Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott közbeszerzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eszközberuházás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Központi költségvetési szervként 2020-ban közbeszerzési eljárást indítanánk eszközberuházás tárgyában, melynek forrása részben központi költségvetési támogatásunk, részben a kormány egyedi határozata alapján megítélt - november 15. után intézményünk részére kiutalt - többlettámogatás lenne. Az eljárás várhatóan 2021-ben fejeződik be. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben, ajánlattételi felhívásban megjelölt összeget az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján 2020-ban a tárgyév terhére kötelezettségvállalásba vesszük. A 2020. évi maradványelszámolás szempontjából az Ávr. 150. §-ának valamelyik pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak minősíthető-e a különböző forrásból (központi költségvetési támogatás, a kormány egyedi határozata alapján megítélt többletforrás) lekötött összegek valamelyike? Amennyiben nem minősíthető annak, akkor van-e arra lehetőség, hogy
- a kötelezettségvállalás teljes összegét következő évi kötelezettségvállalásként rögzítsük, vagy
- a kötelezettségvállalás összege a tárgyév (2020) és a következő év (2021) között megosztásra kerüljön a források arányában (a kormány egyedi határozata alapján megítélt, 2020-ban kiutalt többletforrás tárgyévi kötelezettségvállalás, a központi költségvetési támogatás következő évi kötelezettségvállalás)?
Részlet a válaszból: […]alapján megtörténik a kötelezettségvállalás, akkor ez a támogatás a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részének tekinthető.Amennyiben a forrás másik része az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti, a központi költségvetés terhére pályázati úton nyert támogatás, abban az esetben ez a rész is a kötelezettségvállalással terhelt maradvány része lehet. Ha a kérdésben szereplő központi költségvetési támogatás irányítószervi támogatás, akkor az nem lehet az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a kötelezettségvállalással terhelt maradvány része.Tekintettel arra, hogy a többlettámogatással kapcsolatban a kiadási előirányzatot is nyilvántartásba kellett venni a tárgyévre, melynek terhére történik a kötelezettségvállalás, ezért azt - véleményünk szerint - a költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként lehet nyilvántartásba venni. Azon kötelezettségvállalások esetén azonban, amelyek a tárgyévi nyilvántartásban a költségvetési évben esedékesként (a tárgyévi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5361
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Beszerzési szabályok

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének b) pontja szerint a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet. A szabályozás során figyelembe kell venni a Kbt., illetve a 459/2016. Korm. rendelet előírásait.A Kbt. 4. §-ának (3) bekezdése 2017. január 1-jétől az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is előírja a versenyeztetési kötelezettséget legalább három ajánlat bekérésével.Fenti kötelezettség a Kbt. 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezeti körre vonatkozik:- a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményei;- a kormány közalapítványai;- azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat, miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja.A Kbt. előírásai szerint, ha az előbbi körbe tartoznak, akkor 1 millió Ft feletti beszerzés esetén a Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételi szabályok figyelembevételével három árajánlatot kell kérni, és ezt a szabályzatukban előírni.Amennyiben nem tartoznak a Kbt. 195. §-ában felsorolt körbe, akkor saját maguknak kell meghatározni a beszerzési szabályokat. Meghatározhatják alacsonyabb értékben is a három árajánlat bekérését. Magasabb értékben nem javasoljuk meghatározni az Ávr. 91/A. §-ában meghatározott általános elvek betartása érdekében.A pályázati útmutatók szerint a kedvezményezettek a 200 ezer Ft-ot el nem érő értékű szerződések esetében nem kötelesek beszerzési eljárás lefolytatására. Tilos azonban egy szerződést a beszerzési eljárási kötelezettség alóli mentesség érdekében részekre bontani (pl. egy szolgáltatóval[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5091
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Feltételes közbeszerzési eljárás

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor az önkormányzat feltételes közbeszerzést ír ki? Már beadtuk a fejlesztési pályázatunkat, a MÁK befogadta, de döntés még nincs. A költségvetésben még nem szerepel sem bevételi oldalon a támogatás, sem kiadási oldalon a beruházás. Kell-e az előzetes közbeszerzés előtt a költségvetésben szerepeltetni a projekteket, ha igen, a támogatási döntés előtt a projektek finanszírozásának szerepeltetése a költségvetésben hogyan helyes? Előzetes kötelezettségvállalásként nyilvántartásba kell-e venni? A Bevétel rovaton hogyan szabályos az előirányzat tervezése?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet, kivétel a kötelezettségvállalás alól. A Kbt. 53. §-ának (5) és (6) bekezdése szabályozza a feltételes közbeszerzést, ezért a feltételes közbeszerzési eljárás kiírása nem keletkeztet kötelezettségvállalást.A feltételes közbeszerzési eljárás sajátossága, hogy az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény a részvételi határidőt követően következik be, az eljárást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4347
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Önkormányzati főzőkonyha

Kérdés: A jelenleg az önkormányzat által működtetett főzőkonyhát 2015. január 1-jétől ki szeretnénk adni külső vállalkozónak üzemeltetésre. A konyha 4 gazdálkodónak nyújt szolgáltatást: a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az idősek otthonának és az óvodának. Ha egyenként a szolgáltatás nettó értéke, amelyet a külső vállalkozó nyújt, nem éri el a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzés nemzeti értékhatárát, kell-e közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszból: […]összeszámítási kötelezettség a Kbt. alapján. Abban az esetben azonban, ha a szerződő az önkormányzat, amely valamennyi általa alapított szervezet étkeztetésére köt szerződést, és az önkormányzat nevére fognak szólni a konyha üzemeltetője által kiállított számlák, akkor az önkormányzat minősül ajánlatkérőnek a Kbt. alapján, és az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3868
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Új eljárás lefolytatása a közbeszerzési eljárásban érvénytelennek nyilvánított rész tekintetében

Kérdés: Az intézet mint ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indított főzési alapanyagok beszerzése tárgyában. A termékkört az ajánlatkérő 6 részre bontotta fel, majd az ajánlatok értékelése során a 6 részből egy részt (tej, tejtermékek) érvénytelennek nyilvánított. Az érvénytelennek nyilvánított rész termékkörének beszerzése céljából az ajánlatkérő eljárhat-e a Kbt. 120. §-ának e) pontja szerint?
Részlet a válaszból: […]azaz az egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül - árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál kevesebb, feltéve hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén, tehát egybeszámítás esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. Ugyanakkor a 18. § (4) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a beszerzés becsült értéke a 18. § (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárt elérné (jelen esetben a kérdés alapján ez teljesült, hiszen eredetileg uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárást indítottak), a 18. § (3) bekezdése alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §), így az a kivétel sem [120. § e) pont], hogy a Kbt.-t nem kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3423
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, aki/amely a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatását segíti elő, és akinek/ amelynek közbeszerzési szakértelmét a Közbeszerzési Hatóság megvizsgálta, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 172. §-a szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe felvette. A névjegyzékbe az kerül, aki rendelkezik felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves igazolt közbeszerzési gyakorlattal. Ha szervezet végzi a közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, akkor a közreműködő tagnak, munkavállalójának kell szerepelnie a névjegyzékben.A kérdésből az derül ki, hogy a közbeszerzési tanács­adói tevékenységet egy cég végezte és számlázta ki, ezért a költségvetési útmutató alapján, mint közbeszerzési irodai díjak ellenértéke, az általuk kiszámlázott összeg a dologi kiadások között, az 55229. Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3309
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Közbeszerzési kötelezettség alóli kivétel

Kérdés: Gyermekotthonunk részben a gyermekvédelmi, részben a szociális törvény alá tartozik. Azt szeretném megtudni, hogy kötelező-e közbeszerzésen keresztül beszerezni az élelmiszereket? Úgy tudom, ha csak gyermekvédelmi törvény alá tartoznánk, akkor nem kellene, de nálunk a szociális törvény szerinti fogyatékosok ellátása miatt ez már nem igaz.
Részlet a válaszból: […]ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén. Amennyiben tehát az élelmiszer-beszerzés a Gyvt. szerinti gyermekotthonban, lakásotthonban elhelyezett gyermekek, utógondozói ellátásban részesülők, illetve a szociális tv. szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátása érdekében történik, úgy érvényesül a kivételi szabály az általános egyszerű közbeszerzési eljárás vonatkozásában. A Szociális tv. 85/A. §-a rendelkezik a törvény hatálya alá tartozó lakóotthonokról. Eszerint a lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2513
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Pályázati dokumentáció értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?
Részlet a válaszból: […]hogy egy tenderdokumentációs kiadvány nem tartozik az Áfa-tv. 85. vagy 86. §-ában szereplő adómentes körbe, így annak értékesítése minden esetben áfaköteles, kivéve ha az értékesítő fél alanyi adómentességet választott. Mivel az ilyen típusú kiadvány nem tartozik az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő kedvezményes adókulcsú termékek közé, ezért a felszámítandó adó mértéke 20%. Azt, hogy egy termék értékesítése adóköteles-e, nem befolyásolja az a tény, hogy az értékesítő fél a tendereztetett gazdasági esemény tekintetében élhet-e adólevonási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2385

9. találat: Árajánlat-kérési, illetve közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség kisebb értékű beszerzések kapcsán

Kérdés: Önkormányzatunk munkahelyi pihenőjében festetni szeretnénk. A felmerülő költség (munkadíj) nem éri el a százezer forintot. Szükséges-e ebben az esetben több árajánlatot bekérni a munka odaítélése előtt?
Részlet a válaszból: […]kell, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett. Ezen alapelveket és követelményeket figyelembe véve a kérdéses munkálatok elvégeztetése kapcsán célszerű lehet több árajánlat bekérése, feltéve hogy az ezzel járó költség és munkamennyiség összhangban van a kiadás nagyságával. A közbeszerzési eljárások lefolytatására vonatkozó előírásokat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) tartalmazza. Amennyiben a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés becsült értéke eléri a közbeszerzési értékhatárt, az értékhatárnak megfelelő eljárási rend szerinti közbeszerzést le kell folytatni. Önmagában egy százezer forint alatti értékű munka még nem éri el a legalacsonyabb közbeszerzési értékhatárt sem, azonban figyelemmel kell lenni a Kbt. által rögzített egybeszámítási kötelezettségre is. A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben, illetve tizenkét hónap alatt kerül sor, és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2381
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetések

Kérdés: A közbeszerzéses kifizetésekhez kapcsolódóan tavaly márciusban 2009. január 1-jéig halasztották el annak a szabálynak az alkalmazását, hogy kifizetést csak nemleges adóigazolás esetén lehet teljesíteni. Tudomásunk szerint ismét változott a szabály. Mit kell tennünk, ha kifizetünk, illetve ha mi kapunk munkánkért cserébe pénzt?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot (a korábbi szabályokban még csak 100 000 forint szerepelt) meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó. Elegendő 30 (korábban 15) napos igazolást bemutatni, amely minden kifizetőnél felhasználható. Kiterjed a szabály a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is, ugyanis ezekkel a konstrukciókkal a felelősségi szabály megkerülhető lett volna. Az átmeneti rendelkezésekben szerepel, hogy az együttes adóigazolás és a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjat halasztottan, csak 2010-től tartalmazzák, mert a vámhatóság elektronikusan még nem tudja automatizáltan legyűjteni ezeket az adatokat. Az új felelősségi rendszer hatékonyabb és egyszerűbb működéséhez az APEH létrehoz egy köztartozásmentes adózói adatbázist. Amelyik vállalkozás ebben szerepel, annak nem kell külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizethetnek, amely azonban nem szerepel a "nullás" adatbázisban, annak továbbra is igazolást kell bemutatnia. (Pl. felkerülhet a listára, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt stb.) Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat. Az adóhatóság az adatbázis adatait minden hónap 10. napjáig frissíti. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2272
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést