Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) 6. §-ának (1) bekezdése alapján víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. E jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Víziközmű-beruházás áfalevonása

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet - XY Zrt. - részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban - 2004. január 1. és 2007. december 31. között - történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Közműberuházás áfájának visszaigénylése - önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező a régi, hatályon kívül helyezett Áht. előírásairahivatkozik. A 2012. január 1-jétől hatályos 2011. CXCV. tv. (új Áht.)értelmében a hivatalt és az önkormányzatot is önálló jogi személynek kelltekinteni, amelyeknek saját adószámmal kell rendelkezniük. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Közműberuházás áfája

Kérdés: Egy társaság ingatlanfejlesztéseket végez. Ennek keretében közműveket is létrehoznak, amely közműveket számunkra mint önkormányzatnak ingyenesen átadnak. Kérdésünk nem közvetlenül minket érint, hanem a társaságot. A társaság élhet-e adólevonási jogával az ingyenesen átadott közmű beruházása során előzetesen felszámított adó vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Ha már a beruházás során, a levonási jog keletkezésekorfennálló (az adóalany által ismert) körülményekből megállapítható, hogy melyekazok a termékek, berendezések, melyeket az adóalany elkészültük után ingyenesenátad, akkor az azokkal kapcsolatos adó levonására nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Közműberuházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük a vonatkozótörvényi rendelkezéseket:Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyenmértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szennyvízközmű létrehozása

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint olyan mértékben, amilyenmértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyébmódon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Víziközmű áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás nem teljes körű, mégis arraenged következtetni, hogy a 2008. július 1-jétől megvalósuló vagyonkezelésbeadás tárgya egy olyan közmű, amely egyrészt 2007. november 16-át [az általánosforgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Szennyvíztelep bővítése

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy már egy üzembehelyezett, és ezután bérbe adott szennyvíztelep bővítéséről van szó. Azt nemtartalmazta a kérdés, hogy a szóban forgó szennyvíztelep címzett vagycéltámogatásból lett-e megvalósítva 2004. január 1. napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

A beruházások áfájának tervezése és elszámolása

Kérdés: Önkormányzat címzett támogatásból megvalósuló közműberuházást folytat, a beruházási költség áfája visszaigényelhető. A számlát év végén ki kellett fizetni, viszont az áfát már csak az idén kaphatjuk vissza. Mivel a beruházásba be nem számítható az áfa, annak összegét a 18231 főkönyvi számlán kell könyvelni. Kellett-e az év végén előirányzatot képezni, ugyanis ezen költséget a költségvetésbe nem terveztük be? Vagy függő kiadásként lehet-e könyvelni az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] Az áfa összege nem minősíthető függő kiadásnak, mert azSzt-Vhr. 22. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a kiadás azonosíthatójogcímű kifizetés, a beruházás nem a következő évi költségvetést terhelte ésnem téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Közműberuházás áfája

Kérdés: Közműberuházást valósítunk meg. 2003-ban döntöttek a bruttó finanszírozásról. A közművet majd ellenérték fejében bérbeadjuk. Jól értelmezzük-e, hogy az Áfa-tv. átmeneti rendelkezésére és a nem koncesszióban történő hasznosításra tekintettel a beruházáshoz folyamatosan felmerülő beszerzések áfáját visszaigényelhetjük?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XCI. törvény 211. § (7) bekezdése, valamint 2004. évi IX. törvény 71. § (2) bekezdése szerint [amely részben visszamenőlegesen 2004. január 1-jére módosította a jelzett bekezdést, másrészt új (20) bekezdést iktatott be átmeneti rendelkezésként] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
2