235 cikk rendezése:
21. cikk / 235 Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása
Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
22. cikk / 235 Pedagógusok gyakornoki ideje munkahelyváltás esetén
Kérdés: A közalkalmazott óvodapedagógust 2012. augusztus 15-én nevezték ki. Rá még a régi törvények szerinti 3 éves gyakornoki idő vonatkozott. Amennyiben 2014. augusztus 31-ével közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya, és szeptember 1-jével új közalkalmazotti jogviszonyt létesít óvodapedagógusként egy másik óvodában, hogyan kell eljárni a gyakornoki idő kapcsán? A régi helyen még nem minősítették, mert még nem telt le a 3 év, viszont szeptember 1-jén már meglenne az új szabályok szerint a 2 év gyakorlata. Besorolható Pedagógus I. kategóriába?
23. cikk / 235 Iskolai könyvjutalom
Kérdés: Önkormányzatunk a községben működő, de a KLIK fenntartásában lévő általános iskola diákjait jutalmazni szeretné. Van-e ennek olyan formája, ami adó-, illetve járulékmentesen adható? Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. b) pontjában szereplő, nem pénzben adott juttatást (például iskolai könyvutalványt) ki és kinek adhat adómentesen?
24. cikk / 235 Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága
Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
25. cikk / 235 Adómentes juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?
26. cikk / 235 GAMESZ vezetőjének besorolása
Kérdés: 2012 decemberében GAMESZ alakult városunkban, mely az oktatás-nevelési intézmények működtetését látja el. A GAMESZ igazgatójának iskolai végzettsége: általános iskolai tanár, közoktatás-vezető. Áthelyezéssel került a GAMESZ-hez, előző munkahelyén egy általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgozott. Az általános iskola, mint munkáltató, figyelembe vette a közoktatás-vezetői végzettségét, ezért a besorolásán a fizetési osztálya "G" volt. A GAMESZ-nél, mint igazgatónak, a munkáltatója – az önkormányzat – a kinevezésén "F" fizetési kategóriába sorolta, egyéb ügyintéző munkakörbe, és megbízták határozott időre az igazgatói feladatok ellátásával. Figyelembe vehető-e a besorolásnál a közoktatás-vezetői végzettség a GAMESZ igazgatójaként?
27. cikk / 235 Kutatóintézet által szervezett vidéki kutatómunkához kapcsolódó utazás, szállás, étkezés juttatásának adóvonzata
Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?
28. cikk / 235 Pályázat alapján szervezett egészségmegőrző programok adókötelezettsége
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk közel 10 millió forintot nyert egészségmegőrző program megvalósítására. A program keretében kerékpártúrák, életmódtáborok, sportfoglalkozások, előadások szerepelnek. Ezeket a programokat ellátással, étkezéssel terveztük. A programok gyermekeknek és felnőtteknek szólnak. A pályázatban szereplő juttatások adókötelesek-e? Például kerékpárt bérelünk 15 fő részére, mellette egész napos ellátását biztosítjuk. A pályázati támogatásokra vonatkozik-e valami más előírás?
29. cikk / 235 Vis maior
Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési kiadásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
30. cikk / 235 Ki nem fizetett jubileumi jutalom iránti igény
Kérdés: 1981. augusztus 1-jétől dolgozom óvónőként. 2011-ben nem kaptam meg a 30 éves jubileumi jutalmamat. Azóta munkahelyet változtattam. Kérhetem-e a jubileumi jutalom kifizetését az új munkahelyemen? Van-e elévülési idő? Ha jár ez nekem, akkor a 2011-ben érvényes béremet vagy az aktuális illetményemet kell figyelembe venni a kifizetéskor? Kérhetnek-e erről utólagosan valamilyen dokumentumot, mivel tudom igazolni, hogy nem kaptam meg ezt a pénzt?
