Energiaadó főkönyvi elszámolása

Kérdés: 2004-ben az energiaszolgáltatási számlák a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül energiaadót is tartalmaznak. A szolgáltató által ezen a jogcímen áthárított adónem is a megfelelő szolgáltatás díját növeli, és összegét is ugyanazon a főkönyvi számlán kell-e szerepeltetni, vagy ettől külön az Adók, díjak, egyéb befizetések sorra könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Az energiaszolgáltatási számlákban a tényleges fogyasztáson és az alapdíjon kívül felszámított adót a költségvetési szerveknek – eltérő rendelkezés hiányában – az adott szolgáltatási főkönyvi számlán kell kimutatni.55224. Gázenergia-szolgáltatási díjai55225....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Mankópénz

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban, adminisztrátor-pénztárosi munkakörben (ügyviteli dolgozó) van-e, létezik-e még az ún. "mankópénz"? Ha igen, hogyan kell kérni azt a munkáltatótól, mert átlagosan havi 500 000 Ft mozog a pénztárban?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 75. § (1) bekezdése alapján a miniszter a szakmai sajátosságokra tekintettel további – e törvényben nem szabályozott – illetménypótlékot állapíthat meg. Továbbá kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb pótlékot is megállapíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Cégautóadó

Kérdés: Költségvetési szerv választhatja-e a cégautóadó-fizetést a menetlevél vezetése helyett?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából nem szükséges menetlevelet vezetni akkor, ha az adott jármű után megfizeti a költségvetési szerv a cégautóadót. Ha a menetlevél vezetésétől eltekintenek, akkor üzemanyag-megtakarítás nem fizethető ki adómentesen. A 2004. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Részben ingyenesen étkeztető konyha adólevonási joga

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, és saját konyhát üzemeltetünk. Tevékenységi körünkbe adóköteles és adómentes tevékenység egyaránt tartozik, amelyet intézményfinanszírozásból látunk el. Adóköteles tevékenységünk az étkeztetés, amelyhez a költségek tételesen elkülöníthetők ugyan, de mivel az alkalmazottaink ingyenesen étkeznek, így csak arányosítva igényelhetünk vissza áfát. Ebben az esetben is meg kell fizetni az ingyenesen igénybe vett szolgáltatás piaci értékének áfáját?
Részlet a válaszából: […] Helyesen látja. Amennyiben a dolgozók (vagy bárki más) ingyen étkeznek a konyhán, akkor a költségvetési szerv és az egyház által üzemeltett konyha esetén az Áfa-tv. 38. § (2) bekezdése szerinti arányosítással élhet csak a tevékenységgel kapcsolatos áfa levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Pedagógusok szakképzésének kiadásai

Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállításához kiadott hivatalos pénzügyminisztériumi tájékoztató szerint a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezenbelül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Önkormányzati beszámoló tartalma

Kérdés: Kérdésként merült fel az egyik önkormányzatunknál, hogy a költségvetés készítésénél az intézményi garnitúrában nem szerepel a 40-es, önkormányzati lakásgazdálkodás bevételei és kiadásai űrlap, a "B" garnitúrában lehet eredeti előirányzatot tervezni. A beszámoló esetében már mindkettőben szerepelhet adat. A kitöltési útmutató szerint, ha a lakóingatlanhoz kapcsolódó feladatok ellátását az önkormányzat költségvetési szervére, vagy teljes hatáskörrel gazdálkodó szervezetre bízta, akkor gondoskodnia kell arról, hogy saját beszámolójában az adatok megjelenjenek. Milyen módon tud gondoskodni az önkormányzat arról, hogy a saját beszámolójában szerepeljen, vagy elég, ha ez kitűnik a pénzügyi körzetes összesítésben?
Részlet a válaszából: […] A többször módosított Szt-vhr. 7. §-ának (6) bekezdése a következők szerint rendelkezik:"A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Végleges pénzeszköz átadása közalapítvány létrehozására

Kérdés: Ha önkormányzat közalapítványt hoz létre, az e célra elkülönített alapítási összeget miért kell véglegesen átadott pénzeszközként kiadásba helyezni, amikor a közalapítvány megszűnésekor meglévő vagyon visszajár az alapítóknak? A véglegesen átadott pénzeszközökről ugyanis nem kell nyilvántartást vezetni. Így következhetett be, hogy az önkormányzat azt sem tudja, hány nonprofit szervezetet alapított. Nem az lenne tehát a legcélszerűbb megoldás, ha az ilyen célra fordított összeg pénzügyi befektetésként szerepelne az önkormányzat könyveiben és mérlegében?
Részlet a válaszából: […] A pénzeszköz rendelkezésre bocsátásának más a célja a pénzügyi befektetéseknél és a más a közösségi célokat megvalósító nonprofit szervezet alapításánál.Pénzügyi befektetés esetében azért bocsátják rendelkezésre a pénzeszközt, hogy azzal hozambevételhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Munkaerő költségelemei

Kérdés: Mit takarnak az alábbi fogalmak: bér, jövedelem, kereset, átlagbér, tartós bér, illetmény, állásbér a számviteli, költségvetési, adózási törvényben, illetve hol fordulnak elő még ezek a fogalmak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő fogalmak jellemzően nem a költségvetési szervek gazdálkodásához, pénzügyi és számviteli elszámolásához kapcsolódnak. A felsorolt fogalmak tartalmát – amelyek elsősorban a vállalkozások sajátos fogalmai – a Statisztikai Közlöny 2003. évfolyamának 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezeteinek az Szt-vhr. 49. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az analitikus nyilvántartások – ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is – formáját, tartalmát, azok vezetésének módját saját hatáskörben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Államháztartási támogatások és az adó levonása

Kérdés: Költségvetési szerv kiegészítő tevékenységként saját előállítású könyv értékesítésével foglalkozik. A költségvetési támogatáson kívül ez az egyetlen bevételi forrása. Van-e lehetősége, és ha van, milyen módszerrel tudja érvényesíteni a beszerzés utáni áfalevonási jogát?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében az áfaalapot nem képező államháztartási támogatások az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esnek egy tekintet alá, azaz minél nagyobb az államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
130
131
132
147