Közös tulajdonú ingatlan költségelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának és testvérének van egy közös tulajdonban lévő ingatlana. El szeretnék adni a lakóházat. Értékesítés esetén melyik értelmezés helyes a költségelszámolásra vonatkozóan?
- Költség bármelyik tulajdonos (tehát pl. a testvérek egyike) nevére szóló bizonylat alapján elszámolható, de a költséget minden tulajdonos a saját tulajdoni hányadára eső arányban veheti figyelembe.
- Csak az jogosult költséget elszámolni, aki az adott tételről a nevére szóló bizonylattal rendelkezik.
Amennyiben az utóbbi értelmezés a helyes, a számlával rendelkező tulajdonos a költséget teljes összegben elszámolhatja, vagy csak a saját tulajdoni hányadára eső arányban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy ingatlannak több tulajdonosa van (legyenek azok akár testvérek, akár élettársak), vagy ha házassági vagyonközösség áll fenn adott ingatlan tekintetében, akkor az Szja-tv. 4. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével lehet az egyes tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Garázsbérleti szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.A bérbeadási tevékenység végezhető:- egyéni vállalkozóként,- adószám és bejelentkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonostársak közössége és a közösség tagjai között nem történik adóköteles szolgáltatásnyújtás a közös tulajdon fenntartása során közösen igénybe vett víz-, villany-, szemétszállítás stb. szolgáltatások ellenértékének a tulajdonostársak közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Társasház szigetelése

Kérdés: Társasházban, ahol magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak, homlokzat- és tetőszigetelés megvalósítása várható, melyhez a társasház hitelt kíván igénybe venni. A lakás tulajdonosai egy összegben vagy részletben is törleszthetik a szigetelés összegét. Az önkormányzat a lakásai után egy összegben fizeti ki a társasház részére a szigetelés rá eső részét. Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál az egyösszegű kifizetést: felújításként, átadott pénzeszközként vagy a havonta utalandó közös költség részeként? A szigetelés a lakások értékét növeli, ezért aktiválni is szükséges?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 11. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 147. §-ának (1) bekezdése értelmében a térítési díjat a fenntartó állapítja meg. A fenntartó által megállapított térítési díj a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Bérleti díj mellett kiszámlázott szolgáltatás áfája

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére számlázott telefon- és internethasználatot 27%-os áfamértékkel kell számlázni, mert az 5%-os adómérték az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozik, ilyen szolgáltatást pedig intézményük nem nyújt a dolgozóknak. Az internet-hozzáférési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdésben rendelkezésre bocsátott információk alapján a pontos tényállás nem állapítható meg, válasz is csak általánosságban adható.Tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevevője magyar adóalany, a szállítmányozó szolgáltatása az Áfa-tv. 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása - jogelőd szerveknél eltöltött idők figyelembevétele

Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra jogosító idő számítása során mindig a hatályos, közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvényi rendelkezésekből kell kiindulni, azaz jelenleg a Kttv. szabályaiból. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése mondhatni "új időszámítást" vezetett be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszából: […] 1. Álláspontunk szerint a kérdésben szereplő esetben, azaz ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó költség esetében, az internethasználat díját a közüzemi költségekhez (rezsiköltségekhez) hasonlóan az alábbiak szerint kell megítélni az áfa rendszerében.Az Áfa-tv. 70. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
1
2