Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
Részlet a válaszából: […] ...közteherviselés rendszerének átalakítását célzótörvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény átmeneti rendelkezéseineka 206. § (2) bekezdése rendelkezik az iskolarendszerű képzés átvállaltköltségeinek adózási kérdéséről. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben előírt fogalomfeltételeinek, annak értéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni minden közteher-kötelezettség szempontjából.Magyarországon állami ünnepnek csak az augusztus 20-aszámít, egyházi ünnepnek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az éves összeg bruttó keretet jelent, abba aközterheket is bele kell kalkulálni, ha a konkrét juttatás(ok)hoz kapcsolódóanfelmerül közteher-fizetési kötelezettség. A keretösszegnek akkor is fedezetetkell nyújtani a közteherre (közterhekre), ha azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...a konkrét eset körülményei alapján dönthető csak el, hogy a magánszemélyrészére így kifizetett támogatásnak milyen köztehervonzata van. Az Szja-tv. alapján egyes, az önkormányzat által, illetveállamháztartási, költségvetési forrásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezik. (Az adókötelesüzleti ajándék nem képez járulékalapot.) – Ebben az esetben a közteher-fizetési kötelezettség atermészetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályok szerint történik. (Ajuttatást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A művészeti, alkotói tevékenységet önálló tevékenységkeretében folytató magánszemélyek egy része nem választja az egyéni vállalkozóijogállást. Az ún. szabadfoglalkozású művész adószámmal rendelkezik, és számlátállít ki, ugyanakkor nem minősül egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Közteherjegy-beszerzés számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A nyilvántartási és egyéb teendőket ismerjük. Kérem, ismertessék, hogy a megvásárolt közteherjegyet hol kell kimutatni mindaddig, amíg az nem kerül felhasználásra, illetve a felhasznált közteherjegy értékét hogyan és melyik főkönyvi számlán kell elszámolni!
Részlet a válaszából: […] ...alkalmi munkavállaló foglalkoztatásához szükségesközteherjegy beszerzésének és felhasználásának konkrét szabályait a jelenleghatályos számviteli jogszabályok nem tartalmazzák, így csak az általánosköltségvetési elszámolási szabályokból kiindulva lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Alkalmi munkavállalók közteherjegyének elszámolása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Egy külsős segítséget alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattunk. Hova kell könyvelnem a foglalkoztatásért vásárolt bélyeg árát, amely tartalmazza a tb-járulékot, a munkaadói járulékot, a dolgozótól levont 12,5% járulékot és az szja-t?
Részlet a válaszából: […]

Az alkalmi munkavállalók közterheinek megfizetése céljából vásárolt közteherjegy összegét a személyi juttatások között, az állományba nem tartozók juttatásai között kell elszámolni.

A főkönyvi számla száma: 52224.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés rendelkezései szerint a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a hivatkozott törvény mellékletében meghatározott összegű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, nyugdíjjárulék-, egészségügyihozzájárulás-, munkavállalói-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

EU-tisztviselő Közösségtől származó jövedelmének adózása

Kérdés: Intézményünk vezetője az elmúlt évben néhány hónapig Brüsszelben dolgozott EU-tisztviselőként. A 2003. évi adóbevallás benyújtása előtt érdeklődtünk az APEH-nál, hogy ezt a jövedelmet be kell-e vallani Magyarországon, tekintettel arra, hogy Brüsszelben a jövedelméből már levonták az adót. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az EU-tól kapott jövedelmet az adóbevallásban adóterhet nem viselő járandóságként kell bevallani. A 2004. évi XXVII. törvényben találtunk egy olyan rendelkezést, amely szerint 2003. január 1-jére visszamenőleg mentes az adó és minden egyéb közteher alól Magyarországon az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként megszerzett, a közösségtől kapott bér, fizetés és minden egyéb térítés, juttatás. Most tanácstalanok vagyunk, mert az adóbevallást határidőre benyújtotta az érintett személy, és abban adóterhet nem viselő járandóságként fel is tüntette az EU-tól kapott jövedelmet. Így hátrány érte, hiszen a többi – Magyarországról származó – jövedelme után magasabb adókulccsal kellett adóznia. Nem értjük továbbá azt sem, hogy ez a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezés miért csak az EU-csatlakozásunk napjáig volt érvényben.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett személy helyesen töltötte ki a 2003. évi adóbevallását. Ugyanis csak a bevallás benyújtására előírt határidő után fogadta el az Országgyűlés ezt a visszamenőleges hatályú módosító rendelkezést. Emiatt azonban hátrány nem érhet senkit, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.
1
9
10
11