Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott közteher tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszból: […]kizárt, hogy a védőszemüveg - figyelemmel az azt viselő egyéb szemészeti látási hibáira - dioptriás legyen.)Képernyős munkakör esetén (a rendelet rögzíti, hogy mi minősül ilyennek) a munkáltató köteles - a foglalkozás-egészségügyi jogszabályi előírások figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését:a) - a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,b) - ezt követően kétévenként,c) - amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót a rendelet melléklete szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.8. pontja szerint adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, így a védőszemüveg is.Amennyiben viszont a munkáltató nem védőszemüveget térít, hanem a munkavállaló által egyébként használt szemüveget, illetve védőszemüveg esetén a minimálisan szükséges keret árán felül téríti meg a keret árát, akkor e juttatás után adókötelezettség keletkezik.2018-ban ezt - minden munkavállalóra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4941

2. találat: Gyermekek étkeztetésének térítésidíj-átvállalása

Kérdés: Az alábbi költségvetési intézményi gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Önkormányzatunk helyi rendelet alapján, rászoruló családok részére, átvállalja a gyermekek étkeztetésének térítési díját részben vagy egészében, meghatározott időtartamra. Ez a kedvezmény nem azonos a jogszabály által kötelezően adott normatív kedvezménnyel. A gyermekétkeztetési feladatokat önkormányzatunk saját intézménye látja el. Az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások és K351 Működési célú áfa rovaton számoljuk el, természetbeni juttatásként. Az étkeztetési feladatokat ellátó intézménytől számlát (áfát is feltüntetve) kérünk a gyermek étkezési napjaira vonatkozóan, melyet a kedvezményt megállapító határozatra hivatkozva az önkormányzat részére kell kiállítania. Ezt a számlát az intézmény térítési díjként számlázza ki, és térítési díj + kiszámlázott áfa bevételként számolja el a könyvelésében. Az önkormányzatnál a természetbeni juttatás pénzügyi teljesítése, elszámolása az intézmény által kiállított számla alapján történik. A?fenti gazdasági esemény elszámolásával, bizonylatolásával helyesen járunk el?
Részlet a válaszból: […]kiállítani. Ez a tevékenység az egyéb vendéglátás körébe tartozik, amelynek az áfamértéke 27%. Az önkormányzatnak nincs lehetősége az áfát levonásba helyezni az Áfa-tv. 120. §-a alapján, mivel áfás bevétele nem keletkezik, hiszen juttatásként adja a rászorulóknak.A gazdasági esemény könyvelése és adójogi kezelése során helyesen járnak el. A helyi rendelet
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4937

3. találat: Reprezentáció könyvelése

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!
Részlet a válaszból: […]hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.A reprezentáció fogalmába beletartoznak azok a juttatások is, amelyeket az Szja-tv. 1. sz. melléklete adómentes juttatásként nevesít, pl. a 8.35. pont szerinti önkormányzat által rendezett nyilvános rendezvények keretében adott vendéglátás.A reprezentációs kiadások könyvelését a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet E) fejezete az alábbiak szerint rögzíti:E) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása1. Munkavállalónak utólagos elszámolásra kiadott előleg elszámolása a pénzügyi számvitel szerint T36515 - K32/332. Az előleggel való elszámolás a pénzügyi számvitel szerint   T32/33 - K365153. Az elszámoláskor benyújtott szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó összeg kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként   T0022 - K051232b) Általános forgalmi adó kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként   T0022 - K053512c) Kifizetőt terhelő közterhek kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként     T0022 - K0522d) Nettó összeg teljesítésként   T051233 - K003e) Általános forgalmi adó teljesítésként   T053513 - K0034. Az elszámoláskor benyújtott szállítói számla alapján a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó összeg kötelezettségként   T54/211T6/7 - K4211 K591b) Levonható általános forgalmi adó kötelezettségként   T36412 - K4213c) Le nem vonható általános forgalmi adó kötelezettségként   T36414 - K4213d) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó átvezetése   T8435 - K36414e) Kifizetőt terhelő közterhek kötelezettségként   T55T6/7 -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4919
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a - korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott - munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét - illetve maximum 46?000 forintot - megkapja.
Részlet a válaszból: […]közterheket, a munkáltatónak az Szja-tv. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, illetve részére bért is fizet, a munkáltató a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.A munkáltató a követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló részére kifizetendő bérből levonhatja a magánszeméllyel szemben fennálló - az adó- és járulékteherből eredő - követelés összegét.Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen közteherfizetési kötelezettsége, megteheti, hogy átvállalja tőle azokat. Ekkor a képzési tandíj összegére rá kell számítani az átvállalt egyéni közterhek összegét (33,5%), továbbá erre még az átvállalt összeg (tehát a 33,5%) 33,5%-át (azaz összesen 44,72%), és ez után megfizetni a magánszemély helyett a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Tehát például ha 100 ezer forint a tandíj, és azt szeretné[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4915

5. találat: Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszból: […]munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagyab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagyac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4890

6. találat: Munkavállalók képzésének adózása I.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása). Abban az esetben sem keletkezik bevétel, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alkalmazásának az a feltétele, hogy a képzés a munkavállaló munkaköréhez szükséges legyen, és ne minősüljön iskolarendszerű képzésnek, valamint a munkáltató nevére szóljon a számla. Ha ezek közül bármelyik nem valósul meg, nem lehet adózás nélkül elszámolni a képzési költséget.Az OKJ-s képzések között előfordul iskolarendszerű is. Ha a képzőintézmény hallgatója szerződést kötött a magánszeméllyel, akkor iskolarendszerűnek kell tekinteni a képzést.A fogalmakat az Szja-tv. 3. §-a határozza meg. E szerint iskolarendszerű az olyan képzés, amelynek résztvevői a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4889
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Magánszemély tulajdonában lévő tehergépkocsi költségtérítése

Kérdés: Saját személygépjármű hivatali célú használatát (költségtérítését) az Szja-tv. részletesen és egyértelműen szabályozza. Engem azonban a saját tehergépjármű hivatali célú használatának költségtérítése érdekelne. Ebben az esetben a 15 Ft/km normaköltség nem jár, de ha a munkáltató megtéríti az üzemanyagköltséget kiküldetési rendelvénnyel a NAV-norma szerint, akkor az a munkáltató és a munkavállaló részéről hogyan viselkedik a költségtérítés adózása járulékfizetés szempontjából? Adóköteles jövedelemnek számít? A forgalmiba tehergépjármű van bejegyezve, és az Szja-tv. értelmében sem számít személygépkocsinak, mivel az össztömege meghaladja a 2500 kg-ot.
Részlet a válaszból: […]üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában.Az üzemanyagköltség elszámolásánál nem alkalmazhatja a NAV által közzétett üzemanyagárat az a magánszemély, aki az üzemanyag forgalmi adóját az Áfa-tv. szabályai szerint levonja. Ilyen esetben az üzemanyagköltség elszámolása - az áfa levonása után - kizárólag tételesen, számlák alapján történhet.A tehergépjármű hivatali úttal arányos egyéb költségei is elszámolhatók (kötelező biztosítás, gépjárműadó, fenntartási kiadások stb.). Mivel a költségtérítéssel szemben csak a hivatalos célú használatra jutó költségeket lehet érvényesíteni, a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos utakról útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartást a járművekkel kapcsolatos költségelszámolás alapbizonylatának kell tekinteni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az üzemanyagnormát és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek, így többek között a kilométeróra állását az év első és utolsó napján, és a hivatali, üzleti célból megtett kilométereket.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4880

8. találat: Személyi biztosítások adózása 2019-től

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?
Részlet a válaszból: […]biztosítások. Kockázatinak minősül az a személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke). Nem minősül kockázati biztosításnak az a biztosítási szerződés, amely alapján a biztosító teljesítésének összege nem haladja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és erre jutó hozam együttes összegét. Nem minősül vagyoniérték-kivonásnak a biztosítási díjfizető részére folyósított biztosítói teljesítés (pl. díjkedvezmény, díjengedmény).A munkahelyi csoportos személybiztosítások jellemzően kockázatiak.A kockázati biztosítások 2018-ban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4878
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Közvetlen vámjogi képviselő által megfizetett közterhek bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?
Részlet a válaszból: […]azt kell mérlegelnie a számlakibocsátónak, hogy ő tulajdonképpen adó (vagy más kötelező) jellegű bevételt szed-e be a partnerétől, és azt adóként (kötelező jellegű egyéb összegként) fizeti/fizette tovább az arra jogosult szervnek, vagy pénzt szed be a partnerétől arra, hogy a saját magát terhelő adót (vagy egyéb kötelező) jellegű összeget befizesse az államháztartás vagy más szerv felé. A 71. § (4) bekezdése kimondja, hogy "az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon".A kérdéses esetben társaságuk a vámhatóság által határozatban közölt közteher és áfa összegét a megbízója nevében és érdekében fizeti meg, majd ezt követően - nem mint a vámjogi képviselet ellenértékét?- beszedi a megbízójától, és a megbízójával szembeni követelésként tartja nyilván, kezeli. Mindezek alapján a beadványban megadott információkra figyelemmel a vámjogi képviselet mint szolgáltatás adóalapjába a vámhatóság által határozatban közölt közteher és áfa összege nem tartozik bele az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, amennyiben az ugyanezen szakasz (4) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek.Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany köteles - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról - azaz az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4875
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Szakmai tanulmányút, konferencia kapcsán vendéglátás költségeinek adózása

Kérdés: Önkormányzatunk európai uniós forrásból finanszírozott pályázati projektek megvalósításával foglalkozik. A projektekben többek között szakmai tanulmányutak és konferenciák szervezése is szerepel, melyek szervezését alvállalkozó igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A konferenciák, tanulmányutak költségei között rendezvényszervezés, terembérlet, étel-, italellátás, utazás és szállásköltség szerepelhet.
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?
Részlet a válaszból: […]több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség.Alapesetben, ha nem teljesülne más, adómentességet megalapozó feltétel, akkor az egyes meghatározott juttatások utáni közterheket első esetben -?tehát ha nincs feltüntetve az étel, ital költsége a számlán?- a rendezvényszervező viselné, míg második esetben -?tehát ha a számlán e tételek szerepelnek?- a juttató önkormányzatnak kellene megfizetni a közterheket.Ugyanakkor a konkrét, kérdéses esetben az önkormányzat EU-s pályázat alapján szervez szakmai tanulmányutakat, konferenciákat, ezért vonatkozhat rá az Szja-tv. 1. számú melléklet 4.27. pontja, miszerint adómentesnek minősül a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének.A rendelkezés - a feltételek teljes körű fennállása esetén - alkalmazható az önkormányzat által szervezett rendezvények kapcsán a vendéglátás költségeire.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4772
Kapcsolódó tárgyszavak: ,