Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

365 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kulturális intézmény foglalkoztatottja

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatunk közművelődési szakembert, akinek a jogviszonya az Mt. hatálya alá tartozik. Közalkalmazotti jogviszonyba át lehet-e sorolni, illetve kinevezni a munkavállalót? Ha igen, akkor a kinevezése, besorolása hogyan alakul, mi alapján kell besorolni, illetve a 2020. évi XXXII. tv. hatálya az önkormányzatokra is kiterjed ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszból: […]intézmény).Ezen intézményeknél történő foglalkoztatásra 2020. július 1-jétől nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, a meglévő közalkalmazotti jogviszonyok pedig 2020. november 1-jétől Mt. szerinti munkaviszonnyá alakultak át.Ugyanakkor az önkormányzatokra, az ott foglalkoztatottakra az előbbi törvény hatálya nem terjed ki. Rájuk részben a Kjt. irányadó (a Kttv. rendelkezésein túl). A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztathat közalkalmazottként munkavállalót.A közszolgáltatás fogalmát jogszabály nem határozza meg taxatíve, így az kérdéses lehet, hogy mely feladatok sorolhatók ide. A Mötv. rendelkezéseiből következtetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5442

2. találat: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
Részlet a válaszból: […]elmulasztása esetén az egészségügyi szolgálati jogviszony azonnali hatályú felmondással megszüntethető.A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlena) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,b) a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.A b) pont az egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, vezetői megbízásra nem alkalmazandó.Tehát az új szabályok egy háziorvos esetében nem feltétlenül zárják ki önmagában azt, hogy a háziorvos vezető tisztségviselő legyen egy gazdasági társaságban.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy köteles a munkáltatónak haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor vagy fennállása alatt az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltató köteles haladéktalanul írásban felszólítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntesse meg, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, az egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.2. A kérdés második[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5395

3. találat: Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszból: […]nyújtott étkezéssel összefüggésben egyedül a fizetendő áfát kell elszámolni, amennyiben áfafizetési kötelezettség keletkezik az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban.A veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtott ingyenes étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról szóló számlát a K337. Egyéb szolgáltatások rovaton javasoljuk elszámolni.Az Eütv. 230. §-ának (5) bekezdése alapján az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Az 521/2013. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5335

4. találat: Kulturális közalkalmazotti jogviszony átalakulása

Kérdés: Önkormányzatunk közalkalmazotti főállásban foglalkoztatja a művelődési ház "vezetőjét", művelődésszervezőként, könyvtárvezetőként, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2020. évi XXXII. törvény vonatkozik rá is, vagyis az ő munkaviszonya is átalakul a törvény erejénél fogva?
Részlet a válaszból: […]szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti levéltárra,b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti előadó-művészeti szervezetre.Az önkormányzat által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5326

5. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5320

6. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.

Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben - mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére - jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) a felek a megadott határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a megszűnéssel összefüggésben valóban a kérdésben hivatkozott jogszabályi paragrafus rendelkezik.Ez alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik, és a jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése rendelkezik a védett kor miatt járó emelt összegű végkielégítésről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5311

7. találat: Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő - veszélyeztetett terhes - dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszból: […]átalakulás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-a (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján. Azaz abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy az ott felsorolt nyug-ellátásokban már részesül. A nők 40 éves nyugdíjára jogosult, de még nem nyugdíjas nő tehát nem minősül nyugdíjasnak a vonatkozó rendelkezések értelmében, azaz részére jár a végkielégítés, amennyiben nem fogadja el a további foglalkoztatásra vonatkozó ajánlatot.3. Tekintettel arra, hogy 2020. november 1-jétől megszűnnek a korábbi illetményelemek, az Mt. szerinti munkabért fognak kapni a munkavállalók, a finanszírozással kapcsolatban is feltehetően lesznek még jogszabályi módosítások (költségvetési törvény módosítása), amelyek rendezni fogják ezeket a kérdéseket.4. Erre vonatkozóan egyelőre nincs jogszabályi rendelkezés, a költségvetési törvény nem került módosításra.5. A törvény kimondja, hogy a jogviszony átalakulásaa) nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,b) nem érinti a 2020. november 1-jén hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.A munkáltató és a foglalkoztatott előzőekben nem szabályozott megállapodására a Kjt.-nek a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulására figyelemmel a felek a megállapodást 2020. december 31-éig közös megegyezéssel módosíthatják.Ez alapján - véleményünk szerint - a jogviszony ebben az esetben is át fog alakulni munkaviszonnyá, azonban a korábbi, Kjt. szerinti felmentésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával. Azaz az érintett munkavállalónak mindent ugyanolyan módon kell kifizetni, ahogy eredetileg a felmentés szerint. Erről célszerű vagy egy megállapodást írni a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a munkaszerződéses ajánlat részévé tenni az ezzel kapcsolatos garanciális rendelkezéseket.6. A törvény egyértelműen úgy rendelkezik - mivel másként nem is lehetne levezetni a munkajogi szabályokból -, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, helyette Mt. szerinti munkaviszony jön létre, és a ki nem adott szabadságot a megszűnéssel összefüggésben meg kell váltani.Tehát nem kell a szabadságot feltétlen kiadni, ha marad időarányos, ki nem vett szabadság, azt meg kell váltani, ki kell fizetni.7. A 2020. november 1-jéig időarányosan járó, de ki nem adott szabadságot kell megváltani. Az új jogviszonyban, november 1. után az Mt. szerint kell kiszámolni, illetve kiadni a járó szabadságnapok számát.8. A kapcsolódó jogszabályok várhatóan módosításra kerülnek. Ugyanakkor megítélésünk szerint, amíg ez nem történik meg, a munkáltató akkor jár el helyesen, ha alkalmazza a korábbi jogszabály szerinti képesítési követelményeket.9. A jubileumi jutalom alapja a munkaszerződés szerinti alapbér lesz, hacsak nem születik ezzel ellentétes jogszabályi rendelkezés. Az Mt. szerint a bér alapvetően egységes, nincsenek meg azok a külön illetményelemek, amelyek a Kjt.-ben. A törvény úgy rendelkezik az átalakulással összefüggésben, hogy a munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot úgy kell megtenni, hogy az abban szereplő munkabér összege nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5264
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazottként foglalkoztatott 63 éves kolléga 2019. december 1-jétől táppénzen van, a felettese nem tart igényt tovább a munkájára. A kolléga munkaviszonya határozatlan időre szól, munkaköre megmarad, munkájára még nem volt panasz, jelezte, hogy a táppénz után visszajönne dolgozni. Azonnali hatályú felmondásra nincs okunk. Jól gondoljuk, hogy csak közös megegyezéssel lehet a munkaviszonyát megszüntetni?
Részlet a válaszból: […]munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően;d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.Amennyiben nem volt eddig kifogás az érintett személy munkavégzését érintően, vagy az nem került megfelelően kommunikálásra és dokumentálásra, akkor nem megfelelő munkavégzésre vagy szakmai alkalmatlanságra nem lehet jogszerűen hivatkozni, sem azonnali hatályú, sem felmentéssel történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5231

9. találat: Védett korra tekintettel adott végkielégítés

Kérdés: Iskolánkban a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszűnik. Aki nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatásához, végkielégítésre jogosult. Ennek mértéke nem egyértelmű számunkra, mivel a Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdések alkalmazásával kell megállapítani a végkielégítés mértékét, és a (7) bekezdésben írja a plusz 4 havi átlagkeresetet, ha az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz kevesebb mint 5 év van vissza. A 43 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező 63 éves közalkalmazottnak hány hónap végkielégítés jár?
Részlet a válaszból: […]nem rendeli alkalmazni. A Kjt. tartalmaz más hasonló rendelkezést is, ahol viszont a (7) bekezdés alkalmazására is utalnak. Az eltérés a 25/A. §-t illetően feltehetően nem jogtechnikai hiba következménye, mivel az adott rendelkezés hatálybalépésekor sem volt más a bekezdések számozása.Amennyiben a jogszabályi rendelkezések szerint számolják a végkielégítést, akkor a törvényi kötelezettségnek eleget tesznek. Más kérdés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5230

10. találat: Egy dolgozó által két munkakör ellátása

Kérdés: Egy kolléga két munkakörben dolgozik: részben pedagógus, részben laboráns, de összesen heti 40 óra a munkaideje, tehát teljes munkaidős munkavállaló. Pedagógusként 21 nap alap- és 25 nap pótszabadsággal rendelkezik, laboránsként viszont ennél jóval kevesebbel a besorolása szerint. Hogyan kell esetében megállapítani a szabadságot?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyt/közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni, osztott munkakörre. A két munkakörre fordítandó idő arányát meg kell határozni.Munkajogi oldalról sajnos sem a Kjt., sem az Mt. nem tartalmaz rendelkezéseket a munkakör ilyen jellegű meghatározása esetére, így különösen a bér/illetmény, illetve a szabadság megállapítására. Az Mt. szerinti foglalkoztatás esetén ez kevésbé problémás, viszont közalkalmazotti jogviszonyban felvetődik a kérdés, hogy hogyan kell meghatározni az érintett illetményét és szabadságát. Amennyiben lehetséges, javasolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5099
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést