25 találat a megadott köztisztviselő besorolása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]időtartama figyelembe vehető-e közszolgálati jogviszonyként.A Kttv. vonatkozó rendelkezése szerint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. A törvény nem taxatív, azaz nem kizárólagos felsorolást alkalmaz, amikor a legjellemzőbb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat felsorolja, mint "különösen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. A Kttv. 9. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a jogviszony alanyai kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Így a közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a besoroláshoz szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. Az I. besorolási osztályba való átsorolást akkortól kell elvégezni, amikor a felsőfokú szakirányú iskolai végzettség meglétét a köztisztviselő igazolni tudja. Ezért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a felsőfokú iskolai végzettség, a feladatkörére előírt szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.A köztisztviselőt - a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha- a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - megfelelt fokozatú minősítést kap, és- a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy- az államigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.Amennyiben a II. fizetési osztályba sorolt köztisztviselő a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú végzettséget szerez, és a feladatkör ellátható mind középfokú, mind felsőfokú végzettséggel, akkor őt át kell sorolni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]el, az I. és II. fizetési osztályba nem sorolható be. A köztisztviselő és a közszolgálati ügykezelő fogalmából kell kiindulni, amely a besorolás alapját képezi. A megkülönböztetés alapja a tevékenység jellege, nem pedig az iskolai végzettség. Amennyiben nem állapítható meg érdemi ügyintézői feladatok ellátása, azaz a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre előkészítése vagy döntés kiadmányozása, hanem csak ezek gyakorlásához kapcsolódó, nem érdemi és nem ügydöntő, ügyviteli feladatok ellátása történik, a tevékenység nem minősíthető köztisztviselői érdemi ügyintézői tevékenységnek.Amennyiben az érintett nemcsak titkárnői, ügyviteli feladatokat lát el, hanem valóban végzi az ügyek érdemi döntésre történő előkészítését, úgy ügyintézőnek minősül, és végzettsége alapján az I. vagy II. besorolási osztályba kell besorolni.Ha a közszolgálati tisztviselő munkakörében több feladatot lát el, legalább az egyik feladatköre ellátására előírt képesítéssel rendelkeznie kell. A közszolgálati tisztviselőnek a melléklet szerinti kiemelt munkakörre meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie akkor is, ha e munkakör mellett más feladatkört is ellát.A 29/2012.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve ha az a munkakör ellátásához szükséges. Ha a köztisztviselőnek a munkáltatói jogkör gyakorlója képzettségi pótlékot állapít meg, akkor a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni. A jogszabály pontosan meghatározza a képzettségi pótlékok mértékét, amelyek a következők: - doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a, - felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a, - iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. A köztisztviselők illetménye alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék egyik fajtája a köztisztviselői képzettségi pótlék, amelyet a közigazgatási szerv köztisztviselői részére az intézmény, a költségvetési szerv vezetője állapíthat meg a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként. A 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet írja elő, hogy a helyi önkormányzatok hivatalaiban található munkakörök betöltéséhez milyen iskolai végzettségek, szakirányú végzettségek és szakképesítések szükségesek. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat ellátó munkakörök, a II. besorolási osztályban (középfokú végzettség) középiskolai végzettség és közgazdasági szakképzettség, vagy középiskolai végzettség és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkárnak, a szakállamtitkárnak az állami vezetői szolgálati jogviszonya megszűnését követő 2 éven belül pályázati eljárás lefolytatása és közigazgatási versenyvizsga nélkül is adható köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, feltéve hogy legalább 3 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A miniszter az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szerv tekintetében rendeletében meghatározhatja azokat a munkaköröket - vezetői kinevezés, megbízás kivételével -, amelyek betöltéséhez nem kell pályázati eljárást lefolytatni, feltéve hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. Helyi önkormányzat rendeletében határozhatja meg azokat a munkaköröket - vezetői beosztás kivételével -, amelyek pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők, feltéve hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az adott szervnél a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselők száma tárgyévben nem haladhatja meg a hivatali szervezetnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő). A hivatali szervezet vezetője - helyi önkormányzatnál a jegyző - a pályázati eljárás lefolytatása nélkül adott köztisztviselői kinevezésről tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. A pályázati eljárás alól indokolt esetben - a kormány rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében - a központi közszolgálati hatóság vezetője mentesítést adhat. A mentesítéssel egyidejűleg a jelölt számára halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga letételére is, az így vezetői kinevezést, vezetői megbízást kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. A vizsga alóli mentesítésre a 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése alapján abban az esetben is van lehetőség, ha az, aki a rendelet hatálybalépésekor már közszolgálati jogviszonyban áll, és legalább 2 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, közszolgálati jogviszonya megszűnését követő 5 éven keresztül mentes a versenyvizsga letétele alól. Mentességet élvez az a személy, aki az Európai Unió soros magyar elnökségében közvetlenül részt vevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről szóló 374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (9) bekezdése szerint létesít közszolgálati jogviszonyt. Az sem kötelezett közigazgatási versenyvizsga letételére, aki 2009. november 30-ig a jogviszony létesítése során, a jogviszony létesítésével egy időben vezetői megbízást vagy kinevezést kap. Akkor is mentesül a köztisztviselő a versenyvizsga letétele alól közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt, ha legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A feltett kérdésben elmondják, hogy a köztisztviselő kolléganő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]idejének figyelembevételével történik. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) alapján a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőt az "I." besorolási osztályba, a középiskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőt a "II." besorolási osztályba, az ügykezelőket pedig a "III." besorolási osztályba kell besorolni. Felsőfokú iskolai végzettségnek a főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettség számít, amely egy diplomamunka elkészítésével és megvédésével szerezhető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tisztázása, hogy a besorolási osztály megállapítása helyesen történt-e. Ennek eldöntésénél azt kell figyelembe venni, hogy felsőfokú vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik-e a köztisztviselő. Ahogy írásából kiderül, 2000-ben végezte el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot államháztartási szakon, amely felsőfokú képesítést adott Önnek, de nem minősíthető felsőfokú iskolai végzettségnek, így akkor helyesen állapították meg a II. besorolási osztályt, ahová a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt kell besorolni. Ha jól értelmezzük kérdéséből, menet közben főiskolán vagy egyetemen diplomát szerzett, és a diploma megszerzése után nem sorolták át az I. besorolási osztályba. A jogszabály alapján a főiskola és egyetem elvégzését a köztisztviselő a diploma megszerzésével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban eltöltött időt, - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, - a szolgálati jogviszony időtartamát, - a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, - a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt, valamint - 2005. január 1-jétől a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt. A fizetési fokozat megállapításánál még ezeken túlmenően figyelembe kell venniük: - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban, továbbá 2005. január 1-jétől kezdődően a Kjt., illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá nem tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, - a munkaviszonynak azt az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírta-e annak megszerzését, vagy hogy tanulmányi szerződést kötött-e munkavállalójával. Amennyiben a szakirányú felsőfokú végzettségét a munkavállaló önszorgalomból megszerezte, úgy a magasabb besorolási osztályba kell őt átsorolni. A képesítési követelményeknek történő megfelelés a besorolás mellett a köztisztviselői jogviszony kiemelt feltétele. A Ktv. külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a köztisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére[…] részlet vége a válaszból.