Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása II.

Kérdés: Községi önkormányzatnál a munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel, Mt. hatálya alá történő besorolással foglalkoztatják, segédmunkás munkakörben (FEOR 9239). Az érintett munkavállalók korábban közcélú foglalkoztatás keretében dolgoztak az önkormányzatnál. Körükben nagy a fluktuáció, ezért döntött az önkormányzat a munkaszerződéses foglalkoztatás mellett. Helyes-e ez a gyakorlat önkormányzat esetén, szükséges-e közalkalmazotti jogviszony létesítése ezekben az esetekben is?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése mellett a (4) bekezdésre is utalunk: „az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bölcsődei dajka helyettesítése I.

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A problémát az okozza, hogy ugyan ugyanannak a többcélú intézménynek az intézményegysége mind az óvoda, mind a bölcsőde, de a két intézményegységben foglalkoztatottakra két különböző munkajogi jogállási törvény – a Púétv., illetve a Kjt. – vonatkozik. Egyik törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bölcsődei dajka helyettesítése II.

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. Kötelezheti-e a munkáltató a helyettesítésre, annak ellenére, hogy ily módon nem látható el a feladat? Mondhat-e az ovis dajka nemet? Lehet-e megbízási szerződéssel megbízási díjat kérnie az óvodai dajkának azokra a napokra, amelyeken „helyettesíti” a bölcsődei dajkát? Ez esetben a főállásában azokon a napokon – gondolom – szabadságon lenne. A megbízási szerződésben mik lehetnek a legfontosabb szempontok, amiket fontos írásban rögzíteni? Nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem kíván ezekre a napokra pluszjuttatást fizetni, azonban az világos, hogy abszolút nem irányíthatja át másik jogviszonyú dolgozó helyettesítésére a köznevelési jogviszonyú dajkát. Nagyon fontos lenne tudni, hogy hol az a határ, amit már nem kell elfogadnia a dolgozónak.
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a jogellenes munkáltatói utasítással kapcsolatos rendelkezések adnak választ. Az óvodai dajkára vonatkozó Púétv. 69. §-a értelmében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményre a Kjt. vagy – óvoda esetén – a Púétv. vonatkozik. (Megjegyezzük, hogy egyik törvény sem ismeri a „felmondás” jogintézményét, csak a „felmentését”.)Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Gyerekház működtetése

Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
Részlet a válaszából: […] A 11/K űrlap 2023. évi beszámolóhoz kiadott kitöltési útmutatója alapján az űrlap 3. sorában a 3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A űrlap, 19. sor, 4. oszlopában szereplő) értékéből a család- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Tartós távolléten lévők bankszámla-hozzájárulása

Kérdés: Költségvetési szervként a közalkalmazottaknak havonta legfeljebb a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást biztosítunk. A tartós távolléten lévők (táppénzben részesülők, GYED-en, GYES-en lévők), akik nem részesülnek illetményben, kaphatnak-e bankszámla-hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 79/A. §-a egy kötelező és egy adható költségtérítést határoz meg. A (3) bekezdés szerint a munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét: ha tehát van illetménykifizetés (mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés:

Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Részlet a válaszából: […] Korábban az Áht. 23. §-ának (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi önkormányzatnak a költségvetési rendeletében kellett megállapítania az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, az Áht. hatályos szövege azonban ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében „a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A.–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Jubileumi jutalom

Kérdés:

Munkatársunk 2024. 09. 01. nappal került hivatalunkhoz köztisztviselői jogviszonyba. A Kttv. szerinti jubileumi jutalomhoz történő beszámítás alapján 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a korábbi munkáltatóknál nem került kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalma. A korábbi munkáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt. Az Eszjtv. szerint szolgálati elismerés jár 25 év jogviszony után. Az Eszjtv. és a Kttv. ugyanazon szolgálati időket tekinti a jubileumi jutalom/szolgálati elismerés alapjának. A fennálló helyzetben a jelenlegi munkáltató – utólagosan – köteles-e kifizetni a köztisztviselőnek a 25 éves jubileumi jutalmat?

Részlet a válaszából: […] Amennyiben az érintett a korábban fennállt egészségügyi szolgálati jogviszonya időtartama alatt szerzett jogosultságot az Eszjtv. 9. §-a szerinti 25 éves szolgálati elismerésre, annak kifizetésére az akkori munkáltatója volt köteles. Az elmaradt kifizetés miatt a volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Férfi kolléga nyugdíjazása I.

Kérdés: Egyik férfi munkatársunk 35 éve dolgozik intézményünkben, 2024 novemberében eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, betölti a 65. életévét. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény alapján jogviszonyát felmentéssel kéri majd megszüntetni. A felmentési idő 8 hónap lesz. Akkor is jogosult lesz a munkatársunk a felmentési időre, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor (2024 novemberében) nem megy el nyugdíjba, hanem pl. 6 hónapon belül bármikor és visszamenőlegesen (2024 novemberétől) igényli a nyugdíját? Ha igen, akkor azt mikortól kezdheti meg? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől (2024. november) vagy a nyugdíjigénylés beadásának napjától, azaz pl. hat hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően?
Részlet a válaszából: […] Mivel férfi munkatársról van szó, az ő nyugdíjazás miatti felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével állhat összefüggésben, hiszen rá nem vonatkozik a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése: „öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
…
73