714 cikk rendezése:
1. cikk / 714 Gyerekház működtetése
Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
2. cikk / 714 Tartós távolléten lévők bankszámla-hozzájárulása
Kérdés: Költségvetési szervként a közalkalmazottaknak havonta legfeljebb a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást biztosítunk. A tartós távolléten lévők (táppénzben részesülők, GYED-en, GYES-en lévők), akik nem részesülnek illetményben, kaphatnak-e bankszámla-hozzájárulást?
3. cikk / 714 Intézményi engedélyezett létszám
Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
4. cikk / 714 Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása
Kérdés:
Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?
5. cikk / 714 Jubileumi jutalom
Kérdés:
Munkatársunk 2024. 09. 01. nappal került hivatalunkhoz köztisztviselői jogviszonyba. A Kttv. szerinti jubileumi jutalomhoz történő beszámítás alapján 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a korábbi munkáltatóknál nem került kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalma. A korábbi munkáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt. Az Eszjtv. szerint szolgálati elismerés jár 25 év jogviszony után. Az Eszjtv. és a Kttv. ugyanazon szolgálati időket tekinti a jubileumi jutalom/szolgálati elismerés alapjának. A fennálló helyzetben a jelenlegi munkáltató – utólagosan – köteles-e kifizetni a köztisztviselőnek a 25 éves jubileumi jutalmat?
6. cikk / 714 Férfi kolléga nyugdíjazása I.
Kérdés: Egyik férfi munkatársunk 35 éve dolgozik intézményünkben, 2024 novemberében eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, betölti a 65. életévét. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény alapján jogviszonyát felmentéssel kéri majd megszüntetni. A felmentési idő 8 hónap lesz. Akkor is jogosult lesz a munkatársunk a felmentési időre, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor (2024 novemberében) nem megy el nyugdíjba, hanem pl. 6 hónapon belül bármikor és visszamenőlegesen (2024 novemberétől) igényli a nyugdíját? Ha igen, akkor azt mikortól kezdheti meg? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől (2024. november) vagy a nyugdíjigénylés beadásának napjától, azaz pl. hat hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően?
7. cikk / 714 Férfi kolléga nyugdíjazása II.
Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
8. cikk / 714 Megszűnt intézmény foglalkoztatottjainak helyzete
Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?
9. cikk / 714 Karbantartó alkalmazása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?
10. cikk / 714 Jubileumi jutalom
Kérdés: Besorolásnál, jubileumi jutalomnál be kell-e számítani a foglalkoztatási igazoláson szereplő közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben, ha az tartalmaz olyan időszakot, melyen a dolgozó gyermekápolási célú fizetés nélküli szabadságon volt, és sem GYES-ben, sem GYED-ben nem részesült, az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának fizette a NAV felé?
