1462 cikk rendezése:
1. cikk / 1462 Önkormányzati társulás megszüntetése
Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
2. cikk / 1462 Megszűnt intézmény foglalkoztatottjainak helyzete
Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?
3. cikk / 1462 Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében
Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
4. cikk / 1462 A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása
Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?
5. cikk / 1462 Bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjárművek értékesítése
Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?
6. cikk / 1462 Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények
Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
7. cikk / 1462 Karbantartó alkalmazása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?
8. cikk / 1462 Államháztartáson kívüli forrásátadás
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
9. cikk / 1462 Külföldi sportrendezvényre juttatott belépőjegy
Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?
10. cikk / 1462 Kézi nyugtatömb alkalmazása
Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.
