Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...végre, azt mint idegen eszközön végzett beruházást kimutathatja, ha nem kell a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt - november 15. után intézményünk részére kiutalt - többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzési szabályok

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 91/A. §-a szerint a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás észszerű és hatékony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor az önkormányzat feltételes közbeszerzést ír ki? Már beadtuk a fejlesztési pályázatunkat, a MÁK befogadta, de döntés még nincs. A költségvetésben még nem szerepel sem bevételi oldalon a támogatás, sem kiadási oldalon a beruházás. Kell-e az előzetes közbeszerzés előtt a költségvetésben szerepeltetni a projekteket, ha igen, a támogatási döntés előtt a projektek finanszírozásának szerepeltetése a költségvetésben hogyan helyes? Előzetes kötelezettségvállalásként nyilvántartásba kell-e venni? A Bevétel rovaton hogyan szabályos az előirányzat tervezése?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás meghatározott kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.A Kbt. 53. §-ának (5) és (6) bekezdései alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati főzőkonyha

Kérdés: A jelenleg az önkormányzat által működtetett főzőkonyhát 2015. január 1-jétől ki szeretnénk adni külső vállalkozónak üzemeltetésre. A konyha 4 gazdálkodónak nyújt szolgáltatást: a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az idősek otthonának és az óvodának. Ha egyenként a szolgáltatás nettó értéke, amelyet a külső vállalkozó nyújt, nem éri el a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzés nemzeti értékhatárát, kell-e közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...általa megrendelt szolgáltatások értékét össze kell számítani, és a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű szolgáltatási értékre közbeszerzési eljárást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.
Kapcsolódó címke:

Új eljárás lefolytatása a közbeszerzési eljárásban érvénytelennek nyilvánított rész tekintetében

Kérdés: Az intézet mint ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított főzési alapanyagok beszerzése tárgyában. A termékkört az ajánlatkérő 6 részre bontotta fel, majd az ajánlatok értékelése során a 6 részből egy részt (tej, tejtermékek) érvénytelennek nyilvánított. Az érvénytelennek nyilvánított rész termékkörének beszerzése céljából az ajánlatkérő eljárhat-e a Kbt. 120. §-ának e) pontja szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az uniós értékhatárt elérné (jelen esetben a kérdés alapján ez teljesült, hiszen eredetileg uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indítottak), a 18. § (3) bekezdése alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
Kapcsolódó címke:

Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételeit a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet szabályozza. Ez a 2012. január 1-jétől hatályos jogszabály az 1. § (1) bekezdésében határozza meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési kötelezettség alóli kivétel

Kérdés: Gyermekotthonunk részben a gyermekvédelmi, részben a szociális törvény alá tartozik. Azt szeretném megtudni, hogy kötelező-e közbeszerzésen keresztül beszerezni az élelmiszereket? Úgy tudom, ha csak gyermekvédelmi törvény alá tartoznánk, akkor nem kellene, de nálunk a szociális törvény szerinti fogyatékosok ellátása miatt ez már nem igaz.
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.)243. § d) pontja kimondja, hogy az általános egyszerű közbeszerzési eljárást(nemzeti értékhatárt elérő, de közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések)nem kell alkalmazni a gyermekek védelméről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Árajánlat-kérési, illetve közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség kisebb értékű beszerzések kapcsán

Kérdés: Önkormányzatunk munkahelyi pihenőjében festetni szeretnénk. A felmerülő költség (munkadíj) nem éri el a százezer forintot. Szükséges-e ebben az esetben több árajánlatot bekérni a munka odaítélése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt, a gazdálkodást, különösen annak célszerűségét,hatékonyságát érintő elvekre, követelményekre, másrészt a közbeszerzésielőírásokra.Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.)rögzíti az államháztartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.
Kapcsolódó címke:

Pályázati dokumentáció értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pályázaton részt vevőknek a részvételhezszükséges tenderdokumentációt csak akkor kapják meg, ha annak árát megfizetik,akkor az összeg ellenértéknek minősül, és az ügylet az Áfa-tv. 9. § (1)bekezdése szerinti termékértékesítésnek minősül. Tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.
1
2