Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott közigazgatási bírság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közigazgatási bírság behajtása - a végrehajtásban történő közreműködési kötelezettséget megsértő munkáltató felelőssége

Kérdés: Rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság hogyan hajtható be egy kft.-től? Mi a teendő, ha egy magánszeméllyel szemben végzéssel elrendelt letiltásnak egy kft. mint munkáltató nem tesz eleget? Hogyan érvényesíthető a kft.-vel szemben a készfizető kezesi felelősség, ugyanis a közigazgatási bírsággal sújtott személynek évek óta fennáll a munkaviszonya a kft.-nél? A kft. ellen milyen eljárás kezdeményezhető ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]működik együtt, akkor érdemes másik végrehajtási cselekményt foganatosítani.Az adós munkabérének, járandóságának végrehajtás alá vonása esetén a letiltás hatálya a munkáltató részére történt szabályszerű kézbesítéssel áll be. A behajtó (jegyző) a letiltás iránt írásban intézkedik, mellyel a munkáltatónak két kötelezettsége merül fel: egyrészt az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget le kell vonnia, másrészt a levont összeget át kell utalnia a behajtás iránt intézkedő részére. További kötelessége a munkáltatónak, hogy értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról vagy a Vht. szerinti felfüggesztéséről a behajtót, illetve hogy az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást állítson ki, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni.A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a készfizető kezestől is követelhető a tartozás, vele szemben is indítható végrehajtási eljárás.A Vht. kimondja továbbá, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. Ha tehát a behajtó önkormányzat a rendbírság kiszabásának alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4075
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére - az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal - történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszból: […]esetben tájékoztatnia kell a hatóságot, megküldve részére a hivatkozott dokumentumot.Amennyiben azonban a hivatali autó vezetésével összefüggésben kiszabott közigazgatási bírság a költségvetési szerv mint üzemben tartó terhére kerül kiszabásra, azt a költségvetési szervnek kell megfizetnie. Ekkor a közigazgatási bírság kártérítés formájában követelhető a munkavállalótól (kormánytisztviselőtől). Tekintettel arra, hogy munkavállalói kártérítésként kell érvényesíteni a követelést, arról nem kell kiállítani sem számlát, sem számlát helyettesítő okmányt (nem valósul meg az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtás).A Kttv. 160. §-a alapján a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek fennállását, a kárt, annak mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményének összegét, azonban szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A kormánytisztviselő, tekintettel arra, hogy a hivatali autó vezetése közben nem tartotta be a KRESZ előírásait, nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és megszegte a közszolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettségét. A kártérítés mértékét illetően azt kell eldönteni, hogy a károkozás szándékos vagy gondatlan volt, illetve súlyos gondatlanságnak tekinthető-e. A bírói gyakorlat a közlekedési szabályszegéseket általában nem tekinti szándékosnak, mivel a munkavállaló szándéka jellemzően nem terjed ki a kár (jelen esetben a közigazgatási bírság kiszabásának) bekövetkezésére. Ugyanakkor véleményünk szerint gyorshajtás esetében a súlyos gondatlanság megállapítható, így a kormánytisztviselő a teljes kár megtérítésére kötelezhető.A kártérítési felelősség megállapításáról hivatalos munkáltatói dokumentumnak kell készülni (kártérítési "határozat"), melynek tartalmaznia kell minden, a Kttv. 160. §-a alapján releváns tényt, körülményt, megállapítást.A Kttv. alapján az illetményből való levonásnak jogszabály, vagy - a levonásmentes illetményrészig - végrehajtható határozat, vagy a kormánytisztviselő írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényét bíróság előtt vagy fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4020
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,