Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott"a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Pedagógusok gyakornoki ideje munkahelyváltás esetén

Kérdés: A közalkalmazott óvodapedagógust 2012. augusztus 15-én nevezték ki. Rá még a régi törvények szerinti 3 éves gyakornoki idő vonatkozott. Amennyiben 2014. augusztus 31-ével közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya, és szeptember 1-jével új közalkalmazotti jogviszonyt létesít óvodapedagógusként egy másik óvodában, hogyan kell eljárni a gyakornoki idő kapcsán? A régi helyen még nem minősítették, mert még nem telt le a 3 év, viszont szeptember 1-jén már meglenne az új szabályok szerint a 2 év gyakorlata. Besorolható Pedagógus I. kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A 2012. augusztus 15-én kinevezett, a gyakornoki időt akkor megkezdett pedagógus esetében 2013. szeptemberben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint kellett eljárni. Esetében tehát a 3 éves gyakornoki időt kellett alkalmazni, szemben az új, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Iskolai könyvjutalom

Kérdés: Önkormányzatunk a községben működő, de a KLIK fenntartásában lévő általános iskola diákjait jutalmazni szeretné. Van-e ennek olyan formája, ami adó-, illetve járulékmentesen adható? Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. b) pontjában szereplő, nem pénzben adott juttatást (például iskolai könyvutalványt) ki és kinek adhat adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 8.22 pont b) alpont alapján adómentesen juttatható a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló részére iskolai könyvjutalom (ideértve a könyvutalványt is), valamint tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] Az első dolgozó esetében, amennyiben az 1992 előtt fennállt munkaviszonyai nem áthelyezéssel szűntek meg, a jubileumi jutalomra jogosító idő 1992-től számítandó, amikortól intézményüknél dolgozik (a Kjt. szabályaira figyelemmel), tehát 2014. novemberben körülbelül 22 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Adómentes juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott:"a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

GAMESZ vezetőjének besorolása

Kérdés: 2012 decemberében GAMESZ alakult városunkban, mely az oktatás-nevelési intézmények működtetését látja el. A GAMESZ igazgatójának iskolai végzettsége: általános iskolai tanár, közoktatás-vezető. Áthelyezéssel került a GAMESZ-hez, előző munkahelyén egy általános iskolában igazgatóhelyettesként dolgozott. Az általános iskola, mint munkáltató, figyelembe vette a közoktatás-vezetői végzettségét, ezért a besorolásán a fizetési osztálya "G" volt. A GAMESZ-nél, mint igazgatónak, a munkáltatója – az önkormányzat – a kinevezésén "F" fizetési kategóriába sorolta, egyéb ügyintéző munkakörbe, és megbízták határozott időre az igazgatói feladatok ellátásával. Figyelembe vehető-e a besorolásnál a közoktatás-vezetői végzettség a GAMESZ igazgatójaként?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör. A közoktatás-vezetői végzettség pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek minősül jogszabály alapján.A GAMESZ egyéb ügyintézői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Kutatóintézet által szervezett vidéki kutatómunkához kapcsolódó utazás, szállás, étkezés juttatásának adóvonzata

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből a közoktatásról szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport- és más hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Pályázat alapján szervezett egészségmegőrző programok adókötelezettsége

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk közel 10 millió forintot nyert egészségmegőrző program megvalósítására. A program keretében kerékpártúrák, életmódtáborok, sportfoglalkozások, elő­adások szerepelnek. Ezeket a programokat ellátással, étkezéssel terveztük. A programok gyerme­keknek és felnőtteknek szólnak. A pályázatban szereplő juttatások adókötelesek-e? Például kerékpárt bérelünk 15 fő részére, mellette egész napos ellátását biztosítjuk. A pályázati támogatásokra vonatkozik-e valami más előírás?
Részlet a válaszából: […] ...közvetetten is – valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából vagy a köznevelési intézmény saját bevételéből a közoktatásról szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport- és más hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Vis maior

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Ki nem fizetett jubileumi jutalom iránti igény

Kérdés: 1981. augusztus 1-jétől dolgozom óvónőként. 2011-ben nem kaptam meg a 30 éves jubileumi jutalmamat. Azóta munkahelyet változtattam. Kérhetem-e a jubileumi jutalom kifizetését az új munkahelyemen? Van-e elévülési idő? Ha jár ez nekem, akkor a 2011-ben érvényes béremet vagy az aktuális illetményemet kell figyelembe venni a kifizetéskor? Kérhetnek-e erről utólagosan valamilyen dokumentumot, mivel tudom igazolni, hogy nem kaptam meg ezt a pénzt?
Részlet a válaszából: […] ...kellene kifizetnie ezen összeget, és vele szemben kellene azt érvényesíteni, de 2012. december 31-én beolvadással megszűntek a korábbi közoktatási intézmények, és jogutódjuk – a pedagógusok jogviszonyát illetően – 2013. január 1-jétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.
1
2
3
4
24