15 találat a megadott közműberuházás áfája tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.""(4) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül."Az előzőekre tekintettel az önkormányzati társulásuk által megvalósított víziközmű-beruházást előreláthatóan 2015 szeptemberében kell átadni az önkormányzatoknak.A Vksztv. 8. §-a a víziközművek tulajdonjogának átruházására a térítésmentes átadást kötelezően nem írja elő, azoknak az ellátásért felelős részére történő átadására a felek közötti megállapodás tartalmától függően, ellenérték fejében és térítésmentesen is sor kerülhet. Az önkormányzati társulás által megvalósított víziközmű-beruházás önkormányzatok részére történő átadásának áfarendszerbeli megítélése attól függ, hogy arra ellenérték fejében vagy térítésmentesen kerül sor.Amennyiben a megállapodás alapján ellenérték fejében történik az átruházás, akkor az az Áfa-tv. általános szabályaiból következően általánosforgalmi­adó-fizetési kötelezettséget von maga után.Amennyiben az önkormányzati társulás térítésmentesen adja át a víziközművet az ellátásra kötelezettnek, a vagyonátadás a Vksztv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak - vagyis az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetnek - minősül, s mint ilyen, nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. Önmagában a Vksztv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti tulajdonszerkezet megvalósítása érdekében történő ingyenes átadás miatt az adóköteles hasznosítási céllal indult beruházás - a beruházás folyamán, illetve a vagyon átadásakor - nem minősül át olyan beruházássá, amelynek célja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján, ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, amelyben az (1) bekezdésben említett változás bekövetkezik.A fentiek alapján az önkormányzat és a kft. közötti szerződés megszüntetése kapcsán, feltéve természetesen, hogy az adott esetben az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írtak is teljesülnek, azaz a felek gondoskodnak az ügyletről kiállított számla érvénytelenítéséről, az adott esetben alkalmazható lesz az Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja. A meghiúsult ügylet kapcsán korábban megállapított fizetendő adó csökkenését az önkormányzat az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdése szerint mint fizetendő adót csökkentő tételt veheti figyelembe abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a kötelezett (jelen esetben az önkormányzat) a módosító számlát a jogosult rendelkezésérre bocsátja. A kft.-nek a módosító számla alapján az előzetesen felszámított adó csökkenését az Áfa-tv. fent idézett 132. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban, mint fizetendő adót növelő tételt kell figyelembe vennie.Az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]át kell könyvelni. Az Áht. 111. §-ának (18) bekezdése alapján 2012. 02. 28-ig van lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy áfa-adóalanyiságot válasszon, illetve korábbi adóalanyiságra vonatkozó bejelentését módosítsa. Ha az önkormányzat az általános szabályok szerint bejelentkezik adóalanynak, akkor a hivatal könyveiből átkerülő vagyon apportnak minősül, ami az Áfa-tv. 17. §-a szerint az alapján adómentes lehet a következő feltételekkel: - a szerző a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; - kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfatörvényben szabályozott jogok és kötelezettségek jog­utódként őt terhelik; - sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan jogállása, amely alapján nem tudja teljesíteni az elő­ző[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Az új Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatása után. Mivel az adóalany előre tudja, hogy a közműveket ingyenesen át fogja adni, tehát nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítést, vagyis nem adóköteles termékértékesítést végez, ezért az adóalany nem jogosult azok építése kapcsán rá átterhelt adó levonására. Ilyenkor az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének záró feltétele hiányában - azaz hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg - az adó­alanynál az ingyenes átadásra tekintettel áfafizetési kötelezettség sem keletkezik. Előfordulhat, hogy az adóalany a beruházás során még nem tudja egyértelműen elkülöníteni, hogy a létrehozott eszköz mely része, annak milyen aránya kerül a későbbiekben ingyenes átadásra. Ez esetben az adóalany az ingyenesen átadandó közmű építéséhez használt beszerzések, szolgáltatások rá átterhelt adóját levonásba helyezheti. Ha ezt követően az adóalany a közművet átadja ingyenesen, az ügylet az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint ingatlan a földterület, a felépítmény, valamint ezek alkotórésze. A Ptk. 95. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). Általános jelleggel kijelenthető, hogy a víziközművek (egyes víziközműveknél kivétel elképzelhető), a csatornák az ingatlan alkotórészét képezik, mivel az ingatlantól történő elválasztásukkal elpusztulnának, vagy használhatóságuk számottevően csökkenne. A Ptk. 95. § (1) bekezdésében megfogalmazott alkotórész fogalomnak tehát megfelel a csatorna, víziközmű, vagyis a csatorna, víziközmű az ingatlan alkotórészét képezi, így a csatorna, víziközmű bérbeadása is ingatlan bérbeadásának tekintendő. Az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem alkalmazható az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja (áfamentes ingatlan-bérbeadás) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására. A csatorna, víziközmű megítélésünk szerint ilyen gép, egyéb berendezés, ezért a speciális szabály értelmében, hiába minősül ingatlannak a csatorna, víziközmű, ezeknek a bérbeadása nem áfamentes az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Mindezeknek megfelelően a víziközmű vagyon részét képező ingatlanok bérbeadása is kötelezően áfaköteles, tekintve hogy az azokba beépített berendezések adójogi megítélésének sorsát osztják. Összegezve tehát a fentieket, az adott esetben a közmű használatba adása, amennyiben az ellenérték fejében történik, az Áfa-tv. említett rendelkezései alapján áfaköteles tevékenységnek minősül, ami azt jelenti, hogy figyelemmel az Áfa-tv. fent idézett 120. §-ára a közműberuházás során eszközölt beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját - az Áfa-tv. VII. fejezetében található egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén - az önkormányzat levonásba helyezheti. A beadványban kérdezett első esetben tehát, tekintve, hogy a közölt információk alapján megállapítható, hogy a Regionális Vízmű Rt. részére történő használatba adás ellenérték ("használati díj") fejében fog történni, az önkormányzatnak jogos az a várakozása, hogy a közmű elkészültét követően az áfaköteles tevékenysége keretében (áfaköteles bérbeadás) fog hasznosulni, ennek megfelelően a beruházáshoz kapcsolódóan felmerült beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját - a levonás egyéb feltételeinek teljesülése esetén - levonásba helyezheti. A kérdésben felvetett második esetben ahhoz, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan felmerült beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében, ezért a beruházás során rá áthárított adó levonására nem jogosult. Az Áfa-tv. 195. § (1) bekezdése mint főszabály értelmében az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany nem jogosult. Azonban a társulás alanyi adómentessége nem lenne kizáró ok az adó levonhatósága szempontjából az Áfa-tv. 195. § (2) bekezdés a) és c) pontjában leírt esetekben (tárgyi eszközként használt termék értékesítése, saját rezsis beruházás), ha előzőleg a társulás tárgyi eszközként adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használná, egyéb módon hasznosítaná a létesítményeket. Az Áfa-tv. 259. § 21. pontja értelmében tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Amennyiben a beruházás olyan módon valósul meg, hogy az önkormányzatok az őket terhelő önrésszel az általuk létrehozott jogi személy társulás vagyonát gyarapítják, és a későbbiekben a társulás vagyona kerül felosztásra az önkormányzatok között, akkor az áfabeli megítélés tekintetében az előzőekben megfogalmazottak az irányadóak. Ettől eltérően, például abban az esetben, ha a társulás feladata az, hogy az önkormányzatok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évi XCI. törvény 211. § (7), (19)-(20) és (24) bekezdések] okán az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-tv.) 4/A. §-ának (1) bekezdése nem volt alkalmazható. Amennyiben az adott eset megfelel a valószínűsített tényállásnak, vagyis olyan közműberuházásról lenne szó, ahol a közmű 2007. november 16-át (az Áfa-tv. kihirdetését) megelőzően elkészült (vagy a beruházás nem valósult meg 2007. november 16-a előtt, de ahhoz kapcsolódóan az említett időpontot megelőzően termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel már történt), akkor az adójogi megítélés a következő: Ha az önkormányzat az ilyen közművet 2008. január 1-jét követően adja ingyenesen vagyonkezelésbe, akkor a vagyonkezelésbe adásra még a régi Áfa-tv. 9. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó az új Áfa-tv. 262. § (4) bekezdése alapján, vagyis ez esetben az ingyenes vagyonkezelésbe adás után az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik, a beruházást terhelő levonható áfát pedig a vagyonkezelésbe adás miatt nem kell utólag korrigálnia. A beruházás során korábban levont adó összegét csak az befolyásolhatja, ha az önkormányzat az elkészült közművet a vagyonkezelésbe adást megelőzően még adómentesen bérbe is adta (ekkor ugyanis a tárgyi eszközökre vonatkozó utólagos áfakorrekciós kötelezettsége merülne fel). Az Áfa-tv. 259. § 4. pontja értelmében a bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján 2004. évtől nem minősülne gazdasági tevékenységnek, így sem adófizetési kötelezettség nem terhelné, sem adólevonási jog nem illetné meg e tekintetben). Amennyiben tehát a szennyvízmű a fentiek szerinti ellenértéknek nem minősülő költségvetési támogatásból valósult meg, akkor ezen beruházással kapcsolatosan bevételeit adófizetési kötelezettség terheli az üzembe helyezéstől számított 10 évig, de ugyanakkor az adólevonás joga is megilleti, a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint. A kérdés nem tartalmaz arra nézve utalást, hogy milyen költségvetési forrásból finanszírozzák a beruházást, de arra következtettünk, hogy nem 2004. január 1. napja előtt megítélt címzett vagy céltámogatásból, mivel a saját bevételek mellett más szakfeladattól átcsoportosított támogatásról van szó a kérdésben, tehát az Áfa-tv.-t módosító 2003. évi XCI. tv. - említett - átmeneti rendelkezéseinek 211. § (7) bekezdése feltehetően nem alkalmazható jelen bővítésre. Mivel a beruházás 2005. évre vonatkozóan még csak tervezetben szerepel, ezért ugyanezen törvényhely (8) bekezdése, nevezetesen a 2004. január 1. előtt már megkezdett beruházások arányosítás alóli mentesítése sem jöhet szóba. Fentiek alapján - amennyiben a kérdés alapján feltételezéseim helytállóak, akkor - a 2005. évben megvalósított szennyvízműbővítés tekintetében adólevonási joga csak arányosítás útján keletkezhet, tekintettel arra, hogy az az alóli mentesítés egyik átmeneti szabálya sem alkalmazható erre az esetre. Az arányosítás során azonban nem alkalmazható az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdésének sem az a), sem a b) pontja, mivel nem konkrét beruházáshoz adott támogatásról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségvetés összeállításához kiadott tájékoztató szerint a felhalmozási kiadások között - elkülönített jogcímen - kell kimutatni a beruházások előzetesen felszámított adóját, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem. Ugyancsak a tájékoztató rögzítette, hogy a működési bevételek között, a felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó jogcímen kell elszámolni azt a bevételt, amelyet az előzetesen felszámított általános forgalmi adóból az adóköteles felhalmozási tevékenységhez (beruházáshoz, felújításhoz) kapcsolódóan az intézmény az adóhatóságtól visszaigényelt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogának figyelembevételével döntöttek. A kérdésben közöltek szerint a szóban forgó beruházást bruttó módon finanszírozták, vagyis le nem vonható áfát kalkulálva, ezért az Ön által is hivatkozott átmeneti rendelkezést nem lehet alkalmazni. Ebből következik, hogy a szóban forgó közműhöz kapcsolódóan 2003. december 31-ét követő teljesítési időpontú beszerzésekre már nem érvényesíthető áfalevonás, függetlenül attól, hogy azt az elkészültét követően ellenértékért fogják használatba adni. A 2004. január 1-jétől érvényes rendelkezés szerint [4/A. § (1) bekezdés záró fordulata, valamint 5. § (3) bekezdés] az olyan vagyon, vagyoni értékű jog és tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény szerint koncessziós szerződést lehet kötni, nem gazdasági tevékenység. A közmű ilyen vagyontárgy,[…] részlet vége a válaszból.