Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott közüzemi díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közüzemi díjak visszatérítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye részére az MVM visszautalta az éves elszámolószámlákon szereplő túlfizetések összegét. Ezeken a számlákon az elszámolási időszak átnyúlik előző évről a tárgyévre, feltünteti a szolgáltató az elszámolási időszak teljes számlaösszegét, valamint a korábbi, 11 db részszámlában elszámolt összeget, negatív előjellel. Hogyan könyveljük helyesen ezeket a jóváírásokat, különös tekintettel az előző évet érintő, de idén kiegyenlített számlákra? (Az elszámolószámlákon a teljesítés időpontja idei, az megegyezik a számlakészítés időpontjával.)
Részlet a válaszból: […]teljesítésként történő elszámolása. Amennyiben a visszajáró összeg költségvetési kiadásként a megelőző költségvetési évben teljesült, akkor a jelen költségvetési évben bevételként kell elszámolni. Abban az esetben, ha olyan számlát térítenek vissza, amelyben az eredeti számlán a fogyasztási időszak az előző évet érinti, de a számla az idei költségvetési évben került kifizetésre, akkor a visszatérülést kiadáscsökkentésként kell elszámolni. Az éves elszámolószámlák esetében annak megállapítása, hogy konkrétan a visszatérülés melyik időszakban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5466
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Villamos energia megvétele

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
- rendszerhasználati díjakat,
- kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből - mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás - levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
Részlet a válaszból: […]működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályainak alkalmazásával vehető igénybe. A támogatást az energiaszolgáltató kapja. Intézményüknek az áramszolgáltató által számlázott tényleges árat kell a könyvekben bekerülési értékként könyvelni. Térítés nélkül, ingyenesen nyújtott szolgáltatásról nem beszélhetünk, mivel fizetnek az áramszolgáltatásért, csak kedvezményes árat.A kedvezményes, támogatott árat csak a végfelhasználó részére biztosítja a jogszabály. Mivel a kedvezményes áramdíj támogatást tartalmaz, és a támogatás továbbadása nem lehetséges, ezért egyetértünk azzal, hogy a kedvezménnyel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5087

3. találat: Bérlő által megfizetett közüzemi díj

Kérdés: A 2012. és a 2016. évek között elfelejtettük kiszámlázni bérlőnknek a közüzemi díjakat. A bérlő hajlandó fizetni, de számlát kér. Hogyan tudjuk kiállítani a számlát, és rendezni a fizetendő áfát? Kezelhetjük kártalanításnak a bérlő által megfizetett közüzemi díjat?
Részlet a válaszból: […]időszakos ügyletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely szabályok az érintett időszakban változtak. Az esedékességkor fennálló szabályok figyelembevételével kell a számlákat kiállítani, vagyis 2015. december 31-ig a fizetési határidő megegyezik a teljesítési időponttal, 2016. január 1-je utáni számlák esetében pedig a 60. napot kell teljesítési időpontnak tekinteni.Figyelembe kell venni, hogy az Áfa-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az elszámolt időszak nem haladhatja meg a 12 hónapot, és ez a szabály a kérdéses időszak teljes egészére érvényes volt. Mindez azt jelenti, hogy az elmaradt számlázást 12 hónaponként teljesíteni kell.Azoknak a hónapoknak, amelyekre a 12. hónap esik, az adóbevallását önellenőrzéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5019

4. találat: Áfás bérbeadó magánszemély rezsiszámlázása

Kérdés: Bérbeadó magánszemélynek 2019-től az szja-szabályok szerint nem kell az ingatlan-bérbeadás bevételének tekinteni a bérlőre áthárított közüzemi díjakat. Ha magánszemély áfaalany és számlaadásra kötelezett, akkor kell-e számlázni a rezsit?
Részlet a válaszból: […]által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja.A személyijövedelemadó-törvény rendelkezései az áfaalap meghatározására nincs hatással.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4893
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?
Részlet a válaszból: […]K4213/3212. Általános forgalmi adó a pénzügyi számvitel szerintLevonható T3641 - K4213/321Le nem vonható T8434 - K4213/3213. A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költség, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra a pénzügyi számvitel szerintT52 - K 442Az Áhsz. 25. §-a (3) bekezdésének előírása alapján a 912. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.A 912. számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlákat érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata a következő:1. Anyag, áru, késztermék értékesítése esetén a számlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT094012 - K0041b) Általános forgalmi adóT094062 - K00412. Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó értékT3514 - K912b) Általános forgalmi adóT3514 - K36423. Szolgáltatásnyújtás esetén a számlázott eladási ár a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT094022/ - K0041094032/094052b) Általános forgalmi adóT094062 - K00414. Számlázott eladási ár a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó értékT3514 - K912b) Általános forgalmi adóT3514 - K36425. Konkrét számlához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4588

6. találat: Szolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Az állami intézmények közötti, az áfa hatályán kívüli szolgáltatás továbbszámlázása a számlán milyen áfatartalommal kell, hogy szerepeljen? (Nincs bérleti díj, a kérdés az áram adókörön kívüli tételére vonatkozik.)
Részlet a válaszból: […]számláz valamely más szervezetnek, nem válik áramszolgáltatóvá. Sem az áramszolgáltatók ellátási felelősségét, sem adózási kötelezettségeit nem vonják magukra. Ebből következően nem szedhetik be az áramszámlán szereplő áfa hatályán kívüli tételeket költségvetési befizetési kötelezettségként. Ez független attól, hogy a számlázás állami intézmények között történik-e, vagy sem.Ha intézményük áramot számláz másik adóalany részére, az áramszámla adóalapjába beépülnek a számlán található[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4519
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: A villanyszámla továbbszámlázásakor a szolgáltató által számlázott áfa hatályán kívüli díjak esetében milyen áfamértékkel kell a számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]áfamértékkel.Abban az esetben, ha a számlázó intézmény nem nyújt szolgáltatást annak, akinek a részére a villanyszámlát számlázza, pl. egy épületben helyeztek el két intézményt, és a társintézmény villanyfogyasztását terhelik át, akkor továbbszámlázás történik.Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjába nem tartozik bele az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől - mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől - kap, feltéve hogy az így kapott összeget az adóalany a saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. A villanyszámlán az áramszolgáltató által számlázott adókörön kívüli tételek, pl. a szénipari szerkezetátalakítási díj ilyennek tekinthető. Ezek az összegek tehát nem képeznek adóalapot az energiát értékesítőnél. Az áramszolgáltatónál áfa hatályán kívül esnek, és ennek megfelelően ezen tételek után áfa felszámítására, illetve áthárítására részéről nem kerülhet sor.A továbbszámlázó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Bérbeadáshoz kapcsolódó továbbszámlázott közüzemi díj áfája

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Bérbeadásnál áfamentességet választottunk. A bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál is mentesen kell-e számláznunk, illetve mivel nem tudjuk visszaigényelni a közüzemi díjak áfatartalmát, a továbbszámlázásnál a számla nettó összegét vagy az áfát is tartalmazó bruttó összeget kell adómentesen számlázni?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódik, akkor beleépül annak adóalapjába, vagyis felveszi annak adómértékét.A bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjak a bérbeadástól elválaszthatatlanok, annak során járulékosan és szükségszerűen felmerülnek, ezért adómentesen kell számlázni.A belföldi adómentes tevékenységhez beszerzett termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját az Áfa-tv. 120. §-a alapján nem lehet levonásba helyezni, ezért a bruttó áfával növelt összeg adómentesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4316
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál - egy önkormányzat szervei között - milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?
Részlet a válaszból: […]intézmény részére történő közüzemi költségek átterhelése. A számlázó intézmény szerződést köt a közüzemi díjak továbbszámlázására a másik intézménnyel. Ebben a szerződésben meghatározzák az elszámolás gyakoriságát, a fizetési határidőt, és ennek megfelelően számláznak, és ez a fizetési esedékesség független az eredeti szolgáltató által meghatározott fizetési esedékességtől, illetve teljesítési időponttól.Ha az igénybe vett szolgáltatás valamely szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódik, akkor beleépül annak adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Ilyen pl. ha a bérbeadáshoz kapcsolódóan, a bérlő részére közüzemi díjakat számlázunk, akkor nem beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, mivel a közüzemi díjak a bérleti díj adóalapjába fognak beépülni, és akkor is a bérbeadás adómértékével adóznak, ha külön tételben vagy külön számlán történik a kiszámlázás, illetve ha bérleti díjat nem állapítanak meg a felek, akkor a megtérített közüzemi díjat a bérbeadási szolgáltatás ellenértékének kell tekinteni. Ebből a szempontból annak nincs jelentősége, hogy a fogyasztást mérőórával mérik vagy átalányban határozzák meg.A kapcsolódó járulékos, illetve fő- és mellékszolgáltatás értelmezésével több európai bírósági ítélet is foglalkozik. Ezek alapján az alábbi fontosabb szempontokat kell figyelembe venni:- az alap- és járulékos szolgáltatás között olyan szoros kapcsolatnak kell lenni, amely nélkül az alapügylet nem tud megvalósulni,- a járulékos szolgáltatás a fő szolgáltatás megvalósulását segíti elő, vagy annak során szokásosan előfordul,- a megrendelőnek nem a járulékos szolgáltatás igénybevétele a fő célja. Például a bérlő nem vizet, villanyt vagy fűtést akar használni, hanem a helyiséget és annak használata során merülnek fel a közüzemi költségek mint járulékos költségek, illetve a másik oldalról megközelítve a helyiség bérlése nélkül nem merülnének fel ezek a költségek.A járulékos kapcsolódó szolgáltatás értelmezésének az is alapfeltétele, hogy a járulékos szolgáltatást ugyanaz az adóalany nyújtsa,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4287
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszból: […]követő évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraA mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték, vagy egyéb módon nem rendezték.Az Áhszr. 1. §-ának 9. pontja definiálja a végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség fogalmát. Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ideértve az átvállalt kötelezettségeket is - jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette; ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték, vagy egyéb módon nem rendezték.Az Áhszr. 43. §-ának (7)-(10) bekezdései szerint a költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének vagy a következő évben a nyitást követően átsorolásának évére esik.Az Ávr. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások teljes összegükben költségvetési évben esedékesnek minősülnek.Ávr. 46. § (1) "A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik."Számviteli elszámolása:Pénzügyi számvitel szerintIgénybe vett szolgáltatás kiadásainak elszámolása elsődlegesenT 52. Igénybe vett szolgáltatások költségeiK 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 4223. Költségvetési évet követő évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra- kapcsolódó tétel másodlagosanT 6. Általános költségek7. Szakfeladatok költségei + szakfeladatK 591. Költségnem-átvezetési számlaIgénybe vett szolgáltatás kiadásának kifizetéseT 4213. Költségvetési évben e. kötelezettségek dologi ki­adásokraK 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvekK 33. Fizetési számlákAz időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható.Ez az a két fontos alapelv, amelyre az időbeli elhatárolások elszámolásának szabályai épülnek.Számviteli elszámolása a 44. Passzív időbeli elhatárolások között történik, melynek további tagolása:441. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása442. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása443. Halasztott eredményszemléletű bevételekA mérlegben a költségek, ráfordítások passzív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3925
Kapcsolódó tárgyszavak: