Találati lista:
171. cikk / 237 Közintézményekben zajló étkeztetés Áfa-tv. szerinti megítélése
Kérdés: A közintézményekben zajló étkeztetés áfakötelezettségéről az elmúlt időszakban több kérdés is érkezett, amelyekben olvasóink arról panaszkodtak, hogy a pénzügyminisztérium, illetve az adóhatóság munkatársai által tartott előadásokon egymásnak ellentmondó értelmezések hangzottak el. A kérdéssel kapcsolatban az adóhatóság honlapján 2008. február 2-a óta olvasható a következő iránymutatás. Az illetékes szakemberek tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy az áfatörvény a hivatkozott rendelkezések tekintetében a közeljövőben módosulhat!
172. cikk / 237 Étkeztetés áfája
Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. változása szerint az önkormányzatnak mely étkeztetés bevételére kell áfát rászámítani? 1. Szociális étkeztetés 2. Óvodai és iskolai étkeztetés 3. Saját dolgozók étkeztetése (munkahelyi étkezés) 4. Vendégebéd A felszámított áfa visszaigényelhető-e?
173. cikk / 237 Humánszervező egyetemi végzettség figyelembevétele iskolaigazgató besorolásánál
Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?
174. cikk / 237 Tagiskola vezetőhelyettesének kötelező óraszáma
Kérdés: Iskolánk 19 osztállyal működik, ezenkívül van egy 4 osztályos tagiskolánk is. Mennyi a kötelező óraszáma a tagiskola vezetőhelyettesének?
175. cikk / 237 Kedvezményes étkezésre jogosult fogyatékos gyermek normatíva igénylése
Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.
176. cikk / 237 Tanügy-igazgatási dokumentumok és analitikus nyilvántartások alkalmazása a hozzájárulások igénybevételénél
Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?
177. cikk / 237 Pedagógusi munka ügyeleti díja
Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
178. cikk / 237 Igazgatóhelyettes kötelező óraszáma
Kérdés: Intézményünk többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola), gimnáziumi, szakközép-iskolai képzést folytatunk, és szakfeladatként 2007. július 1-jétől alapfokú művészetoktatással bővült tevékenységünk. Az intézményben 7-13. évfolyamon 20 osztály vesz részt középfokú képzésben. A zeneiskolába iratkozott tanulók létszáma 240 fő. Mennyi a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma? A közoktatási törvény 1. sz. melléklet harmadik rész 3. pontja szerint (középiskolában, szakiskolában és gyakorlóiskolában), vagy a 4. pont (alapfokú művészetoktatási intézményben) címszó alatt leírtak szerint kell megállapítani a zeneiskolai igazgatóhelyettes kötelező óraszámát? A 3. pont szerint 4, a 4. pont szerint pedig 10 óra lenne a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma.
179. cikk / 237 Pedagógus hallgató foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja-e iskolánk pedagógus munkakörben azt a felsőfokú oktatási intézmény utolsó éves hallgatóját, aki pedagógus szakképzettséget fog szerezni?
180. cikk / 237 Kötelező pályáztatás a közalkalmazottak esetében
Kérdés: Kell-e pályázatot kiírni óvónői munkakör betöltésére?
