Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek - bizonyos feltételek megléte esetén - lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat - bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik - továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] 1. A közüzemi számlák a polgármesteri hivatal nevére szólnak, ezért a polgármesteri hivatal számlázhatja tovább. A bérlővel a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie a továbbszámlázásról. A polgármesteri hivatal és a magánszemély között nincs bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén az irodaépület mellett számos büfének biztosít bérleményt. Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. A gáz, illetve a villamos energia tekintetében a továbbszámlázandó egységárak megállapítása során figyelembe kell-e venni a rendszerhasználati díjak összegét? Intézményünk nagyfogyasztónak számít, ezért ezek az összegek elég magasak. Ha figyelembe kell venni a rendszerhasználati díjat, akkor milyen számítási módon kell meghatározni az egységárat?
Részlet a válaszából: […] A bérlők részére a ténylegesen fizetett közüzemi díj bérlőre eső részét jogszerűen számlázhatják tovább. Az intézményük által a közműszolgáltatónak fizetett díj tartalmazza a rendszerhasználati díjat is, így annak a bérlőre történő áthárítása jogszerű. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közüzemi számlák elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám - de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla -, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1-jétől az Áfa-tv. 169. §-a d) pontjának dc) alpontja értelmében a számla kötelező adattartalmi eleme a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője adószámának vagy csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. számú melléklete alapján a K331. Közüzemi díjak rovaton kell elszámolni a villamosenergia-, gázenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatások díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó - bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant - rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadásnak, bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Nem fizet a bérlő

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
Részlet a válaszából: […] A közműszolgáltató a vele szerződésben álló felhasználónak kiállította a számlát. A számla meg nem fizetése nem ok arra, hogy a szolgáltató a számláját sztornózza vagy módosítsa, mivel a számlákat jogszerűen állította ki a valós fogyasztó/felhasználó nevére. Egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] A Játv. 2. §-a értelmében a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Áfa levonása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kapott a Belügyminisztériumtól turisztikai központ létesítésére. A támogatás tárgyát képező feladat érdekében felmerült beszerzések, szolgáltatások árában általános forgalmi adó vonatkozásában adólevonási joggal nem élt. A központ üzemeltetése során bevétele keletkezik önkormányzatunknak szálláshely-üzemeltetésből, motorcsónak--bérbeadásból. A központ működtetésével kapcsolatban felmerült közüzemi díjak áfája levonásba helyezhető-e? Az üzemeltetés során felmerülő egyéb tárgyi eszközök beszerzése (pl.: textíliák, konyhai eszközök), amelyek már nem a támogatás terhére kerülnek megvásárlásra, illetve a mindennapi működéshez szükséges beszerzések (pl.: tisztítószerek) áfája levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a az adólevonási jogról rendelkezve kimondja, hogy az adóalanyt ez a jog annyiban illeti meg, amennyiben ilyen minőségében eljárva a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Bérleti díj továbbszámlázása

Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adózásban két típusú adómentességet különböztetünk meg. Egyik az alanyi adómentesség, amely az adóalany személyéhez kötődik, és évi 12 millió forintig alkalmazható. A másik típusú mentességnek két altípusa van, egyik az Áfa-tv. 85. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Helyiségek ingyenes használatba adása

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] a) Az Áfa-tv. 259. §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy e törvény alkalmazásában mikor történik bérbeadás. E fogalommeghatározás szerint az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.
1
2
3
8