Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Szjt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen a nyilvánosan tartott beszéd is.Az Szjt. 9. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Ingatlan megszerzésének időpontja

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanértékesítésből és vagyoni jog átruházásából származó jövedelmet a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni az Szja-tv. 59–64. §-ai alapján.Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Karbantartási munkálatok elszámolása

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?
Részlet a válaszából: […] A műszaki ellátó költségvetési szerv abban az esetben, amikor az intézménynél megtervezett, az intézmény könyveiben nyilvántartott készleten lévő anyagok felhasználásával végez karbantartási szolgáltatást, akkor szolgáltatási díjat számláz az ellátott intézménynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Magánszemély adóügyi illetősége

Kérdés: Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?
Részlet a válaszából: […] A külföldre távozás vagy a külföldi tartózkodás tényét az állami adóhatóságnak nem kell bejelenteni. Ugyanakkor az Art. 148. §-ának (1) bekezdése szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-ának (16) bekezdése értelmében a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Termőföld-értékesítés adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59. §-a alapján az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.Továbbá az Szja-tv. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság feltételeit a 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-a határozza meg. A 15/A. § (1) és (2) bekezdései szerint ez minden, a kormányrendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottat megillet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Padlóburkolat cseréje

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A padlóburkolat cseréje felújításnak minősül-e (például: halszálkás parkettáról laminált padlóra, vagy PVC-ről más anyagú burkolatra)?
Részlet a válaszából: […] A felújítás és a karbantartás fogalmát az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8., illetve 9. pontja határozza meg. A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Költségvetési szerv bérbeadási tevékenysége

Kérdés: Helyi önkormányzat által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetében amennyiben vagyonkezelésbe vett, nem lakóingatlannak minősülő ingatlant rendszeres jelleggel szeretnénk bérbe adni, kötelező-e a törzskönyvi kivonatba felvenni a ténylegesen végzett tevékenységek közé az ehhez kapcsolódó TEÁOR-kódot?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 167/A. § (2) bekezdése 6. pontjának előírása szerint, ha a törzskönyvi jogi személy rendelkezik az alábbi adattal, illetve rá vonatkozóan fennáll az alábbi feltétel, a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzs-könyvi jogi személy által ténylegesen végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként három és minden további eltartott esetén 330.000 forint [Szja-tv. 29/A. § (2) bekezdés c) pont].A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
1
2
3
158