111 talált cikk a közüzemi díj kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja bérbe, egy részéért bérleti díjat kér. A közüzemi költségeket mindkét esetben áthárítjuk, illetve egyes esetekben a gondnok, takarító bérét is továbbszámlázzuk. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Intézményünk üzleteket ad bérbe, amelyekért bérleti díjat szed, és jelentős részben továbbszámlázza a közüzemi költségeket. Kérdésünk, hogy a továbbszámlázás milyen módon történjen?

Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Önkormányzatunk az önkormányzati bérlakások bérleti díját áfamentesen számlázza a lakóknak. Ugyanakkor a közüzemi költségeket (villany, víz stb.) a bejövő számlában foglalt adókulccsal számlázzuk, és így a bejövő számla áfáját levonjuk. Helyes-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?

Kérdés: Intézményünk ingatlant ad bérbe különböző cégeknek. A közüzemi díjakat mérőórával mérjük, de a ténylegesen lefoglalt alapterület arányában számlázzuk ki a bérlőknek. Közüzemi díjakat is tárgyi adómentesként számlázzuk. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?