Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az alapítvány alapító okirat szerinti alaptevékenysége a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. A Civil-tv. 2. §-ának 11. pontja szerint gazdasági-vállalkozási tevékenység:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Nyugdíjas egészségügyi dolgozó

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató intézetnél a foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban vannak kinevezve. A szolgáltatónál a nem egészségügyi szakdolgozók (pl. üzemeltetés) a szabadság megítélése szempontjából viszont a Munka Törvénykönyve alá tartoznak. A nem egészségügyi szakdolgozó (egészségügyben dolgozó) nyugdíjas lesz, és - szakember hiányában - visszafoglalkoztatni szeretnénk, egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A jogszabályoknak megfelelően járunk-e el ebben az esetben, vagy megbízási szerződéssel alkalmazzuk? Ebben az esetben aláírási joggal rendelkezhet-e, vagy a legjobb megoldás, ha vállalkozási szerződés keretében alkalmaznánk?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Idetartoznak különösen az informatika és az ügyvitel (humánerőforrás-gazdálkodás, irattározás, jogi tevékenység, kontrolling, közbeszerzés, munkaügy, pénzügy-számvitel).Az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] ...díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között a közbeszerzési díjat. Így a számlán szereplő közbeszerzési díjat a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...végre, azt mint idegen eszközön végzett beruházást kimutathatja, ha nem kell a beruházást átadni az önkormányzatnak. Válasz a kérdés közbeszerzést érintő részére: A közbeszerzési eljárást főszabályként ajánlatkérőként az a jogi személy írhatja ki, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó ügylet

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság - mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik - járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások - a vonatkozó feltételek teljesítése mellett - az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően - véleményünk szerint - az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntéséhez, hogy az ügyletnek a kérdésben leírt megítélése helyes-e, azt szükséges megvizsgálni, hogy az eszközök értékesítése akár önálló ügyletként, akár a beszállító által a társaság részére teljesített Közösségen belüli adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Térítés nélkül átvett eszközök

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat értelmében a kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt - november 15. után intézményünk részére kiutalt - többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kormány egyedi határozatával november 15. napját követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

COFOG

Kérdés: Megyei önkormányzatunk több uniós és hazai támogatású pályázat megvalósításában vesz részt (TOP, EFOP stb.). A támogatói okiratok, szerződések tartalmazzák a támogatott fel-adat kormányzati funkció szerinti besorolását. Jól gondoljuk, hogy valamennyi pályázati kiadást (bér, járulék, eszközbeszerzés, szakmai megvalósítással összefüggő szolgáltatások stb.) azon a kormányzati funkción kell elszámolni, amely a támogatási szerződésben szerepel?
Részlet a válaszából: […] A 15/2019. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek. Amennyiben a támogatói okirat a felhasználási cél szerinti kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Közterület-használati díj és piachely-használati díj

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérleti, használati díjakat áfásan kell számláznia, de a piaccal kapcsolatos fenntartási, karbantartási, felújítási, eszközbeszerzési stb. kiadások áfaköltségét levonhatja. A közutak, közterületek esetében a közterület-foglalási díj áfás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Beszerzési szabályok

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 91/A. §-a szerint a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás észszerű és hatékony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
2
3
11