
– a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély bevételének meghatározása során az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.A szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Megszűnt nemzetiségi önkormányzat pénzkészlete

Kérdés: Egy 2023. december 27-én megszűnt nemzetiségi önkormányzat korrigált záró pénzkészlete eltér a 2024. október 1-jén megalakult új nemzetiségi önkormányzatnak átadandó pénzkészlet összegétől. Az eltérés oka az, hogy a két időpont között történt a bank részéről kamatjóváírás, illetve pénzforgalmi jutalék levonása a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámláján, továbbá jóváírásra került a bankszámlán a központi működési támogatás első részlete is. Ideiglenes vagyonkezelésbe vételre a jogszabályi előírások ellenére nem került sor, melyre az országos nemzetiségi önkormányzat lett volna jogosult. Az új nemzetiségi önkormányzat kérte a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlájának megszüntetését, és a számlaegyenleg átvezetését az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzat bankszámlájára. A 38/2013. NGM rendelet szerint a korrigált záró pénzkészletet B16-os rovaton kell szerepeltetnie az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatnak. Mivel a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlája a megszűnést követően nem került semelyik szervezet által könyvelésre, tekintettel arra, hogy a szervezet jogutód nélkül szűnt meg, és ideiglenes vagyonkezelésre nem került sor, a megszűnés fordulónapján rendelkezésre álló záró pénzkészletet és az azután történt mozgásokat, vagy a megszűnt bankszámláról átvezetett számlaegyenleg összegét (mely tartalmazza a megszűnés napja óta a bankszámlán történt mozgásokat is) kell az újonnan megalakult nemzetiségi önkormányzatnak lekönyvelni? A B16-os rovatra melyik összeg kerül? Kérjük a könyvelési tételek ismertetését is.
Részlet a válaszából: […] Az Njt. 138–139. §-ai szerint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutódja a soron következő általános vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat, illetve, ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
153