Átszervezés miatti bérfinanszírozás

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet - hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának - a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve - átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát - s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata - élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával - K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!
Részlet a válaszából: […] ...2013. február 1-jével nem alakult volna meg a közös önkormányzati hivatal a két körjegyzőség egybeolvadásával, akkor a bérek és annak járulékai tekintetében a 2013. évi költségvetést 12 hónapra tervezte volna a két körjegyzőség. Mivel a bérek kifizetése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) - mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt - szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben - mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik - január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...fenti eset, tehát amikor a körjegyzőség megszűnik, illetvea körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, átszervezésnek minősül. AKtv. 17. § (11)-(12) bekezdés kifejezetten is rendelkezik erről az esetről akörjegyző jogviszonyának sorsát érintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Költségvetési beszámoló aláírása

Kérdés: Három település önkormányzati hivatala 2004. január 1-jével létrehozta a körjegyzőséget, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a három önkormányzat és két önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait. A munkáltatóm a körjegyzőség, ahol elvégzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az elemi költségvetési beszámoló készítését. A gazdálkodás területén kötelezettségvállalói és ellenjegyzői feladatokat is ellátok. Gazdasági vezetői kinevezéssel nem rendelkezem. Szakirányú képesítéseim: középfokú államháztartási képesített könyvelő, és rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel vállalkozói szakon. 2012 augusztusában a jelenlegi jogszabályok alapján jogosult leszek az öregségi nyugdíjra. A községi önkormányzat irányítása alá tartozó körjegyzőségben ezzel a képesítéssel meddig láthatom el a fenti feladatokat? Érint-e az Ámr. 18. § (3) bekezdés bb) pontja?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdést az önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szervre vonatkozóan szükséges vizsgálni. Az államháztartásszervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairólszóló Korm. rendelet (Áhsz.) 13. § szerint a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzat gazdálkodásának egyik végrehajtó szervea körjegyzőség, amely nem más, mint egy önkormányzati hivatal. A hatályosjogszabályok szerint az önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szerv.Ha körjegyzőség látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.