Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott körjegyzőség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Átszervezés miatti bérfinanszírozás

Kérdés: 2013. február 1. napjával alakult meg a közös önkormányzati hivatalunk két körjegyzőség (B falu és K falu) egybeolvadásával. A közös önkormányzati hivatal költségvetésében az önkormányzatok a finanszírozást 11 hónapra tervezték. A gesztor B falu részére minden önkormányzat a költségvetésnek megfelelően utalta a havi finanszírozást, a megszűnt másik gesztor K falu kivételével. K falu és N falu körjegyzőségének 4 dolgozója is átkerült a közös önkormányzati hivatalhoz. A 4 dolgozó nettó munkabére 513 913 Ft, mely K falu önkormányzatának számlájáról került leutalásra 2013. február 4-én. 2013. március 1-jén K falu önkormányzatának állami támogatásából került levonásra a 4 dolgozó utáni nettósítási különbözet 486 231 Ft összegben. A megalakult B falusi közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér került tervezésre. Mivel a B falusi közös önkormányzati hivatal jogutód, neki kell könyvelni a január havi béreket és járulékokat a könyvelési értesítő alapján mindkét volt körjegyzőség esetében. (Megszűnt költségvetési szerv a megszűnés napját követően gazdasági eseményt a könyveiben nem rögzíthet - hivatkozással a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójára a közös önkormányzati hivatalokról.) K falu önkormányzatának a finanszírozási terv szerint 2013. február-március hónapokra 1 318 104 Ft-tal kellett hozzájárulni a közöshöz. A költségvetés elfogadását követően 2013. március 19-én K falu önkormányzata B falu önkormányzatának - a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségének eleget téve - átutalt 317 960 Ft-ot. (A 2013. február-március hónapra a finanszírozási terv szerint fizetendő 1 318 104 Ft-ot csökkentve a kifizetett 513 913 Ft-tal, 2013. január havi, február hónapban esedékes nettó bér és annak járulékai 486 231 Ft összegével.) A nettó bér és a nettósítási különbözet összegét K falu könyveiben átadott pénzként könyveljük a közös hivatal finanszírozására. K falu önkormányzata B falunak átadta a 2013. január havi könyvelési értesítőt és a nettósági különbözet bizonylatát, hogy a fenti összeget pénzforgalom nélküli bevételként átvett pénzként ismerje el, mint finanszírozást; illetve a közös önkormányzati hivatal könyveiben rögzíteni tudja ki­adásként a bért és járulékait. K falu önkormányzatának álláspontja szerint az egyértelmű jog­utódlás miatt a közös önkormányzati hivatalnál 11 havi bér lett tervezve. K falu önkormányzata a gesztor B falu helyett 2013. február 4-én kifizette a 2013. február havi nettó bért, illetve 2013. március 1-jén az állami támogatásból levonták ennek járulékát - s ezzel, valamint a különbözet 2013. március 19-i átutalásával teljesítette a havi finanszírozási ütemterv szerinti fizetési kötelezettségét, azaz elutasítja B falu önkormányzatának azt az álláspontját, mely szerint 1 000 144 Ft-tal tartozik. A tartozást B falu önkormányzata - élve a társuláshoz kapcsolódó inkasszós jogával - K falu számlájára érvényesíteni kívánja. B falu önkormányzatának véleményére reagálva: ha a körjegyzőségi január havi bért és járulékait a körjegyzőség zárszámadásában kell elszámolni, akkor miért készült 11 havi bér- és járuléktervezéssel a közös hivatali költségvetés? B falu önkormányzata szerint: A jogelőd körjegyzőség költségvetésében szereplő és a jogelőd körjegyzőség január hónapra járó bére és járulékai nem tekinthetők a közös hivatalban finanszírozásnak. A közös hivatal költségvetésében és a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a finanszírozást teljesíteni, függetlenül a jogelődnek folyósított támogatástól. A január havi bér és annak járulékai a jogelőd, megszűnt körjegyzőséghez kapcsolódnak; a megszűnt körjegyzőség zárszámadásához kapcsolódóan kell kezelni, és a körjegyzőség intézményfinanszírozásához kell elszámolni, mivel az egy hónapra készült költségvetés tartalmazza. K falu önkormányzata 1 000 144 Ft-tal kevesebb pénzt adott át, mint amit a társulási megállapodás és az elfogadott költségvetés megállapít, s a fenti összeggel tartozik B falu önkormányzatának.
Kérem a fentiek alapján szíves véleményüket, tartozik-e intézményfinanszírozással K falu önkormányzata!
Részlet a válaszból: […]bérkönyvelése pedig a Magyar Államkincstár könyvelési értesítője, bérjegyzéke alapján az adott hónap második felében. K falu önkormányzata 2013. február 1-jével megszűnt az egybeolvadással, ezért neki már gondoskodnia kellett volna a megszűnéssel járó feladatokról, többek között a bankszámla megszüntetéséről is. Annak ellenére, hogy a bankszámlát nem szüntették meg, nem lett volna szabad elutalni a januári béreket, hiszen a közös önkormányzati hivatal megalakulásakor aláírt megállapodás szerint a januári bér kifizetését már a megtervezett és jóváhagyott, 11 havi bérelőirányzat és járulék-előirányzat tartalmazta, ennek megfelelően lett a finanszírozás is megtervezve. K falu önkormányzata tehát nem járt el helyesen, amikor 2013. február 4-én a januári béreket és járulékokat elutalta, hiszen az egybeolvadás miatt már február 1-jétől nem is létezett.Mivel a bankszámlája nem került időben megszüntetésre, a bankszámlán pénzmozgás történhetett, ami viszont a fentiek alapján már nem volt helyes. A még meg nem szüntetett bankszámlán technikailag pénzmozgások előfordulhatnak ugyan, viszont ezeket a pénzmozgásokat a megszűnt költségvetési szerv már nem könyvelheti. Az esetleges pénzmozgásról február 1-jétől a bankszámla megszűnésének napjáig a megszűnt költségvetési szerv analitikus nyilvántartást kell, hogy vezessen, a bankszámla egyenlegét pedig maradványátadásként, illetve támogatásértékű kiadásként adja át a jogutód költségvetési szervnek. A pénzmozgásokat már csak a jogutód könyvelheti február 1-jétől a kapott nyilvántartással egyezően. Így a bankszámla megszűnését követően nincs eltérés a jogutód könyvelése és bankszámlaegyenlege között.Helyes az az álláspont, miszerint a januári béreket és azok járulékait a könyvelési értesítő, bérjegyzék alapján már a közös önkormányzati hivatalnak kellett volna könyvelni. Pénzforgalomban sem volt már helyes az utalás, mert K falu önkormányzata február 1-jével megszűnt. Ezért valóban már könyvelni sem tud, csak a jogutód.A megszűnés fordulónapján a bankszámlán lévő egyenleget K falu önkormányzatának mint megszűnő költségvetési szervnek a könyvviteli mérlegében ki kellett mutatnia, a megszűnés napjára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3583
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) - mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt - szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben - mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik - január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszból: […]önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg, vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján (átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált) szüntethető meg. Ha a körjegyzőség megszűnésének időpontjában a körjegyző felmentési védelem alatt áll [Mt. 90. § (1) bekezdés], akkor a körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt körjegyzőséget alkotó önkormányzatok képviselő-testületei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg. Az elmondottak alapján tehát az említett két fő jogviszonyának megszüntetésére is a Ktv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, tehát felmentéssel kerülhet sor. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a másik két-két fő - feltéve hogy annak a Ktv.-ben rögzített feltételei fennállnak - áthelyezésre kerüljön. A Ktv. 14. § (2) bekezdés alapján azonban erre csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3048
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Költségvetési beszámoló aláírása

Kérdés: Három település önkormányzati hivatala 2004. január 1-jével létrehozta a körjegyzőséget, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a három önkormányzat és két önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait. A munkáltatóm a körjegyzőség, ahol elvégzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az elemi költségvetési beszámoló készítését. A gazdálkodás területén kötelezettségvállalói és ellenjegyzői feladatokat is ellátok. Gazdasági vezetői kinevezéssel nem rendelkezem. Szakirányú képesítéseim: középfokú államháztartási képesített könyvelő, és rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel vállalkozói szakon. 2012 augusztusában a jelenlegi jogszabályok alapján jogosult leszek az öregségi nyugdíjra. A községi önkormányzat irányítása alá tartozó körjegyzőségben ezzel a képesítéssel meddig láthatom el a fenti feladatokat? Érint-e az Ámr. 18. § (3) bekezdés bb) pontja?
Részlet a válaszból: […]szervezetek. (3) Az államháztartás szervezetei a Tv. 152. §-ának (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzést államháztartási szakterületre vonatkozó oktatással kötelesek teljesíteni." A költségvetési beszámoló aláírása csak ezen feltételek megléte esetén lehetséges. A kérdésből kiderül, hogy a kérdező nem gazdasági vezetői munkakörben dolgozik, ezért a beszámoló aláírására jogosultságnál tovább kell vizsgálódni. A beszámoló aláírása általános esetben a gazdasági vezető által történik. Amennyiben a költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására kerül sor, aki a gazdasági vezetői munkakör betöltéséhez szükséges valamennyi feltételnek nem tesz eleget, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, az ő foglalkoztatására gazdasági vezetőként azért van lehetőség, mivel az Áhsz. 45. § (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az Ámr. 18. § (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el. Fontos tehát, többek között, hogy a gazdasági vezető irányítása alatt álló személy aláírási jogosultsággal, regisztrációval is rendelkezzen. A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számviteli törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A jogszabály szigorítást tartalmaz, felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség hiányában, tehát ha a gazdasági vezető egyéb felsőoktatásban szerzett végzettséggel rendelkezik, akkor a gazdasági vezetői munkakör betöltését a költségvetési, államháztartási szervek esetében államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéshez köti. Megítélésünk szerint tehát az aláírónak mérlegképes könyvelői képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel kell rendelkeznie, és a jogszabály szerint a szakmai továbbképzését is államháztartási szakon kell teljesítenie. A kérdésből nem tudtuk meg, hogy az érintett személy regisztrációval rendelkezik-e, mert ha nem, akkor egyértelműen nem jogosult a beszámoló aláírására. Továbbá az sem derül ki a kérdésből, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél van-e gazdasági vezető, aki a jogszabályok alapján az írásbeli kijelölésről rendelkezhet a feltételek megléte esetén. A 2010. évi elemi költségvetési beszámoló aláírása során a képesítési előírások alól mentesülnek a községi, nagyközségi önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek. Ez a mentesítés nem vonatkozik a többcélú kistérségi társulásokra, az országos kisebbségi önkormányzatokra és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre. Abban az esetben, ha a többcélú kistérségi társulásnak nincs önálló munkaszervezete, és a beszámolóját külön megbízás alapján a székhely települési önkormányzat hivatala készíti el, akkor az önkormányzatnál a társulás beszámolójának elkészítésével megbízott felelős személynek rendelkeznie kell az Áhsz. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti képesítéssel. Az aláírásra való jogosultság esetében az Áhsz. 45. § (2) bekezdése csak az Ámr. 18. § (5) bekezdésére adja meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2869

4. találat: Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszból: […]települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé. A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen döntenek. Az önkormányzati hivatal által készített elemi költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének meghatározott, a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt önállóan működő költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. A körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzatnak e feladataira külön elemi költségvetés készül. Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetéseit - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül a Kincstár területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be. A helyi önkormányzat, illetve az általa alapított, irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására Áht. 98. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2832
Kapcsolódó tárgyszavak: ,