140 talált állásfoglalás a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság az önkormányzat által kiszervezett közfeladatokat lát el, többek között közétkeztetési, valamint közterület-fenntartási és -kezelési feladatokat. A társaság a közfeladatok ellátása mellett egyéb, piaci jellegű tevékenységet is végez. Az önkormányzat a közfeladatok ellátásához kapcsolódóan a társaság részére havi rendszerességgel működési támogatást biztosít, amely a társaság működésével összefüggő költségek fedezetéhez járul hozzá. A közétkeztetési feladatok ellátása során a társaság az önkormányzat, illetve annak intézményei részére havonta, az elkészített és kiszolgált ételadagok alapján számlázza a szolgáltatást. Az egységárak meghatározása önköltségszámítás alapján történik, amelynek során a közétkeztetés teljes költsége – többek között a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bére és járulékai, az alapanyagköltség, valamint az egyéb közvetlen és közvetett költségek – figyelembevételre kerül. A közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók teljes bérköltségének fedezetét ugyanakkor az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja a társaság részére.
A gyakorlatban tehát a következő finanszírozási elemek jelennek meg:
– az önkormányzat működési támogatást biztosít a társaság részére, amelyből a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége is finanszírozásra kerül;
– a társaság az önkormányzat részére szolgáltatási díjat számláz az elkészített ételadagok után;
– a szolgáltatási díj egységárának alapjául szolgáló önköltségszámítás a közétkeztetés teljes költségét tartalmazza, így a bérköltséget is.
A központi költségvetési támogatás elszámolása során az önkormányzatnak a gyermekétkeztetésre vonatkozó mindenkori költségvetési törvényi és kincstári előírásoknak kell megfelelnie. Az irányadó rendelkezések szerint a gyermekétkeztetés támogatása az étkeztetés teljes önköltségéhez kapcsolódhat, illetve vásárolt szolgáltatás esetén a szolgáltatási díj ellentételezésére is szolgálhat. A felmerült szakmai kérdés az, hogy a fenti konstrukció esetében jogszerű és szakmai-lag megfelelő-e, hogy a közétkeztetésben foglalkoztatott munkavállalók bérköltsége:
– az önkormányzat által a társaság részére nyújtott működési támogatásból finanszírozásra kerül,
– ugyanakkor ugyanez a bérköltség a közétkeztetési szolgáltatás teljes önköltségének részeként az ételadagok egységárának kalkulációjában is megjelenik, és ezen egységár alapján a társaság az önkormányzat felé szolgáltatási díjat számláz.
Az alábbi kérdésekben várjuk véleményüket:
– Megvalósulhat-e ebben a konstrukcióban jogi, számviteli vagy támogatáselszámolási szempontból kettős finanszírozás vagy túlkompenzáció?
– Az önköltségszámítás során a társaság által ténylegesen viselt teljes bérköltséget akkor is az önköltség részének kell-e tekinteni, ha annak fedezetét az önkormányzat külön működési támogatás formájában biztosítja?
– A működési támogatást az önköltségszámítás során költségcsökkentő tételként kell-e figyelembe venni, vagy az önköltséget a ténylegesen felmerült teljes költségek alapján kell meghatározni, és a támogatást csak a finanszírozási/kompenzációs számításban kell figyelembe venni?
– Amennyiben a teljes bérköltség az önköltség része maradhat, milyen módon szükséges a működési támogatás és a szolgáltatási díj együttes finanszírozási hatását bemutatni annak igazolására, hogy nem történik túlfinanszírozás?
– Van-e jelentősége annak, hogy a társaság nonprofit, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve hogy a közétkeztetési feladatot az önkormányzat által kiszervezett közfeladatként látja el?
– Az önkormányzat oldalán a központi költségvetési támogatás elszámolása szempontjából milyen dokumentációval, költségfelosztással és számítással lenne megfelelően alátámasztható a konstrukció?
– Szükségesnek látják-e a működési támogatás, a közétkeztetési szolgáltatási díj, illetve az önköltségszámítás rendszerének módosítását, és ha igen, milyen finanszírozási modellt tartanak jogszerűnek és ellenőrzés során megfelelően védhetőnek?
– Különösen fontos számunkra annak megítélése, hogy a jelenlegi gyakorlat önmagában jogszabályellenesnek tekinthető-e, vagy megfelelő költség- és finanszírozási kimutatással, illetve a támogatás és a szolgáltatási díj együttes elszámolásával jogszerűen fenntartható.
Tájékoztatásul jelezzük, hogy a társaság korábbi működését több alkalommal hatósági ellenőrzés is érintette, és az ellenőrzések során a fenti gyakorlat kapcsán kifogás nem merült fel. A kérdés most a finanszírozási és elszámolási rendszer szakmai felülvizsgálata miatt került ismételten napirendre. A bemutatott konstrukció a hatályos jogszabályok és támogatás-elszámolási szabályok alapján fenntartható-e, illetve milyen esetleges korrekciókat tartanak szükségesnek?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk külső redőnyt szereltet fel több ablakra. Ezt milyen rovatra könyveljük? Beruházásnak vagy felújításnak minősül?

Kérdés: A mindennapi működés során esetenként előfordul, hogy egy adott hónapban kiállított készpénzes számla beérkezése és iktatása a gazdasági szervezethez objektív okokból csak pár nappal később, a következő hónapban történik meg, és a házipénztári elszámolás, illetve kifizetés is ekkor valósul meg. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Áhsz, 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírások tükrében hogyan minősül ez a kifizetési gyakorlat? Mi a szabályszerű eljárás az ilyen jellegű időbeli csúszások kezelésére? Előleg felvételére nem kerül sor, a dolgozó megelőlegezi az összeget. Ha a dolgozó bankkártyával fizet, és mi a bankszámlájára utaljuk vissza ezt az összeget pár napos csúszással, az helyes gyakorlat?

Kérdés: Egészségügyi tevékenységet ellátó költségvetési szerv egészségügyi eszközt vásárol 2 millió forint összegben. A fizetési feltételek lehetővé teszik 6 havi részletfizetés lehetőségét. Van-e jogszabályi akadálya, hogy az intézmény részletfizetésre vásárolja meg az eszközt?

Kérdés:

A pénzügyi ellenjegyző aláírási jogosultsága azonos az érvényesítésre jogosult személlyel, ennek a személynek rendelkeznie kell az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti szakmai képesítési követelményekkel. Milyen konkrét képzéseket takarnak az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerint előírt adóképzések? Végezhet-e érvényesítői feladatokat az a dolgozó, akinek a középfokú iskolai végzettsége mellett vállalkozási ügyviteli ügyintéző (5 0411 09 02) végzettsége van, tekintettel arra, hogy a 12/2020. Korm. rendelet 1. melléklete szerinti szakmajegyzék a szakképzettséget a gazdálkodás és menedzsment ágazatba sorolja, valamint arra, hogy a két képzés kimeneti követelménye is nagy fokú hasonlóságot mutat?

Kérdés: Az eszközbeszerzésre kapott támogatás megérkezett 2025 decemberében (B25). Az eszköz megvásárlása a következő évben teljesül. Az elhatárolás helyesen történik-e, ha a következők szerint végezzük el? A támogatásból az áfát visszaszámoljuk (az áfát nem lehet elhatárolni): T923 – K441. (Mivel most még nem tudjuk az eszköz bekerülési értékét.) Az aktiválás után áttesszük a 441-ről a 443-ra. A 443-ról negyedévente csökkentjük az értékcsökkenés összegével.

Kérdés:

Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségvetés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

Kérdés: Intézményünk egy EASI-Scope Mikroszkóp nevű eszközt szeretne beszerezni, mely lényegében egy nagyító, aminek a képét USB-n keresztül számítógépen/laptopon lehet megjeleníteni. Az eszköz számítógép nélkül nem használható. Informatikai eszköznek minősül-e a fenti eszköz?

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?