241 talált cikk a közoktatás kifejezésre

Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk. Melegétkezési utalványt biztosítunk dolgozóinknak havonta, az adómentesség értékhatáráig. Kivételt képeznek a nyári hónapok (07-08. hó). A kérdésünk az lenne, hogy amennyiben az anyagi helyzetünk a költségvetési év végén megengedi, vásárolhatunk-e visszamenőleg ezekre a hónapokra, természetesen a megengedett értékhatáron belül? Vagy ha havonta kevesebbet adunk, azt visszamenőleg, év végén kiegészíthetjük-e?

Kérdés: Nevelési és művelődési intézményünkben óvoda, könyvtár és művelődési ház működik. Az intézmény vezetője munkaidejének nagy részében az óvoda vezetésével foglalkozik. Okleveles óvónői szakképesítésével a "G" fizetési osztályba sorolták. Időközben a PTE Bölcsészettudományi Kar pedagógiai szakán pedagógiai bölcsész és tanár szakképesítést szerzett. Kérte, hogy ennek megfelelően soroljuk át "H" fizetési osztályba. A Kjt. alapján a közalkalmazottat a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség alapján kell besorolni. Véleményünk szerint a munkakörhöz nem szükséges, és a korábbi besorolás sem volt jogszerű. Helyesen járunk-e el, ha "F" fizetési osztályba visszasoroljuk?

Kérdés: Iskolánkban a diákok étkeztetését úgy oldottuk meg, hogy az a diák, aki nálunk akar enni, befizeti az étkeztetés díját, mi pedig megrendeljük az ételt egy cégtől, amelyik gondoskodik az étel tálalásáról is. Az új Áfa-tv. szerint tárgyi adómentesnek minősül az iskolánk tevékenysége akkor is, ha nem mi készítjük az ételt, és nem mi szolgáljuk fel, hanem egy cég. Nem tudjuk, mi a helyzet akkor, ha nálunk étkeznek a tanárok és más külsős vendégek is. Az étkezéseik adókötelesnek minősülnek? Le lehet vonni az áfát, ha adóköteles?

Kérdés: A közintézményekben zajló étkeztetés áfakötelezettségéről az elmúlt időszakban több kérdés is érkezett, amelyekben olvasóink arról panaszkodtak, hogy a pénzügyminisztérium, illetve az adóhatóság munkatársai által tartott előadásokon egymásnak ellentmondó értelmezések hangzottak el. A kérdéssel kapcsolatban az adóhatóság honlapján 2008. február 2-a óta olvasható a következő iránymutatás. Az illetékes szakemberek tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy az áfatörvény a hivatkozott rendelkezések tekintetében a közeljövőben módosulhat!

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. változása szerint az önkormányzatnak mely étkeztetés bevételére kell áfát rászámítani? 1. Szociális étkeztetés 2. Óvodai és iskolai étkeztetés 3. Saját dolgozók étkeztetése (munkahelyi étkezés) 4. Vendégebéd A felszámított áfa visszaigényelhető-e?

Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?

Kérdés: Iskolánk 19 osztállyal működik, ezenkívül van egy 4 osztályos tagiskolánk is. Mennyi a kötelező óraszáma a tagiskola vezetőhelyettesének?

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?