Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott közműberuházás áfája tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzati társulások víziközmű-beruházásának átadása az ellátásra kötelezettnek

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.
Részlet a válaszból: […]beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.""(4) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül."Az előzőekre tekintettel az önkormányzati társulásuk által megvalósított víziközmű-beruházást előreláthatóan 2015 szeptemberében kell átadni az önkormányzatoknak.A Vksztv. 8. §-a a víziközművek tulajdonjogának átruházására a térítésmentes átadást kötelezően nem írja elő, azoknak az ellátásért felelős részére történő átadására a felek közötti megállapodás tartalmától függően, ellenérték fejében és térítésmentesen is sor kerülhet. Az önkormányzati társulás által megvalósított víziközmű-beruházás önkormányzatok részére történő átadásának áfarendszerbeli megítélése attól függ, hogy arra ellenérték fejében vagy térítésmentesen kerül sor.Amennyiben a megállapodás alapján ellenérték fejében történik az átruházás, akkor az az Áfa-tv. általános szabályaiból következően általánosforgalmi­adó-fizetési kötelezettséget von maga után.Amennyiben az önkormányzati társulás térítésmentesen adja át a víziközművet az ellátásra kötelezettnek, a vagyonátadás a Vksztv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak - vagyis az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetnek - minősül, s mint ilyen, nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. Önmagában a Vksztv. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti tulajdonszerkezet megvalósítása érdekében történő ingyenes átadás miatt az adóköteles hasznosítási céllal indult beruházás - a beruházás folyamán, illetve a vagyon átadásakor - nem minősül át olyan beruházássá, amelynek célja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3581
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Víziközmű-beruházás áfalevonása

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet - XY Zrt. - részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban - 2004. január 1. és 2007. december 31. között - történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?
Részlet a válaszból: […]levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján, ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, amelyben az (1) bekezdésben említett változás bekövetkezik.A fentiek alapján az önkormányzat és a kft. közötti szerződés megszüntetése kapcsán, feltéve természetesen, hogy az adott esetben az Áfa-tv. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írtak is teljesülnek, azaz a felek gondoskodnak az ügyletről kiállított számla érvénytelenítéséről, az adott esetben alkalmazható lesz az Áfa-tv. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja. A meghiúsult ügylet kapcsán korábban megállapított fizetendő adó csökkenését az önkormányzat az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdése szerint mint fizetendő adót csökkentő tételt veheti figyelembe abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a kötelezett (jelen esetben az önkormányzat) a módosító számlát a jogosult rendelkezésérre bocsátja. A kft.-nek a módosító számla alapján az előzetesen felszámított adó csökkenését az Áfa-tv. fent idézett 132. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban, mint fizetendő adót növelő tételt kell figyelembe vennie.Az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3319
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Közműberuházás áfájának visszaigénylése - önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszból: […]át kell könyvelni. Az Áht. 111. §-ának (18) bekezdése alapján 2012. 02. 28-ig van lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy áfa-adóalanyiságot válasszon, illetve korábbi adóalanyiságra vonatkozó bejelentését módosítsa. Ha az önkormányzat az általános szabályok szerint bejelentkezik adóalanynak, akkor a hivatal könyveiből átkerülő vagyon apportnak minősül, ami az Áfa-tv. 17. §-a szerint az alapján adómentes lehet a következő feltételekkel: - a szerző a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; - kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve a szerzett vagyonhoz fűződő, az áfatörvényben szabályozott jogok és kötelezettségek jog­utódként őt terhelik; - sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan jogállása, amely alapján nem tudja teljesíteni az elő­ző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3120
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Közműberuházás áfája

Kérdés: Egy társaság ingatlanfejlesztéseket végez. Ennek keretében közműveket is létrehoznak, amely közműveket számunkra mint önkormányzatnak ingyenesen átadnak. Kérdésünk nem közvetlenül minket érint, hanem a társaságot. A társaság élhet-e adólevonási jogával az ingyenesen átadott közmű beruházása során előzetesen felszámított adó vonatkozásában?
Részlet a válaszból: […]érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. Az új Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerint adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatása után. Mivel az adóalany előre tudja, hogy a közműveket ingyenesen át fogja adni, tehát nem ellenérték fejében teljesített termékértékesítést, vagyis nem adóköteles termékértékesítést végez, ezért az adóalany nem jogosult azok építése kapcsán rá átterhelt adó levonására. Ilyenkor az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének záró feltétele hiányában - azaz hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg - az adó­alanynál az ingyenes átadásra tekintettel áfafizetési kötelezettség sem keletkezik. Előfordulhat, hogy az adóalany a beruházás során még nem tudja egyértelműen elkülöníteni, hogy a létrehozott eszköz mely része, annak milyen aránya kerül a későbbiekben ingyenes átadásra. Ez esetben az adóalany az ingyenesen átadandó közmű építéséhez használt beszerzések, szolgáltatások rá átterhelt adóját levonásba helyezheti. Ha ezt követően az adóalany a közművet átadja ingyenesen, az ügylet az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3057

5. találat: Közműberuházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?
Részlet a válaszból: […]mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint ingatlan a földterület, a felépítmény, valamint ezek alkotórésze. A Ptk. 95. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész). Általános jelleggel kijelenthető, hogy a víziközművek (egyes víziközműveknél kivétel elképzelhető), a csatornák az ingatlan alkotórészét képezik, mivel az ingatlantól történő elválasztásukkal elpusztulnának, vagy használhatóságuk számottevően csökkenne. A Ptk. 95. § (1) bekezdésében megfogalmazott alkotórész fogalomnak tehát megfelel a csatorna, víziközmű, vagyis a csatorna, víziközmű az ingatlan alkotórészét képezi, így a csatorna, víziközmű bérbeadása is ingatlan bérbeadásának tekintendő. Az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem alkalmazható az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja (áfamentes ingatlan-bérbeadás) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására. A csatorna, víziközmű megítélésünk szerint ilyen gép, egyéb berendezés, ezért a speciális szabály értelmében, hiába minősül ingatlannak a csatorna, víziközmű, ezeknek a bérbeadása nem áfamentes az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Mindezeknek megfelelően a víziközmű vagyon részét képező ingatlanok bérbeadása is kötelezően áfaköteles, tekintve hogy az azokba beépített berendezések adójogi megítélésének sorsát osztják. Összegezve tehát a fentieket, az adott esetben a közmű használatba adása, amennyiben az ellenérték fejében történik, az Áfa-tv. említett rendelkezései alapján áfaköteles tevékenységnek minősül, ami azt jelenti, hogy figyelemmel az Áfa-tv. fent idézett 120. §-ára a közműberuházás során eszközölt beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját - az Áfa-tv. VII. fejezetében található egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén - az önkormányzat levonásba helyezheti. A beadványban kérdezett első esetben tehát, tekintve, hogy a közölt információk alapján megállapítható, hogy a Regionális Vízmű Rt. részére történő használatba adás ellenérték ("használati díj") fejében fog történni, az önkormányzatnak jogos az a várakozása, hogy a közmű elkészültét követően az áfaköteles tevékenysége keretében (áfaköteles bérbeadás) fog hasznosulni, ennek megfelelően a beruházáshoz kapcsolódóan felmerült beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját - a levonás egyéb feltételeinek teljesülése esetén - levonásba helyezheti. A kérdésben felvetett második esetben ahhoz, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan felmerült beszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2884
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Szennyvízközmű létrehozása

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
Részlet a válaszból: […]termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében, ezért a beruházás során rá áthárított adó levonására nem jogosult. Az Áfa-tv. 195. § (1) bekezdése mint főszabály értelmében az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany nem jogosult. Azonban a társulás alanyi adómentessége nem lenne kizáró ok az adó levonhatósága szempontjából az Áfa-tv. 195. § (2) bekezdés a) és c) pontjában leírt esetekben (tárgyi eszközként használt termék értékesítése, saját rezsis beruházás), ha előzőleg a társulás tárgyi eszközként adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használná, egyéb módon hasznosítaná a létesítményeket. Az Áfa-tv. 259. § 21. pontja értelmében tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Amennyiben a beruházás olyan módon valósul meg, hogy az önkormányzatok az őket terhelő önrésszel az általuk létrehozott jogi személy társulás vagyonát gyarapítják, és a későbbiekben a társulás vagyona kerül felosztásra az önkormányzatok között, akkor az áfabeli megítélés tekintetében az előzőekben megfogalmazottak az irányadóak. Ettől eltérően, például abban az esetben, ha a társulás feladata az, hogy az önkormányzatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2266

7. találat: Víziközmű áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben ingyenesen vagyonkezelésbe adta a tulajdonában lévő víziközművet. A közmű építésével kapcsolatos áfát levonhatta. Az áfa 2008-as szabályozása alapján keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak? Esetlegesen bérbeadás megvalósul-e?
Részlet a válaszból: […]évi XCI. törvény 211. § (7), (19)-(20) és (24) bekezdések] okán az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa-tv.) 4/A. §-ának (1) bekezdése nem volt alkalmazható. Amennyiben az adott eset megfelel a valószínűsített tényállásnak, vagyis olyan közműberuházásról lenne szó, ahol a közmű 2007. november 16-át (az Áfa-tv. kihirdetését) megelőzően elkészült (vagy a beruházás nem valósult meg 2007. november 16-a előtt, de ahhoz kapcsolódóan az említett időpontot megelőzően termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel már történt), akkor az adójogi megítélés a következő: Ha az önkormányzat az ilyen közművet 2008. január 1-jét követően adja ingyenesen vagyonkezelésbe, akkor a vagyonkezelésbe adásra még a régi Áfa-tv. 9. § (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó az új Áfa-tv. 262. § (4) bekezdése alapján, vagyis ez esetben az ingyenes vagyonkezelésbe adás után az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik, a beruházást terhelő levonható áfát pedig a vagyonkezelésbe adás miatt nem kell utólag korrigálnia. A beruházás során korábban levont adó összegét csak az befolyásolhatja, ha az önkormányzat az elkészült közművet a vagyonkezelésbe adást megelőzően még adómentesen bérbe is adta (ekkor ugyanis a tárgyi eszközökre vonatkozó utólagos áfakorrekciós kötelezettsége merülne fel). Az Áfa-tv. 259. § 4. pontja értelmében a bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2240

8. találat: Szennyvíztelep bővítése

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?
Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján 2004. évtől nem minősülne gazdasági tevékenységnek, így sem adófizetési kötelezettség nem terhelné, sem adólevonási jog nem illetné meg e tekintetben). Amennyiben tehát a szennyvízmű a fentiek szerinti ellenértéknek nem minősülő költségvetési támogatásból valósult meg, akkor ezen beruházással kapcsolatosan bevételeit adófizetési kötelezettség terheli az üzembe helyezéstől számított 10 évig, de ugyanakkor az adólevonás joga is megilleti, a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint. A kérdés nem tartalmaz arra nézve utalást, hogy milyen költségvetési forrásból finanszírozzák a beruházást, de arra következtettünk, hogy nem 2004. január 1. napja előtt megítélt címzett vagy céltámogatásból, mivel a saját bevételek mellett más szakfeladattól átcsoportosított támogatásról van szó a kérdésben, tehát az Áfa-tv.-t módosító 2003. évi XCI. tv. - említett - átmeneti rendelkezéseinek 211. § (7) bekezdése feltehetően nem alkalmazható jelen bővítésre. Mivel a beruházás 2005. évre vonatkozóan még csak tervezetben szerepel, ezért ugyanezen törvényhely (8) bekezdése, nevezetesen a 2004. január 1. előtt már megkezdett beruházások arányosítás alóli mentesítése sem jöhet szóba. Fentiek alapján - amennyiben a kérdés alapján feltételezéseim helytállóak, akkor - a 2005. évben megvalósított szennyvízműbővítés tekintetében adólevonási joga csak arányosítás útján keletkezhet, tekintettel arra, hogy az az alóli mentesítés egyik átmeneti szabálya sem alkalmazható erre az esetre. Az arányosítás során azonban nem alkalmazható az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdésének sem az a), sem a b) pontja, mivel nem konkrét beruházáshoz adott támogatásról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1025

9. találat: A beruházások áfájának tervezése és elszámolása

Kérdés: Önkormányzat címzett támogatásból megvalósuló közműberuházást folytat, a beruházási költség áfája visszaigényelhető. A számlát év végén ki kellett fizetni, viszont az áfát már csak az idén kaphatjuk vissza. Mivel a beruházásba be nem számítható az áfa, annak összegét a 18231 főkönyvi számlán kell könyvelni. Kellett-e az év végén előirányzatot képezni, ugyanis ezen költséget a költségvetésbe nem terveztük be? Vagy függő kiadásként lehet-e könyvelni az áfa összegét?
Részlet a válaszból: […]költségvetés összeállításához kiadott tájékoztató szerint a felhalmozási kiadások között - elkülönített jogcímen - kell kimutatni a beruházások előzetesen felszámított adóját, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem. Ugyancsak a tájékoztató rögzítette, hogy a működési bevételek között, a felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó jogcímen kell elszámolni azt a bevételt, amelyet az előzetesen felszámított általános forgalmi adóból az adóköteles felhalmozási tevékenységhez (beruházáshoz, felújításhoz) kapcsolódóan az intézmény az adóhatóságtól visszaigényelt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 967
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Közműberuházás áfája

Kérdés: Közműberuházást valósítunk meg. 2003-ban döntöttek a bruttó finanszírozásról. A közművet majd ellenérték fejében bérbeadjuk. Jól értelmezzük-e, hogy az Áfa-tv. átmeneti rendelkezésére és a nem koncesszióban történő hasznosításra tekintettel a beruházáshoz folyamatosan felmerülő beszerzések áfáját visszaigényelhetjük?
Részlet a válaszból: […]jogának figyelembevételével döntöttek. A kérdésben közöltek szerint a szóban forgó beruházást bruttó módon finanszírozták, vagyis le nem vonható áfát kalkulálva, ezért az Ön által is hivatkozott átmeneti rendelkezést nem lehet alkalmazni. Ebből következik, hogy a szóban forgó közműhöz kapcsolódóan 2003. december 31-ét követő teljesítési időpontú beszerzésekre már nem érvényesíthető áfalevonás, függetlenül attól, hogy azt az elkészültét követően ellenértékért fogják használatba adni. A 2004. január 1-jétől érvényes rendelkezés szerint [4/A. § (1) bekezdés záró fordulata, valamint 5. § (3) bekezdés] az olyan vagyon, vagyoni értékű jog és tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény szerint koncessziós szerződést lehet kötni, nem gazdasági tevékenység. A közmű ilyen vagyontárgy,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 887
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést