Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: 2008. január 1-je óta jogviszonyban álló közalkalmazott 2025. december 18-án tölti 65. életévét, és nyugdíjba szeretne menni. Majd nyugdíjasként visszajönne dolgozni a szociális szférába. Mi a módja a jogviszony megszüntetésének, mennyi a felmentési ideje?
Részlet a válaszából: […] Először is, ahhoz, hogy a közalkalmazott a nyugdíjjogosultsága megszerzését követően is tovább dolgozzon, nem szükséges megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, ezt folyamatosan fennálló jogviszonyában is megteheti.A Tnyvhr. 73/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony

Kérdés: A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is. Ha még a Kjt. hatálya alatt került kinevezésre az alkalmazott, és az idei évben jár le a határozott idő, de az újabb határozott idő (Púétv. hatálya alatt) csak a jövő évig tart, azzal lehet védekezni, hogy összességében a határozott jogviszony időtartama ugyan meghaladja a 3 évet, de a Púétv. hatálya alatt kinevezéssel létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak 1 év időtartamú?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. legfeljebb 3 évre szóló határozott idő kikötéséről szóló 40. §-ának (3) bekezdése a Púétv. hatálybalépését követően létrejött megállapodásokra vonatkozik. Ha arról az esetről van szó, hogy a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként

Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében „a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Intézményvezető-helyettesi feladatok ellátása

Kérdés: Családsegítő központban közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző (teljes munkaidős) a munkaköri leírásába nem tartozó intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el. Részére milyen időtartamra jár helyettesítési díj abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes a GYES lejárta után 2025. 02. 17-én megszüntetni kérte a jogviszonyát, és nincs más személy, aki ezen feladatokat ellátná? (Csoportvezetés, feladatok kiadása, szabályzatok aktualizálása, adatvédelmi felelős feladatok ellátását végzi.)
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban kiemeljük, hogy ha az intézményvezető-helyettesi posztot betöltő közalkalmazott távozik a munkáltatótól, a munkáltatónak (az intézményvezetőnek) azonnal ki kell írnia a pályázatot, hiszen az ő felelőssége a közfeladat ellátása érdekében az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Orvos nyugdíjas jogállása a nyugdíj folyósításának szüneteltetése időszakában

Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében „a Kormány rendeletében – a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását (...) szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, (...)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Illetményeltérítés időtartama

Kérdés: A Kjt. 66. § (7)–(8) bekezdése alapján egyes közalkalmazottaknak a garantált illetménynél magasabb összegű illetményt állapít meg a munkáltató. Van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatói döntésű illetményrészt a munkáltató határozott időre adja (pl. az adott költségvetési év végéig)?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. illetményrendszere alsó határos, azaz az illetménytábla garantált illetményeket tartalmaz, amelyektől felfelé el lehet térni. A Kjt. 66. § (7)–(8) bekezdése ennek a feltételeit határozza meg: legalább „alkalmas” szintű minősítés alapján, vagy a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Karbantartó besorolása

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat a második kérdéssel kezdjük: a Púétv. 4. §-ának 15. pontja szerint a nevelési-oktatási intézménynél a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak munkavállalónak minősülnek. A Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Nyugdíjas közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében „a huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár”. A Kjt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a közszférában ledolgozott hosszabb időt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Közművelődési munkatárs illetménypótléka

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.
Részlet a válaszából: […] A válaszadást utolsó kérdésükkel kezdjük: mivel mind a kulturális illetménypótlékot, mind a területi pótlékot a „kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról” szóló rendelet tartalmazza, amelynek hatálya „a helyi önkormányzatnál vagy más, a Kult.tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] Nem írják, milyen kettős állampolgársággal rendelkezik az orvos, ezért feltételezzük, hogy az egyik állampolgársága magyar lehet. Magyar állampolgár alkalmazása magyarországi intézményben nem tiltott, és nem is engedélyköteles (függetlenül attól, hogy van-e a magyar mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3
…
74